Egyre több európai országban kerül napirendre a bevándorlók legalizálásának kérdése, hogy enyhítsék a meglévő munkaerőhiányt. Spanyolország után már Róma is konkrét lépéseket tett, így a 2026–2028-as időszakra jelentősen megemelte a munkavállalási célú beutazási kvótát.

„A migráns munkavállalók nélkülözhetetlenek a nemzetgazdaság és a termelés működéséhez, és más forrásból sem pótolhatók” – áll az olasz kormány indoklásában.

A Migrációkutató Intézet elemzése szerint Róma három év alatt 497 500, az Európai Unión kívülről érkező külföldinek adhat munkavállalási vízumot. Az olasz kormány abban bízik, hogy a bővítés egyszerre segíti az ellenőrzött bevándorlást, miközben visszaszorítja a feketemunkát.

A 2026–2028-as, közel félmilliós keretet két fő kategóriára osztották: 230 550 vízum jut a befektetőknek és az állandó munkahellyel rendelkezőknek, míg a fennmaradó, csaknem 267 000 helyet szezonális dolgozók – köztük mezőgazdasági és turisztikai munkások – tölthetik be. A kérelmeket több ütemben lehet benyújtani, 2026. január 12-től a szezonális mezőgazdasági munkákra, február 9-től pedig a turizmus és a szállodaipar állásaira nyílt meg a jelentkezés.

Habár a határidő 2026. december 31., több ágazatban, például az ápolási és gondozói szektorban már most jelentős a túljelentkezés.

A migránsokat támogató civil szervezetek által létrehozott Idegen voltam (Ero straniero) című kampány adatai szerint 2024-ben a meghatározott kvóták mindössze 7,8 százaléka vezetett valódi munkavállalási engedélyhez és stabil, legális foglalkoztatáshoz.

A gazdák érdekvédelmi szervezete, a Coldiretti üdvözölte az olasz kormány döntését, hangsúlyozva, hogy az élelmiszer-termelés fenntartásához elengedhetetlen a vendégmunkások jelenléte.

Riccardo Magi liberális politikus viszont úgy látja, hogy az intézkedés „könnyen haszontalanná válhat, ha csupán a rendeletben szereplő számok emelésére korlátozódik, és nem eredményez tényleges munkaszerződéseket és tartózkodási engedélyek kiadását – ahogyan ez korábban is megtörtént”.

Európába igyekvő illegális bevándorlók érkeznek a dél-olaszországi Lampedusa szigetének kikötőjébe 2023. szeptember 18-án (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco)

Spanyolország tömegesen legalizálja az illegális bevándorlókat

A hirado.hu is beszámolt arról, Spanyolországban 2026. január 27-én döntött a baloldali kormány az illegális migránsok tömeges legalizálásáról. Az áprilisban hatályba lépő szabályozás becslések szerint legalább 500 ezer embert érinthet, míg a szakértők szerint a tervekkel ellentétben akár kétmillió főről is szó lehet. A tartózkodási engedély megszerzésével családegyesítést kérhetnek a bevándorlók, ami sok esetben a házastársakat, a gyerekeket vagy a szülőket is érintheti.

A cél az, hogy az országban élő külföldiek legálisan dolgozzanak és adózzanak.

A feltételeknek megfelelő bevándorlók így egy évre szóló, később véglegesíthető tartózkodási és munkavállalási engedélyt kapnak, valamint hozzáférést a közegészségügyi ellátáshoz.

Habár a büntetlen előélet is a kritériumok közé tartozik, a spanyol rendőrség szerint a szabályozás így is aggályos lehet. Sok bevándorlóval szemben ugyanis még nem született jogerős ítélet, így a kérelmezés pillanatában még büntetlen előéletűnek számíthat. Ebben az esetben még a kisebb bűncselekmények elkövetői – a betörésekben, lopásokban érintett személyek – is legálisan maradhatnának Spanyolországban.

Az intézkedés bejelentése óriási felháborodást váltott ki Madridban. Alberto Núnez Feijóo, az ellenzéki Néppárt (PP) vezetője úgy véli, hogy Pedro Sánchez miniszterelnök a januári vasúti balesetekről próbálja elterelni a figyelmet. Santiago Abascal, a bevándorlásellenes Vox elnöke szerint pedig a helyi lakosság lecserélése a cél. Sokatmondó, hogy a spanyol kormányfő migránsok betelepítéséről szóló ötletét éppen Soros György fia, Alexander Soros méltatta.

Görögországnak elege lett, több szigorítást is bevezetett

Görögország már 2025. május 30-án jelezte, hogy leállítja a migránsok tömeges legalizálását.

Athén tavaly szeptember elején fogadta el a törvényt, amelynek értelmében kettőtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható az, aki illegálisan tartózkodik az ország területén, és önként nem hajlandó kiutazni.

A szigorítások között emellett azt is bevezették, hogy 18-ról 24 hónapra emelik a megfelelő papírok nélkül érkezők őrizetben tartásának maximális időtartamát.

Tanosz Plevrisz migrációs ügyeket felügyelő miniszter hangsúlyozta, hogy drasztikusan csökkenti az illegális bevándorlóknak nyújtott támogatásokat, valamint három hónapra felfüggesztik az észak-afrikai menedékkérők okmányainak kiadását.

A görög városok és helyi hatóságok egyre túlterheltebbek. A hatóságok által megnyitott, rövid távú tartózkodásra tervezett menekültszállókon már tavaly tarthatatlan állapotok uralkodtak. A Krétán található Agia nevű migránstáborban 2025 szeptemberére mintegy ezer főre emelkedett az  üdülőszigeten elhelyezett menedékkérők száma.

A helyszín szinte ellenőrizhetetlenné vált, miközben az illegális bevándorlók körében fokozatosan nőtt a feszültség. A zsúfolásig megtelt befogadóhelyen zuhanyzási lehetőség is alig volt, és a bőrbetegségek is rohamosan terjedtek.

A különböző nemzeti megközelítések jól érzékeltetik, hogy Európa nem képvisel egységes álláspontot a migráció kezelésében. Miközben egyes államok legalizálással próbálják integrálni a külföldi munkaerőt, mások szigorításokkal igyekeznek visszaszorítani az illegális tartózkodást.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó. MTI/EPA/Orvosok Határok Nélkül/Hannah Wallace Bowman)