Zelenszkij a háború negyedik évfordulójának küszöbén ismét előállt követeléseivel — amikor a fronton továbbra is zajlanak a harcok, a nyugati fővárosokban pedig a tűzszünet, a területi kérdések és a biztonsági garanciák sorrendjéről vitatkoznak. Eközben Brüsszel és Budapest között is újabb konfliktus nyílt az orosz kőolaj ukrán szállításának leállása és az emiatt Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel blokkolása miatt.

Kijev leszögezte, hogy mivel lenne elégedett

Néhány nappal korábban Kijev már nyíltan jelezte, hogy nem fogad el semmilyen „light”, könnyített vagy korlátozott tagsági modellt. Akkor Igor Zsovkva, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője egyértelművé tette, hogy Ukrajnának nem kell semmilyen csökkentett jogú tagság, csak a teljes jogú EU-tagsággal éri be.

Erre erősített most rá Zelenszkij elnök, aki konkrét céldátumot akar kapcsolni a csatlakozáshoz, jelezve, hogy Ukrajna nem csupán támogatást kér, hanem végleges geopolitikai rögzítést. Kijev azt akarja elkerülni, hogy az ország EU-integrációja egy elhúzódó, politikailag manipulálható folyamat legyen, amelyet külső szereplők — mindenekelőtt Oroszország — közvetve évekre vagy akár évtizedekre blokkolhatnak.

Üres kézzel látogatnak Kijevbe az uniós vezetők

Zelenszkij időzítése nem véletlen: az ukrán elnök nyilatkozata közvetlenül Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és António Costa európai tanácsi elnök kijevi útja előtt hangzott el, akik a teljes körű orosz invázió negyedik évfordulójára érkeznek Ukrajnába.

A látogatás eredetileg egy erős kiállást mutató támogató gesztusnak indult, de az útra rányomja bélyegét, hogy a belső viták miatt az unió egyelőre mégsem tud hitelt nyújtani Ukrajnának.

Magyarország védi az érdekeit

Az uniós vezetők azért kerültek a látogatással kellemetlen helyzetbe, mert Magyarország a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelcsomag mellett a 20. uniós szankciós csomag elfogadását is blokkolja, mindaddig amíg Kijev nem indítja újra Magyarország felé az olajszállítást.

Miután az Európai Tanács elnöke felszólította Budapestet, hogy oldja fel a hitel blokkolását, a magyar miniszterelnök válaszlevelében egyértelműen jelezte: amíg Ukrajna energia-vészhelyzetet okoz Magyarországon, addig nincs miről beszélni.

A magyar álláspont szerint nincs technikai akadálya annak, hogy a Barátság kőolajvezetéken újrainduljon a szállítás Magyarország felé, ehhez kizárólag ukrán politikai döntés kellene. Orbán Viktor miniszterelnök szerint tehát miközben Brüsszel újabb pénzügyi és politikai támogatást kér Magyarországtól Kijev számára, addig Kijev közben nyíltan veszélyezteti a magyar energiabiztonságot.

Területi engedményekért kínálják a tagságot?

A mostani vitát tovább élezi, hogy a nemzetközi sajtóban már napokkal korábban megjelentek olyan forgatókönyvek, amelyek szerint Ukrajna EU-csatlakozását a béketárgyalások részeként gyorsítanák fel.

A Die Weltre hivatkozó beszámolók szerint olyan konstrukció körvonalazódhatott, amelyben Kijev területi engedményekért cserébe kaphatna gyorsított uniós csatlakozási pályát és biztonsági garanciákat. A kiszivárgott információk alapján ebben a csomagban is felbukkant a 2027-es dátum, miközben brüsszeli források ennél jóval későbbi – 2028–2030 közötti – realitásról beszéltek.

Az ukrán elnök a Financial Timesnak arról is beszélt, hogy amerikai oldalon van olyan elképzelés, miszerint Putyin megállna, ha Ukrajna átengedné a Donbaszt. Zelenszkij ezt rövidlátó megközelítésnek nevezte, szerinte Moszkva nem megbízható partner, ezért Ukrajna nem fog olyan megállapodásra építeni, amely kizárólag orosz ígéretekre támaszkodik.

Zelenszkij szerint Donald Trump amerikai elnök részéről Ukrajnára nagyobb nyomás nehezedik a béke ügyében, mint Oroszországra. Ennek ellenére továbbra is bízik abban, hogy Washington végül keményebben lép majd fel Moszkvával szemben.

Kiemelt kép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a 62. nemzetközi biztonságpolitikai konferencián, Münchenben (Fotó: MTI/AP/Michael Probst)