Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum kertje. Kép forrása
Az egzotikus Távol-Kelet már a középkor, Marco Polo óta élénken foglalkozatja az európaiakat. A 18. században a barokk kertben épültek kínai és japán pagodák, többek között hazánkban is, majd az érdeklődés alábbhagyott – de a 19. század végén, főként Japán megnyitása után új erőre kapott. Ekkor már az utazás is viszonylag könnyebb volt – igaz, a felső tízezer számára – és komoly kapcsolatok épültek ki a Monarchia, illetve Magyarország és Japán között. Ez felerősödött a két világháború között, mikor a Magyar-Japán Társaság komoly kutatásokat végzett a két nép közötti rokonság megállapítására. A társaság elnöke a volt miniszterelnök, Simonyi-Semadam Sándor volt, ami mutatja, hogy nem egy amatőr egyesületről volt szó. A távol-keleti érdeklődési, illetve divathullám így több, de kevéssé feltűnő nyomot hagyott Budapesten, ezek felfedezése igazi érdekességeket tartogat!
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
Az Andrássy úti villa-múzeum kertje. Kép forrása
A távol-keleti kapcsolódást mutató emlékek közül az Andrássy út egyik neoreneszánsz villájában lévő múzeum talán a legismertebb. Hopp Ferenc optikai üzem tulajdonosaként szerzett nagy vagyont, 1882 és 1914 között öt világkörüli utat tett, érdekődése főként Kelet-Ázsiára, illetve Kínára és Japánra koncentrálódott. 1919-es halála után villája és műgyűjteménye végrendelete értelmében az államra szállt, ekkor nyílt meg a ma is működő múzeum. A kertben ma is álló kínai Holdkapu 1890-ben épült, Hopp utazásai során készített fényképek alapján, a díszítményeket és a cserepeket a gyűjtő magából a Mennyei Birodalomból szállíttatta Budapestre. A kertben kínai, indiai és japán szobrok, pavilonok találhatók.
Japánkert – Zuglóban
A varázslatos hangulatú kert részlete. Kép forrása
Kevéssé ismert, hogy hazánk első japánkertje 1928-ban épült Zuglóban. Varga Márton – a kertet ma gondozó kertészeti szakközépiskola névadója – az akkor még városszéli területen az akkoriban virágkorát élő magyar-japán kapcsolatokból inspirálódva létesítette ezt a kertet, amit 1931-ben a hazánkba látogató japán hercegi pár is felkeresett. A kert a japán Kamakura (1185-1333) és Muromachi (1333-1573) korszakot reprezentálja. A hangulatot a jellegzetes növények – japán díszcserenye, lilaakác, japán juhar – mellett kerti lámpások, íves hidak teremtik meg.
Kép forrása
Japánkert, Margitsziget
A Japánkert tava a korábban épült vízeséssel és a rákászfiú-szoborral. Kép forrása
A vízes 1880 körül, a víz ekkor még közvetlenül a Dunába folyt. Kép forrása
1866-ban Zsigmondy Vilmos fúrásainak eredményeképpen a Margitszigeten gyógyvíz tört elő. Erre alapozva a tulajdonos magyar Habsburg-család (József nádor leszármazottai) nagyszabású fürdőfejlesztésbe kezdtek, Ybl Miklós tervei szerint. Ekkor épült fel a második világháborúban elpusztult fürdő, a ma is meglévő Nagyszálló, és több kisebb létesítmény is, így az egyik gyógykutat felhasználó vízesés is, ami eredetileg közvetlenül a Dunába folyt. Az 1876-os árvíz után alakították ki a vízesés körül az első japán sílusú kertet, ekkor a vizet már egy kis tóba gyűjtötték. Az 1920-as években a partot feltöltötték, az egykori partmenti vízesét mintegy harminc méterre került a folyótól. Rövidesen átalakították és kibővítették a Japánkertet, ekkor a hazánk és a távoli ország között komoly kulturális és politikai kapcsolatok szövődtek, részben az ekkor népszerű turanizmus miatt, részben egyéb politikai érdekekből kifolyólag.
A frissen ültetett Japánkert 1939-ben. Kép forrása
A Japánkertet azóta többször is felújították, így 1973-ban, Budapest egyesítésének századik évfordulója alkalmából, illetve legutóbb 2014-ben. Maga a kert inkább japán jellegű, mint a szó szigorú értelmében vett Japánkert, a távol-keleti, egzotikus hangulatról a japán juharok, díszcseresznyék mellett kínai hikoridió és szecsuáni mammutfenyő gondoskodik, de a kertben amerikai mocsárciprusokat is találhatunk. A tórendszerben két szobrot is láthatunk – a rákászfiú és az ülő lány alakjait – ezeknek természetesen semmi közük nincs Japánhoz, de az elmúlt évszázadban elválaszhatatlanul összefonódtak a szigeti Japánkerttel.
Japán hangulat a Margitszigeten. Kép forrása
Japán kerítés a Rózsadombon
Kép forrása
A Rózsadombon sétálva a Bolyai utcában különös kerítésre lehetünk figyelmesek, mintha egy japán templom vagy pagoda rejtőzne a lombok mögött. Persze nem ez a helyezet, egy historizáló villa elé épült ez a kerítés az 1930-as években. Építtetője nem kisebb személyiség volt, mint Simonyi-Semadam Sándor, aki miniszterelnökként kénytelen volt aláírni a trianoni békediktátumot. A két világháború között visszavonult a napi politikától, de többek között a Magyar–Japán Társaság elnökeként működött, a két nyelv közötti rokonságot is kutatta. Nem véletlen hát, hogy villája elé ezt a különleges kerítést emeltette. A villa különleges kapuja az 1943-as Sziámi macska című magyar filmvígjátékban is szerepelt:
A Simonyi-Semadám-villa kapuja az 1943-as Sziámi macska című filmben. Kép forrása
A kiemelt kép forrása: KMASZC Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium