Amióta a december végén kitört országos szintű tüntetéseket az iráni iszlamista rezsim által uralt perzsa államban durva és véres módon megtorolta, az Egyesült Államok nagy mértékű csapatösszevonásba és haditechnikai eszközök átcsoportosításába kezdett az iráni térségben. Januárban és februárban folyamatosan érkeztek a harci repülőgépek, támadó drónok és hadihajók az iráni felségvizek közelébe.
Az Egyesült Államok kiürítette a katari El-Udeid légitámaszpontot – attól tartva, hogy az esetleges amerikai támadás után az amerikai bázis lehet az iráni iszlamista rezsim első célpontja egy esetleges ellentámadás során –, valamint két repülőgép-hordozó anyahajót is mozgósított, amelyek megérkeztek a Perzsa-öbölbe és az Arab-tengerre. Utóbbi helyszínen nemrégiben F–35-ös vadászgépek lelőttek egy iráni Sahíd–139-es típusú drónt, amely veszélyesen közel repült a USS Abraham Lincoln anyahajóhoz. Információk szerint a teheráni teokrácia elkezdte a válaszcsapási és vészhelyzeti forgatókönyvek kidolgozását, egyes hírek szerint pedig kész menetrend van arra az esetre, ha az ajatollahnak el kellene menekülnie Iránból, ezenfelül elkezdődött az iráni uránkészlet elrejtése, valamint Oroszországba történő áthelyezése is.
Hasonló háborús készülődés figyelhető meg a diplomáciai folyamatokban is, az EU például nemrégiben terrorszervezetnek nyilvánította az iszlamista karhatalmi szervet, az Iráni Forradalmi Gárdát (IRGC), válaszul a teheráni rezsim hasonló státuszt állapított meg az európai hadseregekkel szemben. Lengyelország pedig most csütörtökön felszólította állampolgárait, hogy azonnal hagyják el Iránt.
A külkapcsolatok alakulása és a mozgósítás mind egy nagy háború előkészületeit vetítik előre, miközben Donald Trump amerikai elnök még nem döntött a terrorállam elleni támadás elindításáról.
Sokáig ugyanis Washington abban reménykedett, hogy megegyezésre juthat a diktatúrával nukleáris programjának leállításáról, azonban a jelenlegi folyamatok alapján nem várható pozitív fordulat. Az Axios amerikai hírportál fehér házi forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a 2025. júniusi légicsapásokhoz – az amerikai támadás fedőneve: Éjféli kalapács hadművelet, az izraeli fedőnév: Ébredő oroszlán hadművelet volt – hasonlóan egy amerikai–izraeli együttműködésben végrehajtott művelet körvonalazódik, amely nemcsak az iráni nukleáris létesítményeket, hanem a rezsim stratégiai képességeit is érintheti.
A The Wall Street Journal (WSJ) azonban a minap már arról írt, a tavaly nyári támadással ellentétben a mostani csapások nem korlátozódnának kizárólag a nukleáris létesítmények elleni támadásra, ugyanis
a terrorállam vezetőinek megöléséről szóló tervek is napirenden szerepelhetnek, előkészítve ezzel a terepet egy rezsimváltáshoz.
A portál szerint a Fehér Ház ugyanakkor még mindig nem tett le a megállapodás lehetőségéről, a WJS szerint Trump jelezte, hogy inkább egy diplomáciai megállapodást szeretne, amely lehetővé teszi, hogyha az Egyesült Államok eléri mindazt, amit elvár – vagyis az iráni nukleáris program megszüntetését, az ellenállás tengelyének nevezett regionális proxyhálózat feloszlatását és ballisztikus rakéták leszerelését –, akkor elkerülhető a háború. A WJS valószínűtlennek tartja, hogy Irán leszerelje ballisztikus rakétáit, mivel a terrorállam nem rendelkezik számottevő légierővel, ezért rakétáira támaszkodik elrettentés gyanánt. A WSJ szerint
Trump jelezte, hogy elsősorban a nukleáris program leállítása érdekli, és újságíróknak arról beszélt: azt szeretné, ha Irán abbahagyná az urándúsítást.
Az Egyesült Államok és Irán képviselői ezen a héten Genfben találkoztak, hogy tárgyaljanak egy esetleges megállapodásról az iráni urán dúsításáról. Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője azt mondta, hogy történt egy kisebb előrelépés ezeken az egyeztetéseken, de hozzátette:
„Még mindig nagyon távol vagyunk egymástól bizonyos kérdésekben.”
Leavitt szerint Irán várhatóan részletesebb javaslatot fog benyújtani az Egyesült Államoknak a következő hetekben.
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: MTI/EPA)