Többször is próbálkoztak a rendőrök azzal, hogy megállítsanak egy szabálytalanul, nagy sebességgel közlekedő Mercedes AMG-t Nanterre-ben, Párizs nyugati elővárosában 2023. június 27-én, este 8 óra után. Ám hiába igyekeztek: az autóban furikázó három fiatalkorú fütyült a hatósági beavatkozásra.
Amikor végre megállt a sokak életét és biztonságát veszélyeztető luxus jármű, az igazoltatás kellős közepén egyszer csak megugrott vele a sofőr,
újra kezdve az ámokfutást, ám ezúttal már a rendőröket is veszélyeztetve.
🚨🇫🇷⚖️ ALERTE INFO | La justice REQUIERT un procès pour meurtre contre le policier auteur du tir mortel sur Nahel Merzouk en 2023. pic.twitter.com/CggVTh8Fya
— Cerfia (@CerfiaFR) March 4, 2025
A szolgálati szabályzatnak megfelelően a történteket fegyverhasználat követte. Az autó sofőrje, a 17 éves, algériai származású Nahel Merzouk életét vesztette, míg a száguldozást immár befejező jármű másik két utasa, egy 14 és egy 17 éves, szintén maghrebi származású tizenéves, megpróbált elmenekülni.
Szinte még ki sem érkezett a rendőri erősítés és a mentőszolgálat, az ügyben már Franciaország-szerte megszületett a történteket azóta is uraló narratíva: „rendőri önkény és túlkapás” áldozata lett egy szerencsétlen, ártatlan fiatalember.
A titokzatos sportautó
Jótékony csend fedte azokat az azóta sem nagyon feszegetett kérdéseket, mint hogy – példának okáért – miképpen tudta „kölcsönvenni vagy bérelni” a munkahellyel, bevétellel és persze jogosítvánnyal sem rendelkező fiatalkorú, a nem túl tehetős családból származó Nahel azt a Lengyelországban regisztrált Mercedes A45 AMG sportautót, amely
mindössze négy másodperc alatt gyorsul száz km/órás sebességre.
Olyan mellékes kérdésekkel, mint hogy ki volt a sportkocsi utolsó, törvényes tulajdonosa, ki birtokolta utoljára az autót, és hogy ki adta a slusszkulcsot a jogosítvánnyal nem rendelkező áldozat kezébe. Az efféle tényfeltáró cikkek kényelmetlenségei mellett azért sem lett volna rentábilis e kérdések feszegetése, mert
a közbeszéd nem az autót rendelkezésre bocsátó ismeretleneket, hanem az intézkedő rendőrt tette felelőssé.
A Le Figaro cikke világított rá később, hogy rendszerszintű az illegálisan importált külföldi autók kölcsönözgetése, ide-oda passzolgatása az úgynevezett „fiatalok” kötött. (E néven eufemizálja a francia sajtó a külvárosokban lakó, többnyire maghrebi származású, fiatalkorúak, illetve fiatal felnőttek tömegeit, illetve e tömegnek azt a nem szűk rétegét, amely rendszeresen követ el kisebb-nagyobb bűncselekményeket – a szerk.) A gyakran bűncselekmény által, és minden esetben illegálisan az országba juttatott jármű jogosítvány nélküli, mindemellett szabálytalan vezetése tehát már önmagában számos büntető törvénykönyvi tényállást valósított meg a francia, majd a külföldi sajtó által is elvakultan, afféle jámbor áldozatként szerepeltetett sofőr részéről.
Nahel halálát követően – a korábbi, hasonló incidenseket követő események már „bejáratott” forgatókönyve szerint – először Nanterre-ben, majd más, szomszédos negyedekben is zavargások, gyújtogatások kezdődtek, melyek reggelig tartottak. Az ürügy a tisztázatlan tulajdonú sportkocsival száguldozó fiatalember lelövése volt.
„Nahel megbosszulása”
A tomboló, többnyire a bevándorló hátterű negyedekből előtóduló tömeg már az első éjszakán, mintegy ízelítőként, felgyújtott mintegy 40 járművet és egy melléképületet. Megkezdődött a szervezett társadalom elleni, ilyen esetekben szokásos gerillahadjárat is: arcukat csuklyával eltakaró bandák hajtottak végre szórványos rajtaütéseket a rendőrség erői és a középületek ellen. A „fiatalok” jelszava „Nahel megbosszulása” volt. Tehát annak a megbosszulása, hogy az intézkedő rendőr, Fabian M. nem rándította meg a vállát és nem ballagott haza, hagyván, hogy a 17 éves, jogosítvány nélküli sofőr folytassa esti ámokfutását a máig tisztázatlan tulajdonú sportautóval.
Mindez még csak a kezedet volt: a napokon belül országossá fajuló, minden éjjel kiújuló randalírozások július 5-ig tartottak.
A zavargók 5954 járművet gyújtottak fel és 1092 épületet rongáltak meg. Összesen 723 rendőr sérült meg az agresszív tömeg tombolásában; a randalírozásoknak két halálos áldozata volt, míg 3462 személyt vettek őrizetbe.
Két rendőrt civilben, szolgálaton kívül felismertek és félholtra vertek
Annak ellenére, hogy a balliberális sajtó által is szított, országos lincshangulat övezte Florian M.-et, az intézkedő rendőrt, az ügy fejleményei arra utalnak, hogy a közeg kínos precizitással járt el: az ügyében folytatott nyomozás után hivatalába visszahelyezték, és Baszkföldön szolgálhat tovább. Igaz, a Franciaországban is közismert bírói aktivizmus és az igazságügy e köreiben rendszerszintű szélsőbaloldali elfogultság jeleképpen Florian egyelőre még nem viselhet fegyvert és bírói felügyelet alatt áll.
Megszólalt az ENSZ is
Különösnek tűnik a történtek aránytalan méretű kül- és belföldi visszhangja. Az illegálisan neki juttatott, az országba bűncselekmény elkövetése által becsempészett sportautóval jogosítvány nélkül száguldozó, sokak (és fiatalkorú utasai) életét súlyosan veszélyeztető fiatalember ügyében – többek között – az alábbi nemzetközi visszhangok láttak napvilágot:
- Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, az ENSZ szakosított ügynöksége felszólította Franciaországot, hogy „komolyan foglalkozzon a rasszizmus és a faji megkülönböztetés problémáival a bűnüldöző erőin belül”.
- Az algériai külügyminisztérium közleményt adott ki az ügyben: a kormány „sokkolással és megdöbbenéssel értesült” a történtekről.
- Franciaország „gyarmati múltja” és az „intézményes rasszizmus” magyarázza a városi erőszak növekedését Franciaországban, jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök.
Megmozdult Franciaország: Nahel édesanyja, Mounia adománygyűjtő kampánya fia halála után öt hónappal elérte a 490 ezer eurót, több mint 23 ezer adományozóval. Az asszony kijelentette, hogy jótékonysági szervezeteknek szeretne adományozni.
Felsorolni sem lehet azokat a nyilatkozatokat, melyekben – tovább gerjesztve a történtek után a balliberális sajtót és a közbeszéd jelentős részét eluraló, rendőrséggel szembeni hisztériakeltést – a sport, a film és a zene világának számos személyisége bírálta a rendőrség (és a média ) fellépését az ügyben. Köztük voltak Kylian Mbappé, Jules Koundé, Mike Maignan és Aurélien Tchouameni futballisták, valamint Omar Sy színész, Mathieu Kassovitz rendező és Mehdi Maizi újságíró. A sajátos rétegkultúrák szereplői sem maradtak ki a sorból, így számos rapper, mint például Ninho Rohff, SDM és Hamza is hasonló szellemben igyekeztek állást foglalni.
Egy Sadek nevű rapper még azt is bejelentette, hogy 9000 eurót adományoz az áldozat családjának.
Hatalmas, tisztelgő transzparenst feszítettek ki a Paris Saint-Germain szurkolói a Parc des Princes közelében, a párizsi körgyűrű felett, amelyen Nahel neve állt,
és egy arab felirat, miszerint „Allah irgalmazzon neki”.
Az ártatlan egyetemista, akit még a földön is vertek – és akinek most az emlékét is eltörölnék
Szintén az egész francia társadalmat megrázta, mi több, belpolitikai válságot idézett elő egy másik, napjainkban történt haláleset, melynek egy 23 éves, matematika szakos hallgató volt a teljesen vétlen áldozata.
Amennyit a viszonylag friss esetről tudunk: Lyonban, Franciaország harmadik legnagyobb városában február 12-én hat símaszkos, fekete ruhás férfi rohanta meg az utcán az egyedül sétáló Quentin Deranque 23 éves egyetemi hallgatót.
Áldozatukat olyan súlyosan bántalmazták (még a földön is ütötték-verték), hogy Deranque két napon belül, február 14-én belehalt sérüléseibe.
A mélyen hívő, példamutató életvitelű, matematika szakos hallgatót azért verték agyba-főbe támadói, mert szervezőként segédkezett a terrorizmus támogatása okán korábban felelősségre vont palesztinpárti propagandista, az Engedetlen Franciaország (LFI) politikusa, Rima Hassan lyoni Science Po egyetemen tartott politikai gyűlése elleni demonstráción, melyet egy svájci feminista-identitárius csoport tartott.
A demonstrációt tartó szervezet, az Identité Libertés elnöke szerint akár
Rima Hassan büntetőjogi felelőssége is fölmerülhet a gyilkosság kapcsán,
mivel a fiatalemberre támadó Ifjú Gárda nevű Antifa-csoportot egyfajta „informális biztonsági szolgálatként” használja rendezvényein – közölte.
Parlamenti belépővel a zsebében
Hat nappal azután, hogy Quentin Deranque-ot meglincselték, arról olvashatunk, hogy a fiatalember egyik támadója, a rendőrség által őrizetbe vett Jacques-Élie Favrot nem más, mint az LFI egyik parlamenti képviselőjének asszisztense,
aki még nemzetgyűlési belépővel is rendelkezett.
Raphaël Arnault parlamenti képviselő embere mellett mind az öt támadóról, a lyoni Antifa összes őrizetbe vett tagjáról kiderült, hogy valamennyien kapcsolatban állnak az LFI-vel, amely Franciaország egyik legerősebb parlamenti pártja.
Emlékezni tilos!
A történetek után Párizsban sor került ugyan egy tüntetésre, ám azóta országos tilalom sújt minden, Quentin Deranque-ról szóló megemlékezést. Toulouse-ban például a prefektus betiltotta az emlékére rendezett összejöveteleket az „erőszakos összecsapások kockázata miatt” – nyitva hagyva azt a kérdést, hogy a megemlékezők vajon önmagukkal csaptak volna-e össze, illetve, ha őket próbálta volna provokálni valaki, akkor nem éppen a rendőrség feladata lett volna-e ennek elhárítása.
Justice pour Quentin !
Aujourd’hui, la jeunesse parisienne s’est réunie pour rendre hommage au jeune militant, assassiné par la Jeune Garde.
Plus que jamais, nous sommes soudés pour que justice soit faite et que ces actes de barbarie de l’extrême gauche cesse. pic.twitter.com/yH5DrUav0S
— Polémia (@_polemia) February 15, 2026
Kedden pedig a kulturális miniszter, Philippe Baptiste egy olyan, némileg dodonai körlevelet küldött szét a prefektusoknak, és az egyetemi rektoroknak, melyben
betiltotta az agyonvert egyetemi hallgatóról szóló megemlékezéseket,
„tekintettel az előttünk álló kockázatokra, amelyek most sajnos nagyon egyértelműek”. A levél, a nyelvtan szabályaival ügyesen játszva, egyszerűen leszögezi, hogy „nem lesznek többé ilyen típusú találkozók ezekben az intézményekben”, hozzátéve, hogy a végső döntés az egyetemi rektoroké.
Már a második gyilkosság a kampányban
„Azok a beszédek, amelyek célja a fiatalok felhergelése, az utcára küldésük erőszakos interakciók folytatása céljából (…) , ma már nem folytathatók intézményekben” – szögezi le a miniszter. A dokumentumot Laurent Nunez belügyminiszter is aláírta.
🔥La DZ Mafia a posté un message via son Telegram officiel :
„Nous avons distribué 250 000 € dans 45 villages algériens. Nous avons acheté pour 60 000 € de cadeaux pour des enfants. Nous allons distribuer le reste de l’argent à travers le pays. Bonne fête de fin d’année à mon… pic.twitter.com/0FXlPZpgHj— Rafael Sereti (@RafaelSereti) December 14, 2024
A politikai karrierjét a szocialista pártban megkezdő Emmanuel Macront pedig (aki néhány, általános érvényű kommentárján kívül egyetlen szóval sem kérte számon a gyilkossági ügyben szereplő baloldali LFI-n a történeteket) egyelőre sem a nemzetközi média, sem a nemzetközi diplomácia szereplői nem kérdezték meg, milyen magyarázatot ad
egy olyan önkormányzati kampány körülményeire, amely novemberben egy utcai gyilkossággal kezdődött, majd nemrég egy lincseléssel folytatódott,
és még hetek vannak hátra a március 15-én és 22-én sorra kerülő voksolásig.
Kiemelt kép: Randalírozók pusztítanak Párizs központjában 2023. július 1-jén. Senki nem tiltotta be a megemlékezéseket (Fotó: Mohmed Badra, Tulajdonos: MTI/MTVA)