Cikkünk frissül!

A pódiumbeszélgetésen Orbán Viktort először arról kérdezte a műsorvezető, Bohár Dániel: számított-e arra, hogy az idei választási kampányban lehet-e olyan szakasz, amelyben „Zelenszkij elnök úr kőolajjal fenyegeti Magyarországot”, miközben „Brüsszel és a hazai ellenzék is partnere”.

Orbán Viktor válaszában azt mondta: erre nem, sokkal inkább személyes fenyegetésekre számított, és arra, hogy „piszkoskodás” lesz a kampányban. Ami viszont most történik, az tényleg veszélyes és kockázatos – tette hozzá.

„Azt hiszem, hogy ez egy kockázatos lépés volt az ukránok részéről” – mondta, hozzáfűzve: Magyarország elegendő tartalékot halmozott fel, ezért az ukránok nem tudják elérni céljaikat. Megjegyezte: azt a célt nem tudják elérni az ukránok, hogy 1000 forintos benzinár vagy káosz, ellátási bizonytalanság legyen Magyarországon, hogy azt lehessen mondani: a kormány nem tudja megvédeni az ország érdekeit, nem tudja biztosítani a gazdaság normális működését.

A kérdésre, hogy az ukránok tehetnek-e további, az eddigieknél keményebb lépéseket a jövőben információi szerint

Orbán Viktor azt válaszolta, hogy igen, de hozzátette: erről egyelőre nem árulhat el többet.

Majd emlékeztetett arra, hogy szerda reggel így is össze kellett hívni a védelmi tanácsot további intézkedések érdekében. „Ne lepődjenek meg, hogyha gyakrabban látnak járőröző rendőröket (…) vagy hogyha föltűnnek energetikai létesítmények közelében katonai egységek is” – mondta.

„Nem könnyű a helyzet. Az ukránok tudnak rajtunk szorítani, de mi is tudunk rajtuk szorítani” – fűzte hozzá nem sokkal később, miközben arról beszélt, hogy az ilyen esetekben „az elején megálljt kell parancsolni”, ellenlépéseket kell tenni. „Van is most ebből valami fenyegetőzés, ma is kaptak leveleket” – tette hozzá azzal kapcsolatban, hogy leállították az Ukrajnának adott 90 milliárdos hitelt.

„Azt tudom mondani önöknek, hogy nincs fizikai akadálya annak, hogy az a vezeték újra működésbe lépjen” – tette még hozzá Orbán Viktor a Barátság kőolajvezetékről. Majd megjegyezte: az ukránoknak áprilisig van pénzük arra, hogy kifizessék a számláikat, ezért végül kénytelenek lesznek újraindítani a tranzitot.

„Ha megindulnak, lesz pénzük az ukránoknak, ha nem indulnak meg, nem lesz pénzük”

– fűzte hozzá a vezetéken történő olajszállítást illetően, miközben azt is megjegyezte, hogy a szankciókat ettől függetlenül sem fogják többé jóváhagyni.

Mindeközben arról is beszélt: Magyarországnak van még egy nagyon erős kártya a kezében, ez a villamosenergia-továbbítás leállítása, de ennek az eszköznek az alkalmazásától egyelőre eltekintenek, met a határ túloldalán magyarok is élnek, nem akarják őket és az ukrán embereket sem rosszabb helyzetbe hozni, mint az ukrán vezetést. Emlékeztetett emellett arra, hogy az Európai Parlament egy ülésén elfogadtak egy dokumentumot a háború negyedik évfordulója alkalmából, amelyben az áll, hogy „az Európai Parlament határozottan üdvözli egy multinacionális biztosító erő Ukrajna számára való létrehozását”.

Mint mondta, ez már arról szól – amit a franciák aláírtak az angolokkal –, hogy katonai egységeket küldenek majd Ukrajnába. Szerinte a következő 1-2 évben „be fog kopogtatni az ajtónkon az európai háború” és lesz egy helyzet, amikor az európaiak valódi, felszerelt, élesre felszerelt katonai egységeket küldenek Ukrajna területére”.

A most megválasztandó kormány és parlamenti többség dönt majd arról, Magyarország ki akar és tud-e maradni egy európai-orosz háborúból

„Úgy hiszem, hogy a most előttünk álló választás lesz az európaiak és az oroszok közötti háborút megelőző utolsó választás ”– tette hozzá a miniszterelnök. Mint mondta, az a kormány, amelyet most megválasztunk, és az a parlamenti többség, amelyet most létrehozunk, dönt majd arról, hogy Magyarország ki akar-e maradni és ki tud-e maradni egy ilyen helyzetben.

Véleménye szerint az orosz-ukrán háború elmúlt négy éve alatt„ soha olyan közel a háborúhoz nem álltunk, mint most”.

Úgy folytatta, az Egyesült Államok kiszállt a háború operatív részéből, és„ úgy áll a dolog, hogyha itt valami csoda nem történik, akkor az amerikaiak ki fognak szállni a dolog diplomáciai rendezéséből is”. Megjegyezte, miközben az amerikaiak „kifelé”, az európaiak „befelé” mennek a háborúba, „az ukránok meg befele jönnek az unióba”.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „ez valahogy a magyar fejekben nincs elrendezve, hogy Ukrajna európai uniós tagsága azonnal kötelező katonai akciókat jelent Magyarország számára is”. Kiemelte: az Európai Unió (EU) alapokmánya „nagyon világosan beszél arról”, hogy ha egy harmadik ország megtámadja az EU valamelyik tagállamát, akkor ott katonai támogatást és segítséget kell nyújtani.

Ennek a választásnak Magyarország biztonsága a tétje

Ennek a választásnak a biztonság a tétje, a gazdasági, pénzügyi és katonai biztonság – erről is beszélt még Orbán Viktor az MTI szemléje szerint.

Kiemelte: az előállt kockázatos helyzetben, háborús szituációban nagyon sok minden befolyásolja azt, hogy lesz-e háború. Egy háborús szituációban pedig a magyar miniszterelnöknek döntenie kell háború és béke kérdésében, abban, hogy részt vesz-e az ő nemzete ebben a háborúban, vagy kimarad belőle, hogy van-e elég ereje, hogy ellenálljon a nyomásnak, ami gyakran zsarolás. Ez a helyzet előállt – mondta.

Ennek a választásnak a biztonság a tétje, mert olyan helyzetek lesznek, amikor Magyarország vezetőjének, kormányának, parlamenti többségének döntésén múlik, hogy milyen irányt vesz Magyarország sorsa és jövője, a legfontosabb a biztonság –  hangsúlyozta a kormányfő.

Ha nincs béke, ha a pénzünket elviszik Ukrajnába, ha egekbe emelkedik a rezsi, akkor mindenki rosszul jár – tette hozzá Orbán Viktor.

A halálraítélt lengyel és német ipar

A kormányfő később arról is beszélt, hogy Európában napirenden van a teljes energiapolitika felülvizsgálata. Ma egy európai cégnek úgy kellene versenyeznie egy kínaival meg egy amerikaival, hogy az európainak az energiaszámlája 3,5-4-szer magasabb, emellett nincs olyan hatékonysága vagy menedzsmenttudása, amely a 3-4-szeres energiaár-különbözetet kompenzálni lenne képes – fejtette ki.

Értékelése szerint Európa halálra ítéli a saját iparát; Lengyelországban 140-150 ezer, Németországban 129 ezer munkahely szűnt meg és egész iparágak mentek tönkre, miközben „az európai alumíniumiparnak befellegzett, az európai vegyipar a végét járja”.

Hangsúlyozta, hogy a magas energiaár egy Magyarországnál erősebb ország gazdaságát is térdre kényszeríti és ha ez az energiaár jön be az országba és ettől nem tudjuk megvédeni a vállalatokat és a háztartásokat, akkor a magyar gazdaságban ugyanúgy megkezdődik a munkahelyek fölszámolása. Kiemelte, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban megvédte ezeket, a háború négy éve alatt több munkahelyet hozott létre, mint amennyi megszűnt. Szerinte ez csak azért volt lehetséges, mert tudtuk tartani az olcsó energiaellátást, „ha az nincs, akkor ugyanabba a folyóba fogunk mi is botorkálni, mint amiben a nyugat-európaiak”.

Orbán Viktor a háborúra kitérve azt mondta: nem szeretné a hazáját abban a helyzetben látni, ami számos nyugat-európai országban van, ők „a hanyatlás menedzselésével vannak elfoglalva”, anélkül, hogy lenne terv arra, hogy megfordítsák a tendenciákat, csak azzal törődnek, hogy nagyon rosszabb ne legyen. „Így nehéz élni” – értékelt a miniszterelnök.

Akárhonnan nézzük, a végén minden a biztonsághoz visz bennünket, ezért helyes volt az a döntés, hogy a Fidesz a „Biztos választás” szlogennel megy neki a választásnak – mondta Orbán Viktor.

Arra a nézői kérdésre, hogy a magyarok áprilisban egy nyugodt építkezésre szavaznak-e, vagy egy olyan felhatalmazásra, amivel továbbra is frontvonalban tartja az országot, úgy válaszolt: háromféle lehetőség van, az első, hogy harcolni kell úgy, hogy van remény, a második, berendezkedünk arra, hogy van egy nálunk nagyobb erő, és folyamatosan, váltakozó sikerrel megvédjük az érdekeinket, a harmadik pedig az, hogy „Mi győzünk, ők vesztenek”.

A kormányfő hangsúlyozta: világos terve van arról, hogyan fogunk győzni Brüsszelben, létrejött a Patrióta képviselőcsoport, bejött, amit gondoltunk az amerikai fordulatról és elkezdtük közben egyenként begyűjteni a szövetségeseket a nemzeti választásokon keresztül.

Ha a patrióta erők valamelyik jelöltje megnyeri a 2027-es franciaországi választást, abban a pillanatban„ teljes fordulat van”, mert a transzatlanti kapcsolatokban az amerikaiak velünk vannak, Közép-Európában helyreállt a V4, az olasz kormányt pedig nem sikerült megbuktatni – vélekedett.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak NATO-tagként mennie kell-e a háborúba, úgy válaszolt: a NATO egy katonai védelmi szövetség, így semmilyen kötelezettsége nincs a tagoknak arra nézve, hogy a tagállamok területén kívül bármilyen katonai akcióban részt vegyenek. Ezért egy ukrán-orosz háborúba Magyarországnak nem kell mennie, azonban ha Ukrajna NATO-tag lesz, onnantól kezdve „menni kell” – mondta, majd hozzátette: ezért harcol a kormány Ukrajna NATO és Európai Uniós tagsága ellen is.

Arra a kérdésre, hogy veszélyeztetné-e egy estleges kormányváltás az elmúlt 16 év eredményeit, azt válaszolta, közvetlen veszély a háború és a „lekapcsolás” az olcsó energiáról, mert a Tisza Párt „megkötötte azt a paktumot a brüsszeliekkel meg Zelenszkijjel, hogy egy ukránbarát kormány fölállítása érdekében elfogadja a támogatást, és megígéri, hogy beengedi az ukránokat az unióba, meg leválasztja Magyarországot az orosz energiáról”, Orbán Viktor azt mondta: értelmezése szerint két rendszer van Európában, a magyar és a brüsszeli, és brüsszeli rendszerváltás lenne Magyarorsázgon akkor, ha az ellenzék győzne.

A teljes beszélgetést itt lehet megtekinteni:

Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök (j) a Mandiner Klubest pódiumbeszélgetésén a Várkert Bazárban 2026. február 4-én. A kormányfő mellett Szalai Zoltán, a Mandiner.hu lapigazgató-főszerkesztõje és Szalai Laura fõszerkesztő-helyettes (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos)