Nem sokkal korábban JD Vance amerikai alelnök a Dél-Kaukázusban járt, miközben az USA jelentősen növelte jelenlétét Közép-Ázsiában is. A Középső Folyosó és a TRIPP-kezdeményezés, ami egy tervezett nemzetközi együttműködés, melynek célja egy új szállítási, energia- és kereskedelmi folyosó kiépítése Európa és Ázsia között, Oroszország megkerülésével. fejlesztésével egy új, amerikai dominanciájú szállítási és energiaútvonal épül Európa felé, amely tudatosan elkerüli Oroszország területét és érdekszféráját – közölte a Berliner Zeitung német napilap.
A látogatások politikailag érzékeny időszakban történtek. Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök a jövő áprilisi parlamenti választásokra készül.
Rubio a közös sajtótájékoztatón kiemelte Orbán Viktor és Donald Trump szoros kapcsolatát, valamint az amerikai–magyar partnerség „aranykorát,” ami a választási kampányban is hangsúlyos üzenet lehet.
Pozsonyban — ahol Rubio előzőleg Robert Fico kormányfővel tárgyalt — Fico élesen bírálta az Európai Unió tervét az orosz gáz teljes kiváltására, amelyet szerinte az energiaellátás biztonsága szempontjából kockázatosnak tart. Mindkét vezető Trump-közeli szövetségesnek számít, és Rubio látogatása látványos washingtoni támogatást jelentett számukra.
Nukleáris együttműködés és szankciós kivételek Közép-Európában
Szlovákiában a kormány 2040-ig egy új, 1200 megawattos reaktorblokk építését tervezi a Jaslovské Bohunice Nuclear Power Plant telephelyen. A projektben kulcsszerepet kaphat az amerikai Westinghouse Electric Company, amely technológiát, nukleáris üzemanyagot és karbantartást biztosítana. A szlovák miniszterelnök „amerikai védnökség alatt álló” konzorciumról beszélt, és egy éven belül konkrét szerződések aláírását ígérte. Az ilyen atomerőmű-projektek hosszú távú függőséget hoznak létre, mivel az üzemanyag-ellátás, a karbantartás és a biztonsági rendszerek akár 60 évre is egy adott partnerhez kötik az országot.
Magyarországon még erőteljesebb a politikai dimenzió
Magyarországon még látványosabban jelenik meg a politikai háttér.
Orbán Viktor már 2025 novemberében, a Fehér Házban határozatlan idejű mentességet kapott az amerikai szankciók alól az orosz energiaimportokra, amelyek a TurkStream és a Druzhba pipeline vezetéken érkeznek.
Ezzel párhuzamosan Budapest LNG-megállapodásokat kötött a Chevron vállalattal: öt év alatt kétmilliárd köbméter gáz szállításáról, valamint akár tíz kis moduláris atomreaktor megvásárlásáról, legfeljebb 20 milliárd dollár értékben.
A budapesti sajtótájékoztatón Marco Rubio hangsúlyozta a Donald Trump és Orbán Viktor közötti személyes kapcsolatot: ha Magyarország pénzügyi nehézségekkel szembesül, Trump elnök kész támogatást nyújtani. Orbán Viktor „aranykorról” beszélt, és megemlítette, hogy Trump hivatalba lépése óta 17 jelentős amerikai beruházás érkezett Magyarországra.
Kikényszerített tulajdonosváltások és vezeték-átvételek
Szerbiában különösen jól látható az amerikai szankciók hatása. Az ország egyetlen olajfinomítóját működtető NIS — amely a GDP mintegy 3,5%-át és az állami bevételek 16%-át adja — csak az amerikai szankciós hatóság, az Office of Foreign Assets Control ideiglenes engedélyével tudott működni a szigorított Oroszország-ellenes intézkedések után.
Feltételként a többségi orosz tulajdonos, a Gazprom Neft 45%-os részesedésének eladását írták elő 2026 márciusának végéig. A várható vevő, a MOL Group megszerzéséhez is washingtoni jóváhagyás szükséges. Így az amerikai hatóság nemcsak a működésről, hanem a tulajdonviszonyokról is dönt egy kulcsfontosságú délkelet-európai energetikai vállalat esetében.
Ebben az összefüggésben újra előtérbe került a Nord Stream is. A két vezeték egyikét műszakilag működőképesnek tartják. Egy amerikai befektető engedélyt kért, hogy tárgyalhasson a szankciók alatt álló Nord Stream 2 AG esetleges megvásárlásáról. A dokumentumok „orosztalanításról” beszélnek. A döntés még nem született meg, de már a lehetőség is jelzi: a leállított infrastruktúra is stratégiai tényező.
Német LNG-terminálok mint amerikai gázbelépési pontok
Németországban különösen jól látszik az energiafüggőség átalakulása. 2025-ben az ország a Wilhelmshaven LNG Terminal, a Brunsbüttel LNG Terminal, a Lubmin LNG Terminal és a Mukran LNG Terminal terminálokon keresztül mintegy 106 terawattóra földgázt importált, ami a teljes import 10,3%-a. Ennek közel 96%-a az Egyesült Államokból érkezett.
Az orosz vezetékes gáz pótlására épült létesítmények így gyakorlatilag az amerikai gáz fő belépési pontjaivá váltak.
A szankciós nyomás a finomítókat is érinti. A berlini régió üzemanyag-ellátásának 80%-át biztosító PCK Raffinerie Schwedt működési kockázatokra figyelmeztetett, mert bankok és biztosítók a másodlagos szankcióktól tartanak. 2025 végén Washington írásban garantálta, hogy a Rosneft Deutschland bizonyos kivételeket kap — ami jelzi az amerikai befolyást az európai finomítók felett.
Növekvő amerikai LNG-függőség
Az amerikai cseppfolyósított földgáz aránya az EU LNG-importjában 2021 óta 24%-ról közel 60%-ra nőtt, így az USA lett Európa messze legnagyobb beszállítója. 2024-ben az amerikai LNG importértéke elérte a 24,2 milliárd eurót.
Ezt erősíti a 2025-ös EU–USA kereskedelmi keretmegállapodás is, amely 2028-ig 750 milliárd dollár értékű energiavásárlást irányoz elő. Az Európai Bizottság vizsgálja a kereslet közös beszerzését az AggregateEU platformon keresztül.
Az EU így ugyan csökkentette függését az orosz gáztól, de új függőség alakult ki. Teresa Ribera energiaügyi biztos a túlzott koncentráció veszélyére figyelmeztetett, és diverzifikációt sürgetett.
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Marco Rubio amerikai külügyminisztert a Karmelita kolostorban 2026. február 16-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán)