Véget értek a kétnapos háromoldalú egyeztetések Genfben, amely az ukrajnai háború lezárását célozta – írta meg a hirado.hu. Amerikai részről Steve Witkoff elnöki különmegbízott és Jared Kushner üzletember mellett Daniel Driscoll amerikai haderőért felelős államtitkár és az amerikai erők európai főparancsnoka, Alexus Grynkevich is jelen voltak, ukrán részről Rusztem Umerov korábbi nemzetvédelmi miniszter vezette a küldöttséget. Az orosz delegációt pedig az a Vlagyimir Megyinszkij elnöki főtanácsadó vezeti, akinek a szerepéről és arról, hogy ez mit is jelent, később még bővebben esik szó.

A találkozó várható eredményeivel kapcsolatban megoszlanak az elemzői várakozások, a szakértők többsége nem vár áttörést az elkövetkező napokban, ugyanakkor Steve Witkoff már az első tárgyalási nap után arról nyilatkozott, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni.

„Mindkét fél megállapodott abban, hogy jelentik az eredményeket vezetőiknek, és folytatják a munkát a megállapodás elérése érdekében” – közölte az amerikai különmegbízott. „A tárgyalások két napig tartottak, tegnap nagyon sokáig, különböző formátumokban, ma pedig mintegy két órán át” – nyilatkozta a tárgyalás után Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki főtanácsadó, aki a tárgyalásokat nehéznek, de professzionálisnak minősítette.

„Hamarosan újabb találkozóra kerül sor”

– tette hozzá.

A korábbi találkozók nem vezettek eredményre, azonban a genfi tárgyalás talán mégis más volt

Az Intellnews Pro elemzése szerint azonban egyre nagyobb a nyomás Volodimir Zelenszkij ukrán elnökön, hogy jusson megegyezésre az oroszokkal, ennek pedig számos oka van. Egyrészről közrejátszanak az amerikai belpolitikai folyamatok is, novemberben kerül sor a félidős kongresszusi választásokra az Egyesült Államokban, emiatt Donald Trump a kampányra és a belpolitikára szeretne koncentrálni az év második felétől.

Emiatt Donald Trump jelezte: legkésőbb júniusig szüksége van kézzelfogható eredményre a tárgyalóasztalnál.

Másrészről ismét megjelent az egyeztetéseken Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki főtanácsadó is, aki már az első – mint kiderült Boris Johnson egykori brit kormányfő nyomásgyakorlása miatt kudarcba fulladt –, 2022-es orosz–ukrán tárgyalásokon is részt vett. Megyinszkij jelenléte arra utal, hogy az orosz fél a területi követelései mellett politikai célkitűzéseinek is érvényt akar szerezni, erre utal Dmitrij Peszkov nyilatkozata a találkozó előtt.

„Itt az ideje megbeszélni a vitatott kérdések szélesebb körét is, beleértve valójában a legfontosabbakat”

– jelentette ki Dmitrij Peszkov a genfi találkozó előtt, kijelentésével pedig elsősorban a területi rendezésre utalhatott. Megyinszkij azonban nemcsak a kudarcos isztambuli tárgyalásokon, hanem a tavaly februári rijádi egyeztetéseken is jelen volt.

Megyinszkij jelenléte és ebből fakadóan a nyugati elit által „maximalistának” nevezett orosz követelések képviselete miatt számoltak korábban azzal, hogy nem vezet eredményre a mostani egyeztetés, a genfi találkozó abból a szempontból mérföldkőnek tekinthető, hogy ez lesz a második tárgyalás, amit Svájcban rendeztek meg. Az elsőt még 2024-ben tartották, azonban – annak ellenére, hogy 78 ország írta alá a zárónyilatkozatot – nem vezetett eredményre, mivel a legfontosabb szereplők, köztük Kína, valóban képesek befolyásolni a tárgyalások alakulását, nem jelentek meg a megállapodás aláírásánál. A mostani találkozó után az orosz és az amerikai fél is pozitívan nyilatkozott.

Végső állomás – ameddig Zelenszkij az elnök, nem lesz béke Ukrajnában

Végül, de nem utolsósorban, létezik egy, az ukrán belpolitikával szorosan összefüggő gazdasági faktor is, amely minden nyugati segítség ellenére ellehetetleníti a kijevi érdekek képviseletét és az ukrán célok megvalósítását. Az elemzésben megjegyzik, a nemzetközi hitelintézetek ez diáig 75 milliárd dollár támogatást adtak Ukrajnának, valamint kötvénykibocsátással Kijev további hiteleket vehetne fel, ezzel további 100 milliárd eurót vonhat be az ukrán gazdaságba, a 90 milliárd eurós uniós hitelről, valamint a félkész ukrán jóléti tervről – vagyis arról az 1500 milliárd dolláros támogatásról, amely több mint 1,3 millió, közel másfél millió forintos adóterhet jelentene a magyar családok számára – még nem is beszéltünk.

Kérdéses azonban, hogy ezeket a pénzeket – már amennyiben Ukrajna ezekhez hozzájuthat – képesek lesznek-e befektetni, márpedig Ukrajnának a háború után égető szüksége lenne a gazdasági fellendülésre, azonban elnézve a demográfiáját és energetikai létesítményeinek helyzetét – az ukrán energiainfrastruktúra létesítményei megsemmisültek, a hálózat jelenleg 20 százalékos kapacitással működik – ez több mint valószínűtlen, az újjáépítés költségei emiatt jelenleg még beláthatatlan összeget fognak jelenteni.

Többen Ukrajna támogatói közül is arra számítanak, hogy Európának alárendelt csatlósként fejezheti be a háborút, az ukrán gazdaság és a lakosság a háború után is csökkenni fog. Idézik az ENSZ prognózisát, miszerint

a korábban 40 milliós Ukrajna lakossága a jelenlegi 25 millióról 16 millióra csökkenhet.

Ezért az Intellnews Pro szerint nagyon is reális esélye van, hogy Ukrajna megmarad egy bukott államnak, azok az elképzelések pedig, hogy a magánszektort is bevonják az újjáépítésbe, komolytalanok, mivel több alapkezelő sem akar befektetni egy olyan Ukrajnába, ahol a béketárgyalás után fennáll a háború kiújulásának kockázata. Ahhoz, hogy mindez megváltozzon, írják az elemzésben,

Ukrajnában politikai fordulatra van szükség, és egy olyan vezetésre, amely elkötelezett lesz a béke fenntartásában.

Miután 2022-ben a háborúra hivatkozva elhalasztották, folyamatosan napirenden van az ukrán elnökválasztás kiírásának az ügye. Korábbi egyeztetéseken is feltételként merült fel az új választások megtartása, az ukrán törvényhozás pedig nemrégiben arról fogadott el törvényt, amely lehetővé teszi a voksolást a háború ellenére is.

Az elemzésben a Financial Times alapján arról írnak, hogy a választásokat várhatóan február 24-én, a háború kitörésének évfordulóján jelenthetik be, az esélyes jelöltek között Valerij Zaluzsnyij korábbi vezérkari főnököt és Kirillo Budanov korábbi titkosszolgálati vezért emlegetik. Az Intellnews Pro szerint Zelenszkij politikai brandje arra épül, hogy kitart a saját álláspontja mellett, és semmit sem enged abból. Egy új elnöknek megvan a tere ahhoz, hogy reálisabb legyen az ország katasztrofális helyzetével kapcsolatosan, és megállítsa a pusztítást.

Kiemelt kép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller)