Az Egyesült Államokban idén novemberben tartják meg az úgynevezett „félidős” választást, amely a törvényhozáson belüli erőviszonyok átalakulásával járhat – és amelyen szinte kivétel nélkül rosszabbul szokott teljesíteni az aktuálisan kormányzó párt, mint a két évvel korábbi választáson. Ráadásul Donald Trump és a republikánusok szekere nem is áll jól most belföldön: állandósultak a belpolitikai konfliktusok, miközben a közvélemény-kutatások szerint is csökken a támogatottságuk.

A The Atlantic friss cikke szerint

jó esély van rá, hogy Donald Trump emiatt a választás miatt felhagy az ukrajnai fegyverszünet érdekében való közvetítéssel néhány héten belül, ha nem sikerül áttörést elérni a hosszú hónapok óta zajló tárgyalásokon.

Emlékezetes, hogy Trump már tavaly áprilisban is belengette azt, hogy ha nem lesz áttörés az ukrajnai ügyekben, akkor kivonulnak a békefolyamatból. Az amerikai elnök akkor ezzel a lépéssel akart nyomás gyakorolni a harcoló felekre, hogy mutassanak nagyobb kompromisszumkészséget.

Ehhez képest most a The Atlantic szerint az amerikai elnök más okból kifolyólag hagyhat fel a közvetítéssel. A lap cikke szerint (amelynek egyébként egy Zelenszkijhez közel álló – az ukrán elnökről életrajzi könyvet is jegyző – újságíró, Simon Schuster a szerzője) az ukrán fél is tisztában van azzal, hogy Donald Trump figyelmét hamarosan a félidős választás fogja lekötni egészen az év végéig.

„Az elkövetkező hetekben, ahogy a kampányidőszak egyre több figyelmet követel Trumptól, úgy dönthet, hogy a tárgyalások politikai veszteséget jelentenek számára. Ekkor elfordulhat a tárgyalásoktól, és a diplomácia kudarcát az egyik vagy mindkét háborúzó fél hajthatatlanságára foghatja”

– fogalmazott a cikkben (arról már korábban is írtunk, hogy a félidős voksolás előválasztási kampánya hamarosan meg is kezdődik)

Zelenszkij győzködi Trumpot – de az ukrán vezetés aggódik, hogy nem lesz sikere

Az írásban arról is szó esik, hogy az ukrán elnök olyan érvekkel próbálja meggyőzni Donald Trumpot, amelyeket az amerikai elnök megérthet; köztük azzal, hogy ha Trump meg akarja erősíteni béketeremtőként elért eredményeit és javítani akarja esélyeit a választáson, akkor meg kell ragadnia ezt a lehetőséget, hogy mielőbb véget vessen az Ukrajnában zajló háborúnak.  „Úgy gondolom, hogy Trump számára nincs nagyobb győzelem, mint az orosz–ukrán háború befejezése.  Öröksége szempontjából ez a legfontosabb” – nyilatkozta az ukrán elnök a cikk szerzőjének.

„Trump számára a legelőnyösebb helyzet, ha ezt a választások előtt megteszi. Igen, ő is azt akarja, hogy kevesebb haláleset legyen. De ha felnőttek módjára beszélünk, akkor ez csak egy győzelem számára, egy politikai győzelem””

– tette hozzá Zelenszkij.

Mindemellett az ukrán elnök belső körének néhány tagja egyre inkább aggódik, hogy a megállapodás megkötésének lehetősége egyre csökken,

és attól tartanak, hogy a háború a következő években is folytatódni fog, ha idén tavasszal nem sikerül megállapodni a fegyverszünetről.

Zelenszkij viszont ragaszkodott ahhoz, hogy inkább nem köt semmilyen megállapodást, mintsem hogy egy rossz megállapodás elfogadására kényszerítse a népét, és meg van győzködve arról, hogy  „Ukrajna nem áll vesztésre” a csatatéren.

Az ukrán elnök annak ellenére is így látja,, hogy Oroszország sokkal könnyebben képes elviselni a háborúval járó demográfiai-gazdasági veszteségeket, mint az ukránok. És Ukrajna szövetségesei tudják, hogy a matematika nem az ő oldalukon áll.

„Ha valaki arra vár, hogy Oroszország feladja és hazamenjen, akkor sokáig fog várni. Ez nem fog megtörténni.”

– mondta a The Atlantic szerzőjének egy NATO-ország tábornoka, aki a Kijevnek nyújtott katonai segélyek áramlását felügyeli.

Az amerikai elnöknek van rá oka, hogy elege legyen ebből az egészből – és ezt mindkét harcoló fél is tudja

Emlékezetes, hogy az amerikai elnök már előző választási kampányban is azt ígérte, hogy hivatalba lépése után „24 órán belül” békét teremt Ukrajnában.

Ehhez képest a már egy éve tartó diplomáciai kísérletei nem sok gyümölcsöt hoztak, ami bosszanthatja az amerikai elnököt.

Ezzel pedig az ukránok és az oroszok egyaránt tisztában vannak, és azzal is, hogy a Fehér Ház figyelmét hamarosan eltereli a kongresszusi választási kampány; az előbbiek számára ez azt jelenti, hogy még rosszabb kilátásokkal próbálkozhatnak a békekötéssel, míg utóbbiaknak azt, hogy folytathatják a lassú, de töretlen előrenyomulásukat a következő hónapokban is.

A The Atlantic szerint már a múlt héten is látszódott ennek a jele, amikor egy újabb hosszú tárgyalási nap után Abu-Dzabiban az ukrán küldöttek egy telefon körül gyűltek össze, hogy beszéljenek Zelenszkijjel, aki Kijevben várt a jelentésükre. A tárgyalások legérzékenyebb részleteit – mint például a béke érdekében történő területátadás szükségességét – a csapat hazatéréséig nem beszélték meg a kockázatokat miatt, de az alapvető problémájukról már a telefonon is szó esett: nevezetesen arról, hogy a Kreml nem engedett az ukrán területek iránti követeléseiből, és az amerikai közvetítők kezdenek kifogyni a türelmükből.

Mindeközben az ukránok szinte teljesen feladták azt a korábbi követelésüket, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök és tábornokai háborús bűnökért álljanak nemzetközi bíróság elé. Zelenszkij abba is beleegyezett, hogy szinte bárhol hajlandó találkozni Putyinnal, leszámítva Moszkvát. Két tanácsadója pedig most azt mondta az amerikai lapnak, hogy Ukrajna hajlandó lehet elfogadni a legnehezebb engedményt is: feladni a megmaradt donbászi területek feletti ellenőrzést (amiből eddig nem akartak engedni).

Kavarások a népszavazással és ukrajnai elnökválasztással – ez állhat a háttérben

Mint arról korábban beszámoltunk, a Financial Times szerdán arról írt, hogy Zelenszkij bejelentést tehet február 24-én az elnökválasztással és egy népszavazással kapcsolatban. Az ukrán elnök azonban pár órával később cáfolta a hírt.

A The Atlantic szerint a dolognak annyi valóságalapja lehetett, hogy

az ukránok fontolóra vették, hogy tavasszal népszavazást tartanak arról, hogy egy béketerv értelmében elfogadják-e a területek feladását.

És felmerült az is, hogy mindezt összekapcsolhatnák az elnökválasztással, abban a reményben, hogy Zelenszkij – 2019 óta először – új felhatalmazást kapjon.

A biztonsági garanciáknál nincs kellő előrelépés Zelenszkij szerint

Az ukrán elnök most azt mondta, hogy a fenti forgatókönyv kivitelezhető lenne, de továbbra is hangsúlyozta, hogy a megállapodás részletei a fontosak.  „Nem hiszem, hogy egy rossz megállapodást kellene népszavazásra bocsátanunk” – fogalmazott, hozzáfűzve azt is, hogy csak a megfelelő biztonsági garanciák mellett lehet békét kötni. Kifejtette: a béke első lépése szerint az Egyesült Államok és Európa garanciája kell legyen arra, hogy a tűzszünet életbe lépése után megvédik Ukrajnát Oroszország bármely jövőbeli támadásától.

A tárgyalók azonban állítása szerint nem sok előrelépést tettek ebben a kérdésben, és az a dokumentum fontos részletei (például az, hogy az Egyesült Államok milyen konkrét lépéseket tenne egy újabb orosz támadás esetén) nincsenek kidolgozva, és nem kaptak olyan jelzést, hogy a partnereik készek aláírni a megállapodást.

Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök sajtótájékoztatót tart a washingtoni Fehér Házban 2026. január 20-án (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)