Kedden tartják a harmadik háromoldalú orosz–ukrán–amerikai tárgyalást, amely az immár négy éve tartó háború lezárását célozza. A következő tárgyalást a svájci Genfben rendezik meg, a tárgyalódelegációk pedig már meg is érkeztek a helyszínre, az első értesülések szerint az amerikai felet Steve Witkoff elnöki különmegbízott és Jared Kushner üzletember képviseli – az Izvesztyija úgy értesült, hogy Daniel Driscoll, a Pentagon államtitkára és Alexus Grynkewich, az amerikai fegyveres erők európai főparancsnoka is jelen lesz a tárgyaláson –, ukrán részről Rusztem Umerov korábbi nemzetvédelmi miniszter érkezett, míg az orosz küldöttséget Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó vezeti.

A mostani tárgyalások középpontjában a területi viták rendezése állhat.

Szakértői vélemények és sajtóbeszámolók alapján azonban valószínűtlennek tűnik, hogy ezúttal áttörés történik ebben a kérdésben. Oroszország jelenleg Ukrajna területének 20 százaléka felett gyakorol katonai ellenőrzést, az érintett régiókat pedig több különböző népszavazás eredményeire hivatkozva az orosz állam részének is tekintik, ezt pedig az orosz alkotmányban is rögzítették. Ukrajna pedig nem hajlandó tárgyalni az érintett területek feletti orosz ellenőrzés elismeréséről, mivel ezt kapitulációnak tekintené.

Egyik fél sem akar engedni a követeléseiből, Ukrajna napról napra, óráról órára szorul vissza a fronton, energiaellátása és demográfiája gyakorlatilag összeomlott.

Kijev 2023 nyara óta nem képes nagyszabású ellentámadást indítani, a rendkívül durva kényszersorozás hatására egyre többen próbálnak elmenekülni az országból, az ukrán férfiak gyakorlatilag elfogytak, ezért Kijev már a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek sorozását tervezi végső elkeseredésében. A kényszersorozás egyik legnagyobb kárvallottja pedig az őshonos kárpátaljai magyar kisebbség, egyre több alkalommal látnak napvilágot olyan beszámolók – a legnagyobb felháborodást a 45 éves Sebestyén József halála váltotta ki –, amelyek szerint kárpátaljai magyar férfiakat súlyosan bántalmaztak a toborzó tisztek, aminek következtében rövidesen belehalnak sérüléseikbe.

Az energetikai infrastruktúrát hosszú évek óta célzó orosz drón- és légitámadások hatására pedig mostanra rendszeresek az áram- és fűtéskimaradások Ukrajnában, miközben úgynevezett támogatói – például az IMF – a fűtéstámogatások megszűntetését követelte feltételként az ukrán hiteligényért cserébe.

Ennek ellenére Kijev továbbra sem akar tárgyalni azoknak a kelet-ukrajnai területeknek a hovatartozásáról, ahol többségében az orosz kisebbség él vagy orosz anyanyelvű ukránok laknak.

Ilyen előzmények felidézése mellett érkeztünk el a harmadik háromoldalú találkozóhoz – az elsőt január 23. és 24. között, a másodikat február 4. és 5. között tartották, mindkettőt Abu-Dzabiban, azonban az ukrán fél a Bloknot orosz hírportál szerint az orosz delegáció vezetője, Vlagyimir Megyinszkij – aki 2022 februárjában egyszer már képviselte Moszkvát az első orosz–ukrán tárgyaláson, amely mint kiderült: Boris Johnson egykori  brit kormányfő miatt kudarcba fulladt – jelenléte miatt támaszthat majd kifogásokat. A portál arról írt,

Megyinszkij kemény ultimátumot adhat majd Ukrajnának a tárgyaláson.

A portál szerint Megyinszkij a konfliktus okainak feltárásáért felelős szakértőként vesz részt az egyeztetéseken, a Bloknot szerint jelenléte azt jelzi, hogy Oroszország két, a háború előtt megfogalmazott politikai célkitűzésének figyelembevételéhez fog ragaszkodni: Ukrajna demilitarizációjához és „nácitlanításához”.

Megyinszkij jelenlétének fontosságát Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő is kiemelte, és arról beszélt: Megyinszkij azért nem vett részt a korábbi, Abu-Dzabiban tartott találkozókon, mivel ezeken az alkalmakon biztonsági kérdések merültek fel, míg a genfi tárgyalásokon már szélesebb körű kérdéseket, köztük területi hovatartozást érintő kérdésekről is tárgyalnak.

Kiemelt kép: Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó (Fotó: MTI/EPA/Belta)