A hírportál szerint az ukrán államfő erről a brit újságírónak, Piers Morgannek adott interjúban beszélt, és azt is hangoztatta: saját nézőpontja van arról, miért indította el Vlagyimir Putyin orosz elnök a háborút. „De nem kell időt pazarolnom történelmi kérdésekre, arra, hogy miért kezdte el mindezt. Szerintem ez az egész szarság, amit az amerikaiakkal folytatott beszélgetéseiben felvet, hogy ezek állítólag nem egyszerű dolgok, hogy Nagy Péterről beszélünk és így tovább. Nincs rá szükségem” – jegyezte meg az elnök.

„Mert ahhoz, hogy véget vessünk ennek a háborúnak, és tovább léphessünk a diplomáciai útra, igazából nincs szükségem erre a történelmi baromságra”

– jelentette ki Volodimir Zelenszkij, aki arról beszélt: a történelmi okok felemlegetése csupán az oroszok stratégiája, amivel az időt húzzák.

Arra a kérdésre, hogy mit mondana Vlagyimir Putyinnak, ha szemtől szembe állna vele a békemegállapodás megkötése érdekében, Zelenszkij azt mondta, hogy nincs személyes ügye az orosz elnökkel. „Nincs semmi személyes ügyem vele kapcsolatban, nincsenek érzelmek. Csak próbálok véget vetni ennek a háborúnak” – mondta Zelenszkij.

Szóba került a héten Genfben tartott újabb háromoldalú tárgyalásról, a háború lezárásáról, ezzel kapcsolatban csak annyit közölt: a negyedik orosz–ukrán–amerikai tárgyalás már szervezés alatt áll, azonban további információkat csak később tud közölni. Ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán, szerdán értek véget a harmadik alkalommal tartott tárgyalások a svájci Genfben az orosz, az ukrán és az amerikai közvetítő fél között.

A mostani genfi tárgyalások azért is tekinthetők meghatározónak, mivel a biztonsági garanciális kérdések mellett immár a területi rendezés ügye is napirendre került.

A konkrét eredmények egyelőre nem ismertek, azonban a felek összességében pozitívan nyilatkoztak a találkozó után.  Steve Witkoff elnöki különmegbízott, az amerikai küldöttség vezetője már az első tárgyalási nap után arról beszélt, hogy jelentős előrelépés történt. Az orosz delegáció vezetője, Vlagyimir Megyinszkij elnöki főtanácsadó a tárgyalásokat nehéznek, de professzionálisnak minősítette, Rusztem Umerov ukrán részről pedig arról beszélt, hogy a megbeszélések intenzívek és tartalmasak voltak, számos kérdést tisztáztak. A tárgyalások azonban a Donbasz, Kelet-Ukrajna nagy ipari medencéjének sorsán akadtak el:

Moszkva azt követeli, hogy az ukrán erők vonuljanak ki a Donyeck régióban még mindig ellenőrzésük alatt álló területekről, amit Kijev elutasít.

Volodimir Zelenszkij elnök emiatt arról beszélt, a genfi tárgyalások nehéznek bizonyulnak, és azzal vádolta Moszkvát, hogy megpróbál időt húzni. Ennek ellenére, még az ukrán elnök is arról beszélt, hogy előrelépést értek el a tűzszünet ellenőrzésében a genfi tárgyalásokon.

Az ukrán elnök feszült nyilatkozatai mögött számos tényező állhat, többek között az is – erről is írtunk a hirado.hu oldalán –, hogy Zelenszkijre egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy megegyezzen az oroszokkal, ebben pedig közrejátszhatnak az ukrán belpolitikai folyamatok, valamint az ukrán gazdaság és demográfia általános helyzete. A háború hatására az ukrán energetikai infrastruktúra immár csak 20 százalékos kapacitással képes üzemelni, az erőszakos kényszersorozás hatására pedig lassan elfogynak a hadra fogható férfiak Ukrajnában.

Ezenfelül Volodimir Zelenszkijnek 2024-ben lejárt az elnöki mandátuma, elnökválasztást pedig azóta sem tartottak.

Emiatt az orosz fél folyamatosan megkérdőjelezi Zelenszkij legitimitását, mondván: nem lehet tartós megállapodást kötni egy kétes felhatalmazású vezetővel. Egy elemzésben a Financial Times korábban arról írt, hogy a választásokat várhatóan február 24-én, a háború kitörésének évfordulóján jelenthetik be, az esélyes jelöltek között Valerij Zaluzsnyij korábbi vezérkari főnököt és Kirillo Budanov tábornokot, az ukrán elnök kabinetfőnökét emlegetik.

Kiemelt kép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak)