A Karácsony Gergely főpolgármester jegyezte javaslatot
19 igennel, 8 nem szavazat ellenében fogadták el a képviselők.
A hitelkeret megemelésére a javaslat szerint azért volt szükség, mert az kimerült. Mint írták, a főváros likviditási helyzete azt mutatja, hogy a január 5-től rendelkezésre álló 40 milliárd forint összegű folyószámlahitelkeret-állomány a szolidaritási hozzájárulás ügyéhez kapcsolódó január végi inkasszó miatt február közepére kimerült.
A fővárosi önkormányzatnak – a már meglévő 40 milliárdos hitelkereten túl – további 10 milliárd forint folyószámla-hitelre lesz szüksége annak érdekében, hogy a költségvetési elszámolási számlán jelentkező kifizetési kötelezettségeket az iparűzési adóbevételek megérkezéséig teljesíteni tudja – indokoltak az előterjesztésben. A főváros már kezdeményezte az OTP Bank Nyrt.-nél a 2026. évi folyószámla-hitel szerződés módosítását oly módon, hogy az önkormányzat részére március 1-jétől kezdődően március 19-éig 50 milliárd forintos hitelkeret álljon rendelkezésre.
„A folyószámla-hitelkeret megemelésének elmaradása, vagy a véleményünk szerint jogtalanul inkasszált összeg vissza nem fizetése esetén azzal kell számolni, hogy a március elején fizetendő nettó bérek a fővárosi önkormányzat, valamint a közösségi közlekedést működtető cégeink esetében késedelmet szenvedhetnek” – fogalmaztak.
A hitelkeret módosításához kapcsolódóan szintén Karácsony Gergely kezdeményezésére a közszolgáltatásokra vonatkozón módosították a költségvetési rendeletet is.
Az éves közszolgáltatási szerződések hiányában a fővárosi közszolgáltatások nyújtása március 31-ig volt biztosított a rendelet szerint, ezt a mostani döntéssel június 30-ig meghosszabbították.
BKK: a Fővárosi Közgyűlés támogatta a teljes körű digitális jegyrendszer kialakítását
2028-ban elindulhat az e-jegyrendszer a teljes budapesti és agglomerációs közösségi közlekedési hálózaton, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) elindíthatja az ehhez szükséges közbeszerzési eljárást, miután a koncepciót a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén támogatta – közölte a szervezet szerdán az MTI-vel.
A BKK közlése szerint a Pay&GO bankkártyás fizetési szolgáltatást eddig a 100E járaton, illetve az M1-es metró vonalán lehetett igénybe venni, április közepétől viszont a pilot kiterjesztéseként minden metróvonalon elérhetővé válik. Az elmúlt években a BKK jelentős mértékben fejlesztette digitális csatornáit: elindította a BudapestGO-alkalmazást – amelyet rendszeresen új funkciókkal bővítenek –, továbbá az elektronikus jegyrendszer bevezetésének előszobájaként kísérleti jelleggel elérhetővé tette a jegyvásárlást és az érvényesítést egy lépésben biztosító Budapest Pay&GO fizetési szolgáltatást a 100E repülőtéri expressz járaton, valamint az M1-es metró vonalán.
A Budapest Pay&GO szolgáltatás lényege, hogy a vásárlás és az érvényesítés egy lépésben, a bankkártya (vagy egyéb okoseszköz) jegyérvényesítő készülékhez történő érintésével együtt zajlik, nincs szükség előzetes regisztrációra vagy alkalmazás letöltésére, sem papíralapú jegyre, az utazás azonnal megkezdhető. A bankkártyaalapú megoldás ma már nemzetközi szabványnak számít: világszerte több száz nagyváros alkalmazza. A tervek szerint a BKK a Pay&GO szolgáltatás pilotját április közepén minden metróvonalra kiterjeszti.
Hozzátették: a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén támogatta a BKK Pay&GO elektronikusjegy-szolgáltatásra vonatkozó koncepcióját és a rendszer működéséhez szükséges közbeszerzési eljárás megindítását.
A társaság tervei szerint a budapesti Pay&GO rendszere a lehető legtöbb ügyféligényre megoldást kínál majd, így mind a rendszeresen közösségi közlekedést használók, mind az alkalmi utasok megtalálhatják a számukra legkedvezőbb terméktípust. Emellett a szolgáltatás az alkalmi utazások során lehetővé teszi költési limitek – például napi vagy heti limitek – beállítását, így az ügyfelek mindig az igényeiknek megfelelő, legkedvezőbb tarifát kapják.
A BKK számításai szerint a Pay&GO típusú, bankkártyás fizetés 2028 első felétől jelenhet meg szakaszosan Budapest és az agglomeráció teljes közösségi közlekedési hálózatán.
A BKM ügye is napirendre került
A testület nem fogadta el több fővárosi társaság éves feladatellátási szerződését, köztük a Budapesti Közművekkel (BKM) kötendő idei közterület-tisztántartási közszolgáltatási szerződést sem. Ugyanakkor a képviselők megszavazták az előterjesztéshez Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője által benyújtott módosító javaslatot, amellyel felkérték Karácsony Gergelyt, hogy a Budapesti Közművek felügyelőbizottsága útján mutassa be az illetékes eseti bizottság számára a helyreállított belső ellenőrzési szervezeti egység beszámolóját a február 13. óta folyamatban lévő belső ellenőrzésekről annak érdekében, hogy átfogó képet kapjon az esetlegesen félbe maradt ellenőrzési folyamatokról, kockázatokról és felelősségi kérdésekről.
Mindezt azzal indokolta Vitézy Dávid, hogy a társaság felügyelőbizottsága február 13-i döntése nyomán a Budapesti Közművek egyik napról a másikra szinte megszüntette a teljes belső ellenőrzési főosztályt, a munkavállalók túlnyomó többségét azonnali hatállyal elbocsátotta. Véleménye szerint megalapozottan merül fel annak gyanúja, hogy a belső ellenőrzés megszüntetésének célja nem kizárólag hatékonysági vagy költségcsökkentési megfontolás lehetett, hanem fennáll annak kockázata is, hogy a folyamatban lévő ügyek, vizsgálatok intézményi kontrollja gyengül vagy megszakad. Egy közpénzből gazdálkodó társaság esetében már e gyanú felmerülése is elegendő indok arra, hogy a tulajdonos haladéktalanul beavatkozzon – mutatott rá.
A testület ugyancsak támogatta Orbán Árpád (Tisza Párt) azon módosító javaslatát is, amely – mint a beterjesztő írta – erősíti az átláthatóságot, a felelős gazdálkodást és a belső ellenőrzési rendszer függetlenségét, továbbá biztosítja, hogy a társaság működését alapvetően befolyásoló szervezeti változások csak a tulajdonosi akarat egyértelmű jóváhagyásával valósulhassanak meg.
Karácsony Gergely főpolgármester a napirend vitájában felhívta a figyelmet arra: a frakciók nem tudtak megállapodni a felügyelőbizottsági tagokról, ezért a fővárosi cégek felügyelőbizottságaiba a Főpolgármesteri Hivatal köztisztviselőit delegálták, akik legjobb tudásuk szerint végzik munkájukat, és nem főpolgármesteri, városvezetői utasítást hajtanak végre. A főpolgármester ezért óvatosságra intett az fb-tagok politikai vitába bevonásával kapcsolatban. Szólt arról is, szakmai kifogások merültek fel a BKM belső ellenőrzésével kapcsolatban.
Vitézy Dávid szerint tartalmi kritikáik is vannak az előterjesztéssel, így többek között a környezetbarát gyomirtás helyett visszavezetnék a környezetszennyező glifozát alkalmazását, és duplájára emelkedne a közterület-fenntartás költsége. A frakcióvezető szerint az ellenőrzés súlyos hatékonysági problémáját a számok nem támasztják alá, ugyanakkor az, hogy a legnagyobb fővárosi cégek egyikénél felállították a teljes belső vezetést és nem gondoskodtak a folyamatban lévő vizsgálatok átadásáról, „leszámolás”, és felveti a gyanúját annak, hogy olyasmit találtak az ellenőrzés során, ami kellemetlen a városvezetésnek.
A Fővárosi Közgyűlés Szaniszló Sándor javaslatára úgy döntött, ha valamely kerületi önkormányzat a rendkívüli téli időjárás miatt tönkrement fővárosi fenntartású útszakaszok kátyúmentesítési feladatait elvégzi saját költségén, a főváros helyett, úgy a főváros vállalja, hogy amennyiben állami támogatást kap a kátyúmentesítésre, akkor megtéríti a kerületi önkormányzatok költségeit.
Elfogadták Budapest csapadékvíz-gazdálkodási stratégiáját
Ezenkívül elfogadta Budapest csapadékvíz-gazdálkodási stratégiáját is szerdán a Fővárosi Közgyűlés,
a dokumentum a többi mellett intézkedéseket határoz meg a csapadékvíz helyben tartására, hasznosítására és a káros hatások mérséklésére.
A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett előterjesztést egyhangúlag hagyta jóvá a testület. A stratégia célja egy olyan kiegészítő keretrendszer lefektetése, amely a vízelvezetés fejlesztése mellett megalapozza a lefolyás késleltetésének, a csapadékvíz növekvő arányú helyben tartásának és hasznosításának feltételeit, szolgálja a városi hőszigethatás csökkentését, a vizek – rekreációs célú – hozzáférhetőségének javítását, a zöldfelületi, csapadékvíz-gazdálkodási és árvízvédelmi intézkedések integrált kezelését, a veszélyhelyzetekre történő felkészülést, a társadalmi és egyéni felelősség tudatosítását, a jogszabályi környezet felülvizsgálatát, a gazdasági ösztönző rendszer kialakítását, valamint az érintettek együttműködését – olvasható a dokumentumban.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Egyperces főhajtással emlékeznek meg a képviselők a közelmúltban elhunyt Keleti Ágnesről, Vásáry Tamásról és a kommunizmus áldozatairól, valamint az orosz–ukrán háború kirobbanásának évfordulójáról és a romák ellen elkövetett 2008-2009-es gyilkosságsorozat áldozatairól a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városháza dísztermében 2026. február 25-én. Szemben középen Karácsony Gergely főpolgármester, mellette balról Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, jobbról Számadó Tamás főjegyző (Fotó: MTI/Purger Tamás)