Közel 40 drónnal támadták Ukrajnát az oroszok, egy 49 éves férfi megsebesült
Az orosz támadások legalább kilenc civil sebesülést okoztak Ukrajnában az elmúlt napon – közölték a helyi hatóságok február 19-én, számolt be erről a Kyiv Independent. A portál szerint Szumi és Dnyipropetrovszk megyék az elmúlt pár hét során heves tűz alá kerültek.
Az ukrán légierő közleménye szerint Oroszország éjszaka 37 drónnal támadta Ukrajnát, ebből az ukrán légvédelem 29-et elfogott vagy térített el. A drónok négy helyszínen csaptak le, a légierő közleményében azonban nem szerepelt az a ballisztikus rakétatámadás, amely a csernyihiv megyei kormányzó szerint megsebesített egy 49 éves férfit.
Vagyim Filaskin, donyecki ukrán katonai körzeti vezető arról számolt be, hogy orosz támadások két embert megsebesítettek Olekszandrivka városában, és számos lakóépületet romboltak le a frontvonalbeli területen. Herszon megyében, a Dnyeper-torkolatnál a helyi katonai közigazgatás 22 olyan településről számolt be, amelyek tüzérségi tűz alá kerültek, a támadásokban legalább öt ember megsérült. Zaporizzsja megyében egy hatéves gyermek megsebesült az éjszakai légitámadás után – írta Ivan Fedorov területi kormányzó a Telegramon.
Pokrovszk mellett indítottak ellentámadást az ukránok
A Strana ukrán hírportál arról is ír, hogy az ukrán fegyveres erők ellentámadást hajtottak végre Pokrovszk közelében, a dnyipropetrovszki régióban.
„Folytatjuk az ellentámadást és az offenzívát, így az ellenségnek most nehézségekkel néz szembe, de nem hagyják abba az akciót. Meglehetősen nehéz a helyzet, de az ukrán védelmi erők megsemmisítik az ellenséget, próbálják megakadályozni az előrenyomulást”
– mondta Vlagyiszlav Volosin, ukrán katonai vezető.
Csütörtökre sikerült teljesen eloltani a tüzet abban az orosz olajfinomítóban, amelyet még kedden támadtak meg az ukránok
Sikerült eloltani Oroszországban az ilszkiji olajfinomítóban keletkezett tüzet, ezt a közölte a krasznodari terület műveleti központja közölte az ukrán Strana szerint. Emlékeztettek: a létesítményt még kedden támadták drónokkal az ukránok, a tüzet csak ma reggelre sikerült teljesen eloltani.
Továbbra is folynak az ukrajnai infrastruktúrára mért orosz légicsapások
A Strana Today csütörtök reggeli beszámolója szerint az oroszok ezúttal a Harkiv régióban található Lozova városának infrastruktúrájára mértek csapást. A városban nincs vízellátás, és a legnagyobb kazánház áramtalanítva van. A több mint ötvenezer lakosú településen mintegy 16 ezer háztartás maradt fűtés nélkül.
Az orosz és ukrán nyelven egyaránt elérhető portál a regionális hatóságokra hivatkozva ugyanakkor arról is tudósított, hogy az oroszországi, Pszkov megyében lévő Velikije Lukit dróntámadás érte. A százezres városban ennek következtében kigyulladt egy olajtermékekkel teli tartály.
A kép forrása: Strana TodayTovább tartanak konfliktusok az ukrán emberek és a kényszersorozó toborzótisztek között
A Strana Today Telegram csatornákra hivatkozva azt jelentette, hogy az ukrán toborzóiroda tisztjei gázpermetet öntöttek egy minibuszra, hogy így kényszerítsenek kiszállásra egy férfit, akit kényszerrel akartak besorozni a hadseregbe.
A nyugat-ukrajnai Rivne városában pedig katonai biztosok és civilek között tört ki konfliktus a kényszersorozás miatt. Ennek során egy férfi felmászott egy autó motorháztetejére, amely vele együtt elhajtott.
Kifogytak a légvédelmi rakétákból a németek, nem tudnak többet adni Ukrajnának
Németország nem rendelkezik több olyan légvédelmi rakétával, amelyet nemzeti tartalékaiból közvetlenül Ukrajnába küldhetne – mondta Johann Wadephul a Deutschlandfunknak adott interjúban. A külügyminiszter szerint a készletek kimerülése is hozzájárult ahhoz, hogy az európai szállítások üteme lassabb a vártnál.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Boris Pistorius német védelmi miniszter német és ukrán katonákkal egy németországi gyakorlótéren (Fotó: MTI/EPA/DPA pool/Jens Büttner)Több mint ezer kenyait sorozhattak be az orosz hadseregbe
A kenyai ország hírszerzésének jelentése szerint több mint 1000 kenyai állampolgárt sorozhattak be az orosz hadseregbe, többségüket kényszerrel és ezeket az embereket az ukrajnai frontvonalakon vetették be.
Egy kenyai parlamenti képviselő a törvényhozásban elmondta, az emberek turista vízummal, többnyire az Egyesült Arab Emírségeken és Törökországon át jutottak Oroszországba, ahol aztán sokukat kényszerítették, hogy aláírják a katonai szerződést, majd szinte azonnal az ukrajnai hadszíntérre vitték őket.
A jelentés szerint az embereket a nairobi repülőtér megvesztegethető munkatársaival közösen dolgozó munkaközvetítő cégek, illetve Oroszország Nairobiban és Kenya Moszkvában működő nagykövetségének dolgozói segítségével juttatják Oroszországba.
Kapcsolódó tartalom
Kenyai katonák is harcolnak az orosz-ukrán háborúban (Fotó: Shutterstock)Ukrajnában több millió forint értékű humanitárius segélyt sikkasztottak el
Ukrajna szankciókat vezetett be Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ellen
Zelenszkij kifejtette: ezt a lépést Minszk és Moszkva együttműködése, különösen az orosz Oresnyik mobil szárazföldi rakétakomplexum fehérorosz területen történt elhelyezése indokolta. Hozzátette, hogy Kijev együtt fog működni partnereivel ebben a kérdésben.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök (Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Jevgenyija Novozsenyina)Oroszország 2026-ban is képes lesz fenntartani a háborús nyomást
Hiába az egyre magasabb veszteségszámok, az orosz hadigépezetet a sikeres toborzási kampányok, a hadiipari termelés felpörgetése és a külső támogatások továbbra is meghatározó előnyben tartják. A háború jelenlegi állása egy hosszú, kimerítő menetelés felé mutat, amelyben az egyik fél végkimerülése hozhatja el a konfliktus végét.
John Healey brit védelmi miniszter szerint az ukránok az elmúlt két hónapban ugyan több orosz veszteséget tudtak okozni, mint amennyit Moszkva ugyanebben az időszakban pótolni tudott volna, mégsem várható, hogy Oroszország megtorpanna.
A módszerek ugyan változnak, de a harcoló felek között az erőforrás-különbség állandó. A brit tárcavezető szerint Moszkva egyre több külföldi harcost von be, többek között Indiából, Pakisztánból, Nepálból, Kubából, Nigériából és Szenegálból. Healey arról is beszélt, hogy sokukat félrevezető ígéretekkel toborozzák, majd hamar a frontra irányítják őket.
A Kreml közben nem csak a lövészárkokban építi a fölényt. A háborús nyomás egyik legfontosabb eszköze továbbra is az ukrán hátország folyamatos pusztítása. A Bloomberg cikke szerint az orosz erők makacsul folytatják a rakéta- és dróncsapásokat az ukrán energetikai infrastruktúra ellen, ami számtalan lakóépületet hagy fűtés és víz nélkül a tél végéig. Miközben a veszteségek egyre nőnek, Moszkva nem adja fel a stratégiáját, hogy egyszerre őrölje fel az ukrán hadsereget és fárassza ki a hátországot.
A növekvő veszteségszámok így nem az összeroppanás előszobáját jelzik, hanem az erőltetett orosz előrenyomulás brutalitását. A nyugati becslések szerint Oroszország 2025-ben nagyjából 415 ezer főnyi veszteséget szenvedhetett (halott és sebesült együtt), és a háború teljes vesztesége 1,2 millió fölé emelkedhetett.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij Münchenben azt állította, hogy januárban 30 ezer orosz katona esett el, és megjegyezte: „Putyint most nem érdekli, de van egy szint, amikor már érdekelni fogja.” Közben a nyugati tisztviselők hangsúlyozták: ha Ukrajna képes lenne a nyárra havi 50 ezer körüli orosz veszteségszintet kikényszeríteni, az Moszkvát a mozgósítás felé tolhatná – amit Putyin politikai okokból eddig elkerült, különösen a 2022-es részleges mozgósítás társadalmi visszhangja miatt.
Oroszország 2026-ban sem lesz feltétlenül „erősebb” a fronton – de Ukrajnával szemben biztosítottnak tűnik, hogy hadigépezete működőképes marad.
A Kreml egyelőre akkor is képes fenntartani a nyomást, ha drágábban, több pénzzel, több ipari termeléssel, több toborzással és egyre több külföldi emberanyaggal kell megoldania harci szükségleteit.
Ha a nyugati értékelések helyesek, 2026 sem fogja elhozni az ukrán katonai győzelmet. A háború sorsában egyre inkább meghatározó, hogy melyik fél bírja tovább iparral, munícióval, pénzzel és politikai állóképességgel a napokban az ötödik évébe lépő háborút.
Kiemelt kép: .Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának 2026. január 12-én közreadott videófelvételérõl készült képen orosz katonák drónt indítanak egy nem megnevezett ukrajnai helyszínen az ukrajna elleni orosz háború negyedik évében – MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata