1942. február 17-én született Gyöngyösön, Reisz Péter néven. A Pál nevet rendbe lépésekor vette fel. Édesapja az egyházi iskolák államosításáig a helyi katolikus polgári iskola igazgatója volt, s amikor elbocsátották, csak segédmunkásként helyezkedhetett el. Pál atya idősebb testvéreit mint osztályidegeneket nem vették fel a helyi gimnáziumba, így két bátyja Esztergomban, a ferenceseknél érettségizett 1954-ben, illetve 1956-ban. Reisz Pál harmadik fiúként meg sem próbálkozott az állami középiskolával, hanem egyenesen Esztergomba ment, ahol 1956 és 1961 között volt gimnazista. Később hét unokaöccse is „frankás” diák lett.
Az érettségi után belépett a ferences rendbe, 1962-ben tett egyszerű fogadalmat, 1965-ben örökfogadalmat, és 1967. február 26-án, vagyis 59 éve szentelték pappá. Bár történelemtanár szeretett volna lenni, a rendi szükségletek miatt matematika–fizika szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett, és 1971-től tanár és prefektus volt egykori iskolájában, 1984 és 1997 között pedig ugyanitt igazgató. Ezt követően Kárpátalján volt missziós plébános, majd Szombathelyen és a pesti ferenceseknél házfőnök. 2014-től a sümegi rendházat vezeti.
Egykori diákjai szerint Pál atyán alig fog az idő. A Ferences Sajtóközpont egyszer megkérdezte a jubilánst, hogy vélekedik minderről. Úgy nyilatkozott, „az embernek a tűrőképessége csökken, a fiatalos megnyilvánulásokat nem úgy tudja elviselni, mint mikor szinte kortársa volt a diákjainak. Ebből a szempontból bizonyos öregség mutatkozik még egy ferences tanárnál is. Ha azonban az ember figyelemmel kíséri, hogyan alakul a világ, és igyekszik abban otthonosan helyet találni, akkor bizonyos szellemi frissességet meg tudunk őrizni. A távolság, az események felülről látása hozzásegít minket az objektív látásmódhoz, amelyre esetleg szüksége lehet azoknak is, akik az élet sodrában jobban benne vannak. Vagyis a fiatalság számára is tud még mit mondani az ember. Az osztálytalálkozók alkalmával az arcok ismerősek, de a nevek már nem ugranak be azonnal. Egy idő után, amikor beszélgetek velük, rájövök, hogy ki kicsoda, és hogy s mint volt gimnazista korukban. Ilyenkor nemcsak nosztalgiázunk, hanem a jövő dolgait is szívesen megbeszéljük a régi diákokkal”.
A Magyar Kurír beszámolója szerint Pál atya a rendszerváltás után sem vonult vissza a hitvalló keresztény szolgálattól. Kárpátaljára ment ferences misszióba, majd Szombathelyen ferences kollégiumot hozott létre a lakhatási gondokkal küzdő egyetemisták számára. Később a sümegi ferences közösségben lelki gyakorlatos központ kialakításában vett részt Barsi Balázs atyával. Életművét 2025-ben Gelsey Vilmos-díjjal ismerték el, amelyet a magyar keresztény kultúra és oktatás terén végzett kimagasló munkájáért kapott.
Gyakorlatias vezetőként nem riadt vissza a legnehezebb feladatoktól sem, ugyanakkor nagy empátiával fordult minden diák felé. Ha arra volt szükség, „felgyűrte habitusa ujját, és nekiállt” az eldugult csatornarendszer megjavításának;
mindig felebaráti tisztelettel és érdeklődéssel fordult az emberhez, belenézett a szemébe, és mindig észrevette a másikat.
Amikor az esztergomi kollégium egy szinttel bővülhetett, Pál atya maga hordta a téglát, cementzsákokat, sőt falazott is a kőművesek helyett.
Ez volt az az időszak, amikor a kommunista egypártrendszer titkosszolgálata a társadalom valamennyi területére, így az egyházakba is beépült, és folyamatos megfigyelés alatt tartott mindenkit, akit a rendszer ellenségének tartott. Reisz Pál egy 2013-as dokumentumfilmben festette le azt az akkori félelemteljes légkört, melyben rendtársai közül többeket ismeretlen helyre űztek, de sokan elmenekültek vagy öngyilkosságot követtek el.
A ferences szerzetes elmondta azt is, hogy igazgatóságának első évében a megfigyelések okozta stressz miatt egyik napról a másikra megőszült.
2011-ben lovagkereszttel tüntették ki
A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést P. Reisz Pálnak még 2011. szeptember 9-én adták át a Parlamentben. P. Reisz Pál éveken át volt a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium tanára és igazgatója, korábban pedig diákja is. A Parlamentben tartották azt a négyórás ünnepséget, amelyen a Ferences Gimnázium jelenlegi tanárai és diákjai is részt vettek.
Megemlékeztek az alapítókról, s néhány kiemelkedő tevékenységet végző atyáról, köztük az idén februárban elhunyt P. dr. Huszár Jeromosról, aki Vas megyei Egyházasrádóc szülötte volt, s élete utolsó szakaszát leszámítva, 1990-től Zalaegerszegen, a ferences kolostorban és plébánián élt és dolgozott, mint szentéletű szerzetespap.
Az ominózus dokumentumfilm, amiből sokaknak ismerős lehet
Pál atya arca és neve nemcsak rendkívül gazdag munkássága miatt, de sokaknak a már korábban említett, A tartótiszt című 2013-as dokumentumfilmből is ismerős lehet. Varga Ágota 63 perces alkotásában először szólal meg nyíltan, arcát és nevét vállalva egy egykori állambiztonsági tartótiszt, akinek fő szakterülete az „egyházi reakció” elleni harc volt. A Komárom megyei Rendőr-főkapitányságon szolgáló tiszt számos ügynök és hálózati személy profi beszervezőjeként és tartójaként tevékenykedett. A film katarzisát azok a jelenetek adják, amikor a volt rendőrtiszt szembesül egykori megfigyelésének áldozataival – köztük Reisz Pál atyával is, aki a jelentések idején az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium igazgatója volt.
A teljes film egy képkockája a 2013-ban bemutatott A tartótiszt című dokumentumfilmből (Forrás: Youtube)„Jelentem, hogy 1985. október 18-án Dobogókőn, nyilvános helyen, beütemezett találkozót tartottam Teleki Károly fedőnevű titkos megbízottal” – áll az egyik dokumentumban. „A tmb (titkos megbízott – a szerk.) szóban jelentette, hogy 1985. október 14-én, Lékai bíboros hívatta Reisz Pált, az esztergomi ferences gimnázium igazgatóját. A beszélgetésről Reisz nagyon szomorúan és letörten ért haza. Azóta is rossz kedélyállapotban van. Az esetről a tmb azt hallotta, hogy a bíboros nagyon leteremtette Reiszt a gimnáziumban előforduló rendbontó cselekményekért. Többek között az esztergomi munkásőrök kifütyüléséért, a Kazella testvérek által behozott és terjesztett, ellenséges tartalmú kazettákért” – jelentette akkor a tartótiszt.
A film legemlékezetesebb jelenete, amikor az egykori rendőrtiszt és Reisz Pál atya szemtől szemben ül egymással. Az atya igyekezett lefesteni az akkori félelemteljes légkört, felidézve a sokszor ismeretlen helyre űzött, menekült vagy öngyilkosságot elkövető rendtársak emlékét. Elmondta azt is, hogy igazgatóságának első évében a megfigyelések okozta stressz miatt egyik napról a másikra megőszült. A volt tartótiszt figyelmesen végighallgatta, ugyanakkor a végsőkig ragaszkodott ahhoz, hogy ő csak a munkáját végezte, és egyszer sem kért bocsánatot. Ennek ellenére Reisz Pál atya kezet fogott megfigyelőjével, és közölte, hogy bármikor szívesen áll mind az ő, mind családja rendelkezésére.
„Mindenki a szeretet koldusa”
Ezt még tavaly jelentette ki a Mandinernek adott hosszú interjúban Reisz Pál atya. Hangsúlyozta: szerinte a kereszténység nem a bűnök és tilalmak erdeje, hanem a szeretet világa.
„Sok félreértés terjed a kereszténységgel kapcsolatban. Például az, hogy a keresztények élete a bűnök körül forog. Pedig ez nem így van. Hadd kezdjem messziről, Szent Ferenc atyánktól és a karácsonytól. Egyszer megkérdezték tőle, szabad-e húst enni karácsonykor, ha az péntekre esik. Ferenc azt mondta: „Ne nevezd pénteknek, még a falak is húst egyenek!” Ez azt jelenti, hogy Szent Ferenc a megtestesülés titkát még a nagypéntek, vagyis a megváltás titkánál is nagyobbra tartotta. Mert miért történt a megváltás? A bűnbeesés miatt”
– fogalmazott az interjúban.
A ferences szerzetes azt is elárulta, hogyan telt a karácsony egy hatgyermekes családban, ahol az édesapát a kommunisták utcára tették, és miért tartotta Szent Ferenc a karácsonyt még a húsvétnál is fontosabbnak. Mesélt emellett édesapjáról is, aki bácskai sváb gyökerekkel rendelkezett. Az első világháborút végigharcolta, kétszer sebesült meg és kapott kitüntetést. Később főhadnagyként szerelt le. A bajai tanítóképzőben tanulta meg az irodalmi magyar nyelvet, mert az anyanyelve eredetileg a német volt. Miután a trianoni határokat megvonták, a zöldhatáron átkelve Gyöngyösre került, ahol frissen alakult, plébániai fenntartású polgári iskolában tanított, majd lett igazgató. A teljes interjút itt olvashatják el.
Gyere haza! Gyónj meg! Avagy egy szerzetes a plakáton
Napjainkban Reisz Pál atya a pesti ferencesek közösségében szolgál, ahol katolikus papként természetesen hivatásának szerves részét képezi a gyóntatás is. Arcával népszerűsítik a ferences atyák a „Gyere haza! Gyónj meg!” kampányt, a templomban pedig jelentősen kibővítették a gyóntatási időt. Mint ismeretes: a Ferenciek terei Alkantarai Szent Péter-templom Budapest egyik legjelentősebb gyóntatási központja, ahol kilenc pap és több külső segítő szolgál.
Az idős szerzetes, akire erőszakkal rontottak rá Hadházyék
Tavaly ősszel portálunkon is beszámoltunk arról, hogy a Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által szervezett megmozdulás közben, az ellenzéki politikus beszéde alatt megszólalt a Ferenciek terén álló templom harangja, amelyről Hadházy úgy vélte, szándékosan próbálták megzavarni a felszólalását. Ezért a résztvevők közül néhányan behatoltak a templomba, majd később számonkérték az ott szolgáló ferences szerzetest. Többször is azt kiáltották felé, hogy „szégyelld magad!”, emellett pedig egyházellenes rigmusokat is skandáltak, és többször, rövid ideig „mocskos Fidesz”-t is kiabáltak a résztvevők – számolt be a Mandiner.
„Ez már tényleg a legalja! Hadházy és szedett-vedett köre nekiáll fenyegetni egy idős ferences szerzetest, akit a »tömeg« majdnem meglincsel. Közben zúg a »mocskos Fidesz« meg a »szégyelld magad!«
– fogalmazott Kacsoh Dániel, a Mandiner főszerkesztő-helyettese, majd rámutatott: „Hadházy azt hiszi, az általa szervezett, totálisan nívótlan tüntetést akarja megzavarni a harangozás meg az atya – pedig csak a szentmise kezdődne.”
A történtek után nem sokkal Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője közösségi oldalán idézte fel, hogy az idős ferences papnak, szerzetesnek milyen üldöztetésben volt része a kommunista egypártrendszer időszakában.
Kőrösi Koppány fejlesztéspolitikai szakértő fel is szólította akkor a rendőrséget, hogy az ilyen jellegű – véleménye szerint a szólásszabadság határain már túlmenő – atrocitások esetén lépjen fel a jog és az emberi méltóság védelmében.
Kapcsolódó tartalom
Frissítés: időközben szombaton sor került a díjátadóra is. Galériánk alább látható az eseményről:
Kiemelt kép: Reisz Pál atya, a Gyere haza! Gyónj meg! kampány arca (Fotó: Pesti Ferencesek)