Ezen a napon dől el, hogy Marine Le Pen indulhat-e a 2027-es elnökválasztáson

| Szerző: Udvardy Zoltán
Nagy várakozás előzte meg a most közzétett bejelentést. Kiderült ugyanis, melyik lesz az a nyári nap, amikor Marine Le Pen megismeri az ügyében hozott bírósági döntést, és ezzel politikai sorsát. A Nemzeti Tömörülés alapítójára és parlamenti frakcióvezetőjére három év letöltendő büntetést kért az ügyészség. Elítélése zöld jelzést adhat Jordan Bardella elnökjelöltségéhez.

Pontosan 146 nap múlva,

július 7-én, 13:30-kor hirdetnek ítéletet

Marine Le Pen és a Nemzeti Tömörülés fellebbviteli perében – adta hírül számos francia orgánum. A Franceinfo.fr rádió Le Pent idézi, aki bejelentette: a fellebbviteli döntés kihirdetése után azonnal dönt a negyedik elnöki jelöltségéről, anélkül, hogy megvárná egy esetleges fellebbezés eredményét.

A bíróság ezt is eldönti

Ahhoz, hogy a legerősebb francia parlamenti párt, a konzervatív és széles lakossági támogatást élvező Nemezti Tömörülés parlamenti frakcióvezetője, Marine Le Pen 2027-ben elindulhasson az elnökválasztáson, másodfokon felmentésre vagy pedig a közügyektől való eltiltás idejének csökkentésére lenne szükség.

Első fokon Marine Le Pent két év elektronikus karkötő viselésére és öt év választási jogvesztésre ítélték, amelynek végrehajtása azonnal megkezdődött.

Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) és a Patrióták Európáért európai parlamenti (EP-) frakció elnöke felszólal az Erősebb európai védelem kiépítése az egyre ingatagabb nemzetközi környezetben című vitán az EP plenáris ülésén Strasbourgban 2026. február 10-én A holnap hőse? (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

Miután Le Pen nem fogadta el az ítéletet, február 3-án az ügyészség négy év börtönbüntetést kért a Nemzeti Tömörülés alapítójára egy év letöltendővel, valamint öt év közhivataltól való eltiltást. A francia ügyészség a fellebbviteli perben azt szeretné elérni, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a Nemzeti Tömörülés vezéralakja, Marine Le Pen a jövő évi elnökválasztáson se indulhasson el – írta az Euronews, mintegy alátámasztva a per koncepciós, politikai jellegét.

A TF1 televízió feltette a kérdést: vajon Marine Le Pen lesz-e a Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje, s ha nem így történik,

átadja-e a helyét Jordan Bardellának, a fiatal pártelnöknek?

Koncepciós perek sora?

Mint arról a hirado.hu is beszámolt, Franciaországban hosszú évek óta, futószalagon születnek ítéletek, kizárólag konzervatív, a kontrollálatlan, tömeges migrációt elítélő vagy azzal szembeszálló, s a globális eszmékkel szemben a tradíciók, a nemzeti identitás szellemében fellépő politikusok ellen.

A jakobinus diktatúrát idéző hevülettel

futószalagon hozzák meg a rendszerint szélsőbaloldali vagy libertiánus elfogultságukról hírhedt franciaországi bíróságok az ítéleteket:

nemrég, a francia történelemben szinte példátlan módon, még a börtönbe is be kellett vonulnia Nicolas Sarkozy konzervatív politikusnak (aki 2007–2012 között volt köztársasági elnök), akit megfosztottak a Becsületrend viselésétől is.

Beszédes időzítés

„Egy volt köztársasági elnököt három év börtönre ítéltek (ebből két évet felfüggesztve), mert hamis személyazonossággal (tehát egy másik ember által vásárolt mobilon) beszélt telefonon az ügyvédjével. A beszélgetés tartalma homályos, a következmény nulla – de valóban igaz: beszélgettek!” – ironizált korábban Vincent Trémolet, a Le Figaro vita- és véleményrovatának vezetője, arra utalva, hogy Sarkozy esetében semmiféle pénzmozgás nem történt, s még a szándékosságot sem tudták kellőképpen bizonyítani.

Francois Fillont, aki konzervatív politikusként volt 2007–2012 között, Sarkozy elnöksége idején kormányfő, 2020 júniusában ítélték öt év börtönre; 2022-ben négy évre csökkentették a rá kirótt börtönbüntetést.

Nem elhanyagolható szempont, hogy Fillon 2017-ben az elnökválasztás egyik fő esélyese volt Marine Le Pen és Emmanuel Macron mellett. Csakhogy, éppen 2017 márciusában váratlanul egy úgynevezett „hűtlen kezelési eljárás” célpontja lett. Azzal vádolták, hogy közpénzekből euró százezreket fizetett ki a feleségének és a gyerekeinek kevés vagy el nem végzett munkákra. Bár ennek ellenére Fillon – tagadva a vádakat – úgy döntött, hogy nem lép vissza,

azt, hogy a liberális jelölt, Macron nyerte meg a választást, elemzők egyöntetűen a Fillon ellen folyó eljárásnak tudták be.

A Marine Le Pen elleni eljárás során pedig az ügyészég még deklarálta is, hogy kifejezett célja, hogy személyében a baloldali-liberális erők legkomolyabb ellenfele ne indulhasson el a következő elnökválasztáson. A döntés számos oka között sejthető az is, hogy a Nemzeti Tömörülés elnöke, Jordan Bardella a minap ismét az Ukrajnának szánt „segítség” ellen szavazott az Európai Parlamentben.

Bardella: Nehéz próbatétel

Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke a BFMTV hírtelevízióban arról beszélt: szerinte ez egy nehéz próbatétel, és kiemelte, hogy

mindig teljes lojalitással fog kiállni Marine Le Pen mellett.

„Bármi is történjék, ott leszünk az elnökválasztás rajtjánál” – tette hozzá, de nem volt hajlandó elárulni, hogy ő-e a Nemzeti Tömörülés „B terve” az Élysée-palotáért folyó versenyben.

Kiemelt kép: Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés alapítója  fellebbviteli pere tárgyalásának egyik szünetében a párizsi bíróságon 2026. február 11-én (Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még