Ljudmilla Pokrovcsuk szerint Magyar Péternek azért állna érdekében ez az eljárás, mivel csak így javíthatja meg „Magyarország kapcsolatát Brüsszellel,
de a választásokig nem beszélhet erről nyíltan”
– fogalmazott. Az elemző szerint a jelenlegi politikai helyzetben a kampányidőszak sajátosságai is befolyásolják a megszólalásokat és a nyilvános állásfoglalásokat. Úgy véli, a választások előtt egyes külpolitikai kérdések háttérbe szorulnak, miközben a döntéshozók igyekeznek elkerülni azokat a kijelentéseket, amelyek belpolitikai vitákat generálhatnak. A szakértő ezt azzal magyarázta, hogy a politikai kommunikáció időzítése kulcsszerepet játszik.
„Pontosan értjük, miért nem hallhatunk ennél többet”
– tette hozzá. Pokrovcsuk szerint a választások utáni időszakban válhat egyértelművé, milyen irányba mozdul el Magyarország Ukrajnával és az Európai Unióval kapcsolatos politikája – tette hozzá a Mandiner.
Ljudmilla Pokrovcsuk szavainak, miszerint Magyar Péter kormányra kerülve Ukrajna oldalára állhat, különös súlyt ad a keddi nap két fontos fejleménye. Kedden, az orosz–ukrán háború kitörésének negyedik évfordulóján Kijevben, Európa vezető politikusai a háború folytatása mellett foglaltak állást. Orbán Viktor miniszterelnök erre reagálva arról írt a Facebookon, hogy euró százmilliárdok égnek el a semmibe és a semmiért. Ebbe a háborúba nem az oroszok, hanem az európaiak roppannak bele. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, miszerint
rossz döntések esetén Magyarországot is belerángatnák mindebbe.
A miniszterelnök kifejtette, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje a múlt heti, Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián „német gyámkodás mellett megkötötte titkos paktumát a brüsszeli vezetőkkel”.
„A paktumnak megfelelően az ukrán–magyar energiacsata ügyében Magyar Péter és a Tisza Párt nem a magyarok, hanem Ukrajna oldalára állt”
– írta a kormányfő.
Ugyanezen a napon, február 24-én írt arról a Reuters hírügynökség – ahogy erről a hirado.hu oldalán beszámoltunk –, miszerint három nappal a magyarországi országgyűlési választásokat követően, április 15-én terjesztheti elő az Európai Bizottság az orosz kőolajimport végleges betiltásáról szóló jogszabály-tervezetet. Az Európai Unió már korábban is korlátozta a tengeri úton érkező orosz kőolaj importját. A mostani tervezet azonban ennél is tovább menne:
jogszabályban rögzítené az orosz olaj teljes kivezetését, amely akkor is hatályban maradna, ha az ukrajnai háború esetleges lezárása után egyes szankciókat feloldanának.
Az energiaügyekért felelős uniós biztos, Dan Jorgensen korábban jelezte, hogy a cél legkésőbb 2027 végéig teljesen megszüntetni az orosz kőolaj behozatalát az EU-ba. A blokk tavaly év végére már jelentősen csökkentette kitettségét: a negyedik negyedévben az uniós olajimport mintegy 1 százaléka származott Oroszországból.
Kiemelt kép: Magyar Péter (b); Manfred Weber (k), az Európai Néppárt elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)