Az ukrán származású Zoya Seftalovics a Politico Brussels Playbook című podcastműsorában élesen bírálta Orbán Viktort, amiért a nemzeti szuverenitást helyezi előtérbe és saját hazája érdekeit képviseli Ukrajna érdekei helyett. Az újságírónő hangsúlyozta, nem azért kell meggyőzni Orbán Viktort, „mert olyan nagy szükségünk lenne Orbánra”, hanem mert

az összes tagállam egyöntetű jóváhagyására van szükség a csatlakozási tárgyalások elindításához.

A megjegyzésnek látszólag semmi más célja nincs, mint a magyar miniszterelnök nemzetközi jelentőségének csökkentése, magyarázta a Mandiner.

Szóba került a Magyarország ellen 2022-ben, az országgyűlési választások után indított jogállamisági eljárás, ezzel kapcsolatban Seftalovics a következő érdekes kijelentést fogalmazta meg:

„A 7-es cikkely alkalmazására Magyarországgal szemben nem Ukrajna, hanem a jogállamiság miatt van szükség.”

Ez azért is érdekes – fűzte hozzá a Mandiner –, mivel előtte hosszasan beszélt arról, „hogy erre csak akkor kerül majd sor, ha Magyarország más módon nem győzhető meg arról, hogy támogassa Ukrajna csatlakozását”. A felvetéssel kapcsolatban még a műsorvezető is megjegyezte, hogy a 7-es cikk érvényesítése rendkívül súlyos intézkedés, az újságírónő így reagált:

„Ezért nem is beszél róla senki nyíltan a magyarországi választások előtt.”

Kijelentését azzal magyarázta, hogy „Orbán ezt felhasználhatná a kampányban, mintha Brüsszelből fenyegetnék, pedig csupán figyelmeztetésről van szó: ha nem javul a jogállamiság helyzete, cselekedni kell”. A terjedelmes magyarázat ellenére a kijelentés jelentése világos, a brüsszeli Politicóban ismerték el mindazt, amiről a magyar kormány következetesen beszél hosszú évek óta:

a Magyarország elleni jogállamisági eljárásnak igazából ideológiai és politikai okai vannak, jelen helyzetben pedig fegyverként használja az Európai Bizottság arra, hogy megzsarolhassa a kormányt, így csikarva ki Ukrajna uniós tagságának támogatását.

Mindeközben a kormány a január végén indított nemzeti petícióval arra buzdítja a magyarokat, hogy tiltakozzanak az orosz–ukrán háború finanszírozása, Ukrajna tízéves támogatása és a rezsiárak emelése ellen. A postázott borítékokat március 23-ig ingyenesen lehet visszaküldeni.

A kormány szerint a visszaküldött ívek kritikus tömeget alkothatnak Brüsszelben, erősítve a békepárti üzenetet.

Arról, hogy Brüsszelben miért ennyire sürgős Ukrajna csatlakozása, hogy már 2027-re keresztülvinnék, Zoya Seftalovics úgy nyilatkozott: Zelenszkijnek népszavazást kell majd tartania a békeszerződésről, és félő, hogy EU-csatlakozás nélkül olyan rosszak lennének a feltételek Ukrajna számára, hogy azt az emberek nem fogadnák el – írja Mandiner. Szerinte ez az új, ötpontos terv egy politikai üzenet, egyfajta megnyugtatás Zelenszkij irányába – teszik hozzá.

Időközben az is kiderült – erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán –, hogy az Európai Unió vezetése olyan rendkívüli terven dolgozik, amely lehetővé tenné, hogy Ukrajna már 2027-ben részlegesen csatlakozzon az Európai Unióhoz – derül ki uniós diplomaták és tisztviselők nyilatkozataiból.

A cél az, hogy Kijevet minél szorosabban az EU-hoz kössék, még azelőtt, hogy az összes tagsági feltételt teljesítené.

Azonban ennek legfőbb akadálya Magyarország, mivel az uniós bővítéshez egyhangú döntés szükséges. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ugyanis következetesen ellenzi Ukrajna EU-tagságát. A Politico cikkében megjegyezte:

Brüsszelben ezért figyelemmel kísérik az áprilisi magyarországi választásokat.

Uniós források szerint abban bíznak, hogy kormányváltás esetén a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter – aki korábban népszavazást ígért a kérdésben – enyhíthet a magyar ellenálláson.

Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (Fotó: MTI/EPA/AP pool/Andrew Medichini)