Ha van egészséges magyar búza és kukorica, ha lesz egészséges magyar alma és szőlő, egészséges magyar sertés és szarvasmarha, elég minden magyarnak, akkor megvan a legfontosabb előfeltétele, hogy magunk dönthessünk a sorsunkról. Magyar élelmiszer pedig csak addig van, ameddig magyar gazdák is vannak – fogalmazott a házelnök.

Ki gondolta volna, hogy egyszer disznót vágni, sonkát, hurkát, kolbászt készíteni és pálinkát inni hazafias tett lesz, hasonló ahhoz, mint kokárdát tűzni 1848. március idusán, Kossuth-szakállt viselni a Bach-korszakban, zsinóros ruhát hordani II. József idején, vagy lyukas zászlót tűzni az ablak elé 1956 októberében – tette fel a kérdést.

A középkorban az oszmán hódítók vallási okokból akarták leszoktatni eleinket a disznóhúsról, ma a globalisták a klímaváltozás ürügyén tennék.

Már ott tartanak, hogy például Amszterdamban, az Európai Unió legnagyobb húsexportőr országának fővárosában május 1-től tilos lesz húst reklámozni, miközben afrikai vándorsáskát, sárga lisztkukacot és mezei tücsköt mint húspótló eledeleket és laboratóriumi műhúsokat is lehet – mondta.

Kövér László azt tanácsolta: ha Európában mindenki el is veszítené a józan eszét, a magyarok őrizzék meg azt.

Szerinte erre van remény, bizonyítja ezt, hogy Győrváron hétezer ember gyűlik össze a Kárpát-medencéből disznót vágni, kolbászt tölteni és sütni.

„Az európai abnormalitás a gasztronómiában sem fog felülkerekedni a magyar normalitáson”

– szögezte le.

Felhívta a figyelmet arra: az Európai Uniót megalapozó európai egység gondolata – két világháború után – eredetileg béketerv volt, amelynek az egyik fő pillére a mezőgazdaság, az európai vidék újjáépítése és megerősítése volt.

Ezzel szemben a globális érdekkörök által túszul ejtett Európai Bizottság módszeresen veri szét az Európai Uniót, és benne az európai mezőgazdaságot. Ami a béke, a demokrácia és a jólét ígéretét hordozta, az napjainkra a háború, a diktatúra és az elszegényedés valóságává válik – mondta.

„Miközben Brüsszelből háborúra biztatják Európát, tudatosan szétverik az európai mezőgazdaságot.

Nem érdekli őket, hogy a háborúhoz nemcsak fegyverekre, hanem például élelmiszerre is szükség volna” – fogalmazott.

Semmiféle háborúba nem mehet, és nem győzhet az, aki a hadseregének és polgárainak ellátásához szükséges élelmiszerét a Mercosur-egyezmény alapján az Atlanti-óceán túlsó partjáról akarja behozni – tette hozzá.

A brüsszeli bürokraták valódi feladata nem az Európai Unió fenntartása és megerősítése, hanem annak szétverése és kiszolgáltatása az Európán kívüli és nemzetek feletti gazdasági és pénzügyi érdekköröknek

– jegyezte meg.

Kövér László a közelgő országgyűlési választásokról szólva úgy fogalmazott: „április 12-én sorsot választunk magunknak. Választhatunk háború és béke között. Eldöntjük, hogy a dolgok idehaza vagy Brüsszelben dőljenek-e el. Választhatunk többek között a magyar gazdák megélhetése, illetve az ukrajnai és a dél-amerikai nagybirtokosok és multinacionális cégóriások haszna között,

választhatunk a brüsszeli szárított tücsök és a magyar füstölt csülök között”

– mondta.

„Én a magam részéről a békére, a magyar gazdák érdekeire és a csülökre szavazok!” – jelentette ki. V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője a köszöntőjében azt hangsúlyozta: Győrvár már nyolcadik alkalommal ad otthont a nemzetközivé nőtt rendezvénynek, amelynek méretei ellenére is sikerült megőriznie hagyományőrző családias jellegét.

Kiemelt kép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a bécsi magyar nagykövetség évnyitó fogadásán 2026. január 12.-én. (Fotó: MTI/Filep István)