A riporter egyik kérdésében megemlítette: Magyarország és Szlovákia tiltakozása miatt nem született uniós megállapodás az Ukrajnának szánt újabb kölcsönről és az Oroszországgal szembeni 20. uniós szankciós csomagról, Szlovákia pedig bejelentette, hogy leállítja az Ukrajnába irányuló vészhelyzeti áramszállítást.
Saryusz-Wolski válaszában rámutatott: Magyarország és Szlovákia akkor mondott nemet az Ukrajnának szánt kölcsön jóváhagyására, amikor az erről szóló uniós tárgyalások utolsó szakasza alatt leállt a két országba irányuló ukrajnai kőolajtranzit. Megjegyezte: nem zárná ki azon hipotézis hitelességét, miszerint az ukrajnai tranzit szünetelése mögött egy brüsszeli–ukrán megállapodás áll, hogy ártsanak Orbán Viktornak a választási kampány hajrájában.
Lehetségesnek nevezte azt, hogy az ukrajnai szivattyúállomás megrongálása szándékos volt, valamint azt is, hogy egy politikai műveletről van szó.
A politikus egyúttal rámutatott: az energiaügyekben kétoldalú a függőség, hiszen nemcsak az Ukrajnán keresztül Szlovákiába és Magyarországra irányuló kőolajtranzitról van szó, hanem a két ország például áramot szállít Ukrajnának.
„Szeretném, ha valótlannak bizonyulna a (brüsszeli–ukrán) összeesküvés-elmélet, mert ha igaz, akkor Ukrajna lábon lövi magát, Budapestnek és Pozsonynak pedig igaza van”
– fogalmazott a tanácsadó. A számukra létfontosságú tranzit hirtelen felfüggesztését Magyarország és Szlovákia rosszindulatúnak tartja – állapította meg. Úgy vélekedett: a tényállás tisztázása ez ügyben minden bizonnyal sokáig tart.
A parlamenti választás kontextusa viszont egyáltalán nem véletlenszerű – húzta alá végezetül Saryusz-Wolski.
A hirado.hu is beszámolt arról, hogy az Európai Parlament február elején sürgősségi eljárásban elfogadta azt a jogszabálycsomagot, amely 90 milliárd euró összegű uniós hitel biztosítását teszi lehetővé Ukrajna számára a 2026-2027-es időszakra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Magyarország addig nem támogat újabb, Ukrajnával kapcsolatos európai uniós döntéseket, amíg nem áll helyre a kőolajszállítás Magyarország és Szlovákia irányába a Barátság vezetéken – melyen keresztül – az ukrán állásponttal szemben, mely szerint orosz támadás rongálta meg a vezetéket – Magyarország és Szlovákia állítja, hogy politikai döntés miatt nem érkezik kőolaj.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa hétfőn, amikor Ukrajnába utazott, hogy megemlékezzen az ukrajnai háború kitörésének negyedik évfordulójáról, arra kérte a magyar kormányt, hogy járjon el a december 18-i közös döntésünkkel összhangban, és oldja fel a 90 milliárd eurós Ukrajnát támogató hitel végrehajtásának blokkolását. Costa figyelmeztette Orbán Viktort, hogy ha nem tartja magát a december 18-i döntéshez, az a lojális együttműködés elvének megsértését jelentené az EU-tagállamok között.
Orbán Viktor még aznap válaszlevelében jelezte, hogy továbbra is ellenzi a pénzek átutalását, és azzal vádolta Kijevet, hogy lassítja a Barátság kőolajvezeték helyreállítását.
„Nincsenek technikai akadályai annak, hogy újraindítsák az olajszállítást a Barátság vezetéken Magyarországra. Csak Ukrajna politikai döntésére van szükség” – írta a magyar miniszterelnök.
Kiemelt kép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller)