Steakillat, ami belengi a történelmet: George Washington „sós pitéjétől” a márkává lett Trump-fogásig

| Szerző: Udvardy Zoltán
Február harmadik hétfője George Washington születésnapja és egy félhivatalos ünnep, az „elnökök napja”, de ez a nap mindenképpen az amerikai államiság fogalmához kapcsolódik. Egy összeállításból kiderül, melyik elnök miképpen kedvelte az amerikai nemzeti eledelt, a steaket, és hogy miért lóg ki a sorból Barack Obama.

A tősgyökeres amerikaiakat is összezavarja kissé, hogy február harmadik hétfője, amely egyszerre két esemény ünnepe is, George Washington születésnapja és egy félhivatalos ünnep, az „elnökök napja”, ám ez a nap mindenképpen az amerikai államiság fogalmához kapcsolódik. A Fox News ünnepi összeállításából kiderül,

melyik elnök miképpen kedvelte az amerikai nemzeti eledelt, a steaket,

és hogy miért lóg ki a sorból Barack Obama.

Washington, avagy a rugalmas születésnap 

Bár tudjuk, hogy mikor született George Washington, születésnapját egy ideje éppúgy február harmadik hétfőjén ünneplik, mint az „elnökök napját” Amerikában. A kissé zavaros hagyomány mögött – többek között – a praktikum állt: 1968. június 28-án a kongresszus azért fogadta el az „egységes hétfői ünnepnapokról szóló törvényt”, amely bizonyos törvényes ünnepnapok hétfői megünneplését írta elő, hogy a szövetségi alkalmazottak több háromnapos hétvégével rendelkezzenek.


A minden év februárjának harmadik hétfőjén megtartott különleges napot hazafias felvonulásokkal, történelmi jelenetek megörökítésével és a fontosabb elnöki beszédek felolvasásával ünneplik, beleértve Washington búcsúbeszédét is.

Az új törvény értelmében az Egyesült Államok alapító elnöke,

az 1732. február 22-én született George Washington születésnapját tehát 1971-től, a törvény hatálybalépése óta rendre február harmadik hétfőjén ünneplik.

Hogy az ünnepek rendje még bonyolultabb legyen, szintén erre a napra esik az „elnökök napjának” ünnepe is, amely ráadásul nem tartozik a törvényhozás által jóváhagyott ünnepek közé.

Bár 1951-ben javaslat született az „elnökök napja” megünneplésére ugyanezen a hétfői ünnepnapon, ám az amerikai kormány soha nem változtatta meg hivatalosan az ünnep nevét. Az 1980-as években az ünnepi akciók reklámkampányainak köszönhetően vált népszerűvé és széles körben elfogadottá ez a kifejezés.

Van ilyen ünnep?

Ma az ország általában összekapcsolja Washington születésnapját az elnökök napjával, és mindkét napot február harmadik hétfőjén ünnepli. Az „elnökök napja” azonban nem az ünnep hivatalos neve – húzza alá a Mount Vernonban található George Washington Elnöki Könyvtár honlapja.


Hivatalos-e vagy sem, az alulról jövő kezdeményezés a mai napig élő hagyománnyá vált; a Fox News hírtelevízió híroldala például összeállítást közöl arról, hogy ették a steaket az amerikai elnökök George Washingtontól Donald Trumpig.

Szeresd a steaket, szeresd a hazát!

Hiszen – ahogy a cikk fogalmaz – a beszédeken és a diplomácián túl van egy szál, amely az Egyesült Államok alapításának korszakától a modern Fehér Ház koráig húzódik: a hagyományosan marhahúsból készült, izomrostokban gazdag, s az egész országban igen népszerű hússzelet története.

Bár a steaket már évszázadokkal korábban, az amerikai állam alapításának korszakában is felszolgálták a hivatalos, állami vacsorákon, a Fehér Házban a leggyakrabban az államalapító elnök, George Washington családjának privát étkezései céljából készítették el itt, a fővárosban vagy Camp Davidben – meséli Adrian Miller, a konyhatörténet James Beard-díjas szerzője.

Miller a Fox News Digitalnak elmondta, hogy ha tudjuk, hogyan néztek ki ezek a vacsorák, az betekintést nyújt egy-egy elnök „lelkébe és személyiségébe”. Hozzáteszi: „Az amerikaiak egyszerre akarják, hogy az elnökük kivételes legyen, és azt is, hogy sokban hasonlítson rájuk.” Szerinte például

az Egyesült Államok polgárait kifejezetten bosszantották azok az elnökök, akik jobban szerették a külföldi ételeket, mint a hazai specialitásokat.

A gyarmati marhahúspástétomoktól a Fehér Ház tetőtéri, grillpartijainak világáig – a Fox News kilenc elnök steakfogyasztási szokásait emelte ki az eddig hivatalba lépett 47 államfő közül.

A kempingezés szerelmese

Az egydolláros bankóról mértéktartó, szikár úriemberként ránk tekintő George Washington korszakában a steakeket gyakran „sós pitékké” sütötték; még szó sem volt az amerikaiak által ma ismert, szeletként felszolgált finomságról.


Washington elnök egyébként krónikus fogászati problémái és fogpótlásai miatt valószínűleg a puhább készítményeket szerethette, melyek praktikusabbak lehetettek számára. Nyilván nem sokat tudott volna kezdeni a kis pitécskékkel Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok 26. elnöke:

a lelkes természetjáró a kiadós, kempingstílusú sütés-főzés szerelmese volt.

A híressé vált, 1903-as yosemite-i kempingezésén John Muir természettudóssal Roosevelt állítólag grillezett steakeket és egyszerű, szabadban elkészített ételeket fogyasztott.

Roosevelt egyébként is az egyszerű ételeket részesítette előnyben. Később az elnök aktív szerepet játszott a húsfeldolgozó ipar reformjában is, különösen, miután elolvasta Upton Sinclair ikonikus regényét, a vágóhidakon tapasztalható állapotokat leleplező Dzsungelt (magyarul A mocsár címen adták ki 1934-ben).

Lecsúszott reggelire vagy 35 deka

Elizabeth Jaffray, a Fehér Ház házvezetőnője publikált visszaemlékezései szerint William Howard Taft, az Egyesült Államok 27. elnöke pedig rendszeresen egy 350 grammos steaket evett reggelire, pirítóssal, gyümölccsel és kávéval.


Mind közül Taft volt a legnehezebb amerikai elnök az USA történelmében – de még amikor diétázott is, a steak fogyasztását „csak” napi 170 grammra korlátozta. Miller szerint a steak hőmérsékletének legkorábbi feljegyzései Dwight D. Eisenhower elnökig nyúlnak vissza. A kerti grillezés az 1950-es években kezdett igazán népszerűvé válni;

Eisenhower annyira szerette ezt a szabadidős elfoglaltságot, hogy grillsütőt állíttatott fel a Fehér Ház tetején, a harmadik emeleti szolárium előtt.

Francois Rysavy, a Fehér Ház korábbi séfje memoárjában azt írta, hogy Eisenhower a véres steakeket részesítette előnyben, és ő maga sütötte meg a szeleteket – a húst olajjal és fokhagymával is bedörzsölte, mielőtt forró parázsra tette volna.

Hitler is erre indult be

Jóval kevésbé tocsogott a sült hús levében John F. Kennedy elnök, amikor a nemzeti eledelt fogyasztotta: egészségi állapota ugyanis alaposan befolyásolta étrendjét. Krónikus gyomor-bélrendszeri problémái miatt a tragikus sorsú elnök állítólag az egyszerű, enyhén fűszerezett ételeket részesítette előnyben.


Fennmaradt levelek szerint még az 1940-es évek elején Kennedy korabeli szerelme, Inga Arvad dán újságírónő (akibe még egyik híres interjúalanya, Adolf Hitler is „belezúgott”), az egyik randevújukon „egyszerű steakvacsorákat készített”

Kennedynek „enyhe zöldségekkel, például borsóval, sárgarépával és krumplipürével”.

S ő aztán nyilván ismerte a későbbi elnök ízlését…

Régen Reagan is szerette

Ronald Reagan elnök állítólag

az egyszerű, privát étkezéseket részesítette előnyben, beleértve a chilis steaket is

– miközben a hivatalos fehér házi vacsorák akkor már bonyolult menüsorokat jelentettek. 1985-ös elnöksége felénél, miután az orvosok rutinvizsgálatok során egy jóindulatú polipot fedeztek fel, Reagannek azt tanácsolták, hogy kerülje a ritka steaket és más vörös húsokat.

George H. W. Bush elnök, akit régóta Texashoz kötnek, arról volt ismert, hogy élvezte a steakhouse-os (minőségi marhasültekre és frissensültekre specializálódott vendéglátóhely – a szerk.) sülteket. A steak hivatalának leköszönése után is az „idősebb” Bush elnök életének része maradt.


Fia, George W. Bush gyászbeszédében emlékezett vissza, hogy édesapjának kórházi tartózkodása alatt a Morton’s the Steakhouse-ból szállítottak steaket.


Mielőtt nagyrészt növényi alapú étrendre tért volna át, Bill Clinton elnök szintén arról volt ismert, hogy élvezte a steaket. Walter Scheib, a Fehér Ház korábbi séfje memoárjában azt írta, és interjúkban is elmondta, hogy Clinton rendre egy nagy porterhouse steaket kért krémes béarni mártással és

hagymakarikákkal – különösen akkor, amikor Hillary Clinton, a first lady elutazott valahová.

Scheib elmondta: az elnök tányérja „mindig tisztán került vissza”.

Aki ebből is üzletet csinált

Donald Trump a The New York Timesnak elmondta, hogy steakjét olyan alaposan átsütve szereti, hogy „még rázkódik a tányéron” . Még 2017 márciusában, első washingtoni, hivatali vacsoráján Trump a szállodájában található BLT Prime-ban a Washington Post szerint egy 54 dolláros, szárazon érlelt, jól átsütött és ketchuppal tálalt steaket rendelt.

Az elnök egyfajta életfilozófiát is kifejlesztett a jól átsült steak szeretetéből, s az ehhez kapcsolódó életérzésből. Nem hibázott: az Egyesült Államokban felmérések szerint a félig vagy jól átsütött steaket kedvelik.

Trump természetesen ebből is igyekezett üzletet csinálni:

még 2007-ben elindította a Trump Steaks nevű, rövid életű vállalkozást,

amelynek szlogenje „A világ legjobb steakjei” volt.

Plusz egy elnök: a növényi húsos megoldás

Nem véletlen, hogy a Fox News összeállítása véletlenül sem utal Barack Obama étkezési szokásaira, s korántsem valamiféle politikai elfogultságból, inkább a volt elnöknek a többiekétől erősen eltérő ízlése okán.


Bár Obama éppúgy sorban „nyelte” a steakeket pályája során, mint elődei (még azt is tudjuk, hogy a kevésbé átsült szeletek rajongójaként kedvenc steakjeinek belső sütési hőmérséklete jellemzően 74 és 86 Fahrenheit-fok között volt),

a balos, „méregzöld” ideológia jegyében 60. születésnapján vegán ételeket fogyasztott, így az „Impossible Beef” nevű, növényi alapú álmarhahúst.

(Egynapos vegánsága óta a volt elnök változatlan élvezettel fogyasztja a hagyományos steakeket, ezért a hipokrita szemforgatás iskolapéldájaként is emelgetik rövid „megtérését”. Hasonló, komikus gesztus volt, hogy az elnöknek a Föld napján tett repülései – két utazás az Air Force One-nal és négy a Marine One-nal – körülbelül 9000 gallon üzemanyagot fogyasztottak. Mindezt azért, hogy az iowai szélturbinák előtt tegyen hitet a zöldideológia vitatható alaptételei mellett.)

A saját maga által sem preferált műétkeket az elnök születésnapján, egy nyilatkozata szerint azért fogyasztotta, hogy felhívja a figyelmet a zöldideológia egyik alaptételére, a mezőgazdaság metánkibocsátására és persze „a bolygó védelmére”.


Az akkoriban életbe lépő Covid-korlátozások okán eleve mérsékelt létszámú fogadáson – bár a kezdeti hírek teljesen húsmentes menüről szóltak – azért kínáltak hagyományos ételeket (csirke, tengeri herkentyűk) is a növényi alternatívák mellett.

És persze finom, hagyományos marhasteaket.

Biztos, ami biztos…

Kiemelt kép: Pontosan 45 napig érlelt entrecote papír steak elnevezésű étel a Michelin Guide francia étteremkalauz kiemelkedő ár-érték arányú éttermeknek járó Bib Gourmand minősítésével 2024-ben elismert budapesti Goli étteremben 2025. január 16-án (Fotó: MTI/MTVA/Hegedüs Róbert)

 

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még