Cikkünk frissült!
Mint arról korábban beszámoltunk, csütörtökön került sor a Béketanács alapító ülésére, ahol először Donald Trump mondott beszédet, majd (más vezetők mellett) Orbán Viktor is felszólalt.
Kapcsolódó tartalom
Orbán Viktor beszéde a Béketanács ülésén: „Egy olyan országot képviselek, amely egy brutális háború szomszédságában élt az utóbbi négy évben”
Donald Trump a Béketanács ülésén: Orbán Viktor remek munkát végez, teljes és feltétel nélküli támogatásomról biztosítom a választáson
Ezt követően csütörtök este várható egy sajtótájékoztató is Washingtonból a magyar miniszterelnöktől. Orbán Viktor a közösségi oldalán jelezte ezt.
„Hamarosan rendkívüli sajtótájékoztató Washingtonból”
– írta a kormányfő a közösségi oldalán.
Orbán Viktor: Magyarország számára a migráció miatt fontos a gázai konfliktus
A sajtótájékoztatót végül magyar idő szerint 8 órakor vette kezdetét, a miniszterelnökkel együtt Szijjártó Péter is részt vett rajta. A külügyminiszter először arra emlékeztetett, hogy január 22-én írták alá Davosban a Béketanácshoz való csatlakozásról szóló nyilatkozatokat, most pedig megtörtént az alapító nyilatkozat hivatalos elfogadása is csütörtökön
Emellett Orbán Viktor kétoldalú tárgyalást folytatott Donald Trumppal is csütörtökön
– jelentette be a külügyminiszter, hozzátéve: a megbeszélésen szóba került a gazdasági együttműködés továbbfejlesztése, az ukrajnai béke, és Donald Trump nemzetközi kezdeményezésének jövője is.
Ezután Orbán Viktor vette át a szót. A miniszterelnök azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy felidézte: legutóbb tavaly novemberben tartottak itt sajtótájékoztatót. Majd a Béketanácsról beszélt, és azt mondta: a régi intézményeket nem akarják bezárni, de „egy más logika alapján” akarnak országcsoportokat létrehozni a nemzetközi problémák létrehozásához, ez volt az amerikaiak gondolata.
A kormányfő szerint a gázai törekvésekből kiindulva „jött meg az étvágy”, és nőtte ki magát nagyobb mértékűre a szervezet. Mint mondta, a Béketanács „még mindig Gázara összpontosít elsődlegesen”, de nem lepődne meg, ha a második vagy harmadik találkozón már más konfliktusról lenne szó.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a Béketanács valójában egy reakció, ugyanis a nagy nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ, hosszú évek óta nem tudják ellátni azt a feladatukat, hogy csökkentsék a válsággócok veszélyességét és mennyiségét a világban. „Rengeteg bizottság, rengeteg tanácskozás, plenáris ülések […] minden van, a háborúk száma meg nő ” – tette hozzá, jelezve, hogy ez az alaphelyzet váltotta ki az amerikaiak Béketanácsra vonatkozó kezdeményezését.
Emlékeztetett: a Béketanács ötletét Gáza ügye váltotta ki, de aztán rájöttek, hogy ez a módszer más pontjain a Földnek is működni fog, és ezért bejelentették, hogy itt nem egyszerűen egy munkacsoportot kell létrehozni, hanem az ambíciók megnőttek, így létrejött egy nemzetközi szervezet. Felhívta a figyelmet arra: elsősorban a konfliktuszónáktól sújtott térségekben és azok szomszédjaiban lévő országok – az arab világ, Közép-Ázsia, a Közel-Kelet – vesznek részt a Béketanácsban, ugyanakkor Európa képviselteti a legkisebb mértékben.
Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország számára a gázai konfliktus azért fontos, mert 2015 óta a migránsok a válságövezetekből érkeztek tömegesen Európába.
Emellett Magyarországnak van egy erős zsidó közössége, ezért is kötődünk a konfliktushoz – tette hozzá. Majd azt mondta: ha a Közel-Keleten béke van, egyszerűbb megvédeni a magyar határt, ha pedig nincs, akkor ez jóval nehezebb feladat.
A kormányfő ezután azt mondta, hogy a Béketanácsban „az egyetlen alapító egész Európából az Magyarország” [valójában Bulgária is alapítója a Béketanácsnak – a szerk.]. Majd arról beszélt,hogy Európa vezetői idegennek érzik maguktól az amerikai elnök gondolkodását, és a „Trump típusú összegyülekezéseket”, de ez szerinte változóban van. Most már „itt volt” a román elnök, az olasz külügyminiszter is, a bolgárok is „alapítóvá váltak”, és „az Európai Bizottság horvát biztosa is meghúzódott valahol ott a nézők soraiban” – sorolta Orbán Viktor [ezzel Dubravka Suicára, a Földközi-tenger térségének ügyeiért felelős biztosra utalhatott a kormányfő, aki sajtóhírek szerint tényleg ott volt a találkozón – a szerk.].
Véleménye szerint az nem lesz tartható hosszú ideig, hogy van egy Európa számára is fontos, válsággócok kezelésére létrejött nemzetközi intézmény, amelyből Európa kimarad.
Nem tartok attól, hogy egyedül maradnánk […] Magyarországnak nem igaza van, hanem igaza lesz”
– fogalmazott a kormányfő.
Ezután arról beszélt, hogy Magyarország nem tett felajánlásokat a gázai konfliktussal kapcsolatban. Mint mondta, ez egyrészt azért történt így, mert Magyarországnak másfele kell összpontosítania, másrészt pedig a parlamentnek is ratifikálnia kell még a Béketanácshoz való csatlakozást előbb.
Ukrajna finanszírozza a Tisza Pártot – mondta a miniszterelnök
A Patrióta nevű YouTube csatorna kérdésére válaszolva Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Ukrajna az EU-tagja akar lenni, és szükségük van az Európai Unió pénzére is, ezért van konfliktusuk a magyar kormánnyal.
„Ugye azt tudjuk, hogy finanszírozzák a Tiszát. Abban a formában, hogy meglehetősen kifinomult informatikai szolgáltatásokat adnak át ellenszolgáltatás nélkül”
– mondta a miniszterelnök, aki szerint ez tény, „dokumentálva van”.
Majd arról is beszélt, hogy a közelmúltban a Barátság-vezetéken történő olajszállítás leállításával is beavatkozott Ukrajna a magyarországi ügyekbe.
„Most képzeljék el azt a választási kampányt, ahol azzal kell szembenéznem, hogy hirtelen ezer forint a benzin ára”, vagy megduplázódik a rezsiköltség
– fogalmazott Orbán Viktor.
Kapcsolódó tartalom
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország „ki fogja védeni” ezt a támadást, és a szerdai kormányülésen megtárgyalták a szükséges lépéseket ahhoz, hogy továbbra is megfelelő legyen az üzemanyag-ellátás Magyarországon. Mint mondta, remélik hogy az ukránok az első, szerdán bejelentett magyar válaszlépés után „észhez térnek” – mert ha nem, akkor újabb intézkedéseket fognak bevezetni Ukrajna ellen.
Kapcsolódó tartalom
Csak akkor javulhat a viszony Ukrajnával, ha béke lesz
Később – arra a kérdésre, hogy mi eredményezhetne javulást a magyar-ukrán viszonyban – Orbán Viktor azt mondta:
„A béke biztos, hogy jó lenne.”
Az ukránok ma úgy látják, hogy akik nem őket támogatják, azok az ellenségeik – tette hozzá. Mint mondta, az olajszállítás leállítása „ellenséges lépés” Ukrajna részéről, és az is, hogy megpróbálják leválasztani az orosz energiahordozókról Magyarországot, illetve hogy el akarják érni, hogy Európa pénze Ukrajnába menjen.
„Mindennek a kulcsa, az ukrán-magyar viszonynak is a béke. […] Amíg a háború fönnáll, addig nem látok esélyt a kapcsolatok rendezésére”
– mondta Orbán Viktor, majd hozzáfűzte: a választás tétje az, hogy elviszik-e a magyar fiatalokat is Ukrajnába.
Szóba került az is, hogy Donald Trump Budapestre látogat-e a választási kampányban. Orbán Viktor erre azt mondta: látták, hogy mindkettejük naptára nagyon sűrű, de továbbra is nyitott kérdés, hogy sor kerül-e erre. Abban viszont biztos, hogy az amerikai elnök még valamilyen formában ki fogja fejezni a támogatását.
A miniszterelnök – az ukrajnai békefolyamatra kitérve – beszélt még arról is: tart attól, hogy az amerikaik „egyszer csak fogják magukat, összepakolnak és hazamennek”.
„Én nem tudom, meddig bírják az amerikaiak, és mikor fogy el a cérna.”
– mondta, hozzátéve, hogy az európaiak folytatni akarják a háborút, és ezzel akadályozzák a béketörekvéseket. Szerinte ha a két fél se akar békét kötni, és az európaiak sem, akkor az amerikaiak azt mondhatják, hogy „Na jó, menjünk haza”.
„És akkor nagy baj lesz […] Mert ha az amerikaik kivonulnak a a béketeremtési folyamatból, akkor fogalmam sincs […] hogy mit lehet tenni”
– jegyezte meg Orbán Viktor, majd azt mondta: igyekezett meggyőzni Trumpot, hogy akármilyen lassan halad az ukrajnai békefolyamat, ne adja fel a törekvését.
„Beszéltünk pénzügyi védőpajzsról, mondta, hogy számíthatunk Amerikára a gazdasági kérdésekben”
– tette még hozzá a miniszterelnök a Trumppal folytatott kétoldalú tárgyalásokat illetően.
A Barátság vezetéknél orosz támadás történt, de nem sérült meg
Majd – egy másik kérdésnél – azt is mondta, hogy az ukránok saját döntésből állították le az olajszállítást.
„Kétségkívül igaz, hogy orosz támadás volt, de a Barátság vezeték nem sérült meg. […] A Barátság kőolajvezeték működőképes, semmilyen akadálya nincs annak, hogy az ukránok megindítsák az olajszállítás”
– fogalmazott. Közlése szerint ezt ugyanúgy látják a szlovákokkal, és ez „ténykérdés”.
Müncheni paktum a Brüsszel-Kijev-Tisza Párt tengelyről
Később arról is beszélt: van tudomásuk arról, hogy a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián megköttetett egy paktum is német közvetítéssel a Tisza Párt és Ukrajna közt.
„Ezek [az egyezségek] egy Brüsszel-Kijev-Tisza Párt tengely létrehozásáról szólnak”
– mondta Orbán Viktor, aki szerint ez a paktum be fog vonulni idővel a magyar politikatörténetbe is.
„Ez egy igazi mozgósítási verseny lesz”
– mondta később a választásról Orbán Viktor, majd megjegyezte, hogy ennek a versenynek a része lehet a mai esemény is.
Sorsfordító események jönnek Kínában?
A kormányfő azt is elárulta, hogy a Donald Trumppal való egyeztetésén szóba került az is, hogy az amerikai elnök március végén Kínában tesz látogatást, és hogy Magyarországra nézve milyen változásokkal láthat ez a látogatás.
„És azt nyugodtan mondhatom, hogy itt nagy dolgok vannak a levegőben. Másképpen néz ki a világ az amerikai látogatás után, mint előtte”
– közölte a miniszterelnök. Majd azt is elmondta: a Béketanács az ukrajnai háború kezelésére egyelőre nem alkalmas (már csak azért is, mert jelenleg Gázára koncentrál), de más konfliktusok lezárásában segíthet.
A sajtótájékoztatót a hirado.hu közösségi oldalán is meg lehet tekinteni:
Kiemelt kép: A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) a Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett Béketanács alakuló ülése után tartott sajtótájékoztatón Washingtonban 2026. február 19-én. Mellette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán)