A béketárgyalásokról kiszivárgó információk szerint csak akkor jöhetnek amerikai biztonsági garanciák Ukrajnának, ha Kijev visszatér a demokratikus működéshez, és ismét az urnákhoz engedi az ukrán szavazókat, mindez pedig az Asia Times lap szerint nagyban növeli az esélyét, hogy rövidesen új választást rendeznek az országban, amelyen Zelenszkij elnök és egykori beosztottja lehetnek a verseny főszereplői.

Zelenszkij helyzete jogilag és politikailag is kényes. Mandátuma 2024-ben lejárt, viszont az alkotmány háború és rendkívüli jogrend idején nem engedi meg az új választást. Ha Ukrajnában mégis újból voksolást tartanának, ahhoz jogi változtatásra, körültekintő szervezésre lenne szükség, és megemelt biztonsági óvintézkedések mellett kerülhetne sor.

Trump az ukrán elnöki hivatal választók általi megerősítését az amerikai biztonsági garanciák árának tekinti. A háború közepén a választás nemcsak technikai kérdés, hanem stratégiai fegyver is. Oroszországnak kapóra jönne, ha nemcsak a fronton törné meg Ukrajnát, hanem belülről is politikai vitákkal és bizalmi krízissel terhelődne az ország egysége.

Zelenszkij még mindig erős, de már nem verhetetlen

Volodimir Zelenszkij 2019-es megválasztásakor földcsuszamlásszerű győzelmet aratott 74 százalék feletti eredményével, egy új választáson viszont már egyáltalán nem számíthat biztos győzelemre. A népszerűsége zuhanásának két fő oka van: a korrupciós botrányok és a hatalmi túlkapások.

Zelenszkij népszerűségére komoly csapást mért, amikor 2025 novemberében több hozzá közel álló kormányzati és üzleti szereplőt vádoltak meg nagy mennyiségű pénzek kicsatornázásával az energiaszektorból.

Korábban már az év júliusában is nehéz helyzetbe került az elnök, amikor tüntetések robbantak ki egy olyan törvény miatt, ami megengedte volna, hogy az antikorrupciós szervek fölé az elnök által kinevezett szereplők kerüljenek. A közvélekedés szerint a lépés alkalmas lett volna arra, hogy az elnök számára kellemetlen vizsgálatokat megelőzzék.

Az ukrán elnök mindkét ügyben igyekezett gyorsan korrigálni: visszalépett a vitatott jogszabálytól, és távolodni próbált a botrányok szereplőitől – de a népszerűsége így is komoly csorbát szenvedett. A felmérések alapján a bizalom érezhetően csökkent, és bár a mutatók nem tragikusak, de nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalom egy jelentős része már a váltás pártján áll.

Háborús hősből válhat Ukrajna vezetőjévé a fő kihívó

Zelenszkij elnök legvalószínűbb ellenfele Valerij Zaluzsnij, Ukrajna volt főparancsnoka, jelenleg londoni nagykövet. Az ukrán elnök még 2024 februárjában váltotta le Zaluzsnijt, hivatalosan szemléletváltásra hivatkozott, de a politikai olvasat szerint veszélyesen népszerű lett, ezért kellett távoznia. Zaluzsnij eddig nem mondta ki, hogy indulna a következő választáson – de soha nem is zárkózott el ettől. Volt vezérkari főnökként a profilja egyszerű és erős: katonai kompetencia és háborús tekintély.

Zaluzsnij a napokban először beszélt nyilvánosan arról, hogy már 2022-ben mély törés volt közte és az elnök között. A feszültség később is végigkísérte a hadvezetést a háború első éveiben.

Az AP-nek adott friss interjújában Zaluzsnij legdurvább állítása szerint 2022 szeptemberében (amikor Ukrajna éppen sikeres műveleteket vitt) tucatnyi SZBU-s (Ukrán Biztonsági Szolgálat) ember jelent meg az irodájánál, hogy házkutatást végezzenek, amit ő megfélemlítésként értelmezett.

A jelenet közben brit tisztek is a helyszínen voltak, és az ügyből olyan szintű konfliktus lett, hogy Zaluzsnij a kijevi vezérkari központ védelmére katonai erősítést is kész volt behívni. A volt vezérkari főnök az interjúban részletesen beszélt arról a múltbeli véleménykülönbségéről az elnökkel, ami szerinte a 2023-as nagyszabású nyári ukrán ellentámadás kudarcát okozta. Ma Zaluzsnij az egyetlen, aki ténylegesen el tudná venni a győzelmet Zelenszkij elől, akinek már nemcsak hősmítosza, hanem a tisztakezű szembenálló arculata is előnyt jelent a jelenlegi elnökkel szemben.

Az Ipsos januári ukrajnai kutatása szerint egy hipotetikus elnökválasztáson Zaluzsnij 23 százalék, Zelenszkij pedig 20 körül áll (míg a volt ukrán elnök Petro Porosenko 9 százalékon, Kirillio Budanov volt hírszerzési vezető pedig 7 százalékon áll).

Kiemelt kép: Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka egy kijevi megemlékezésen (Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)