Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Az energia lesz a következő 20–30 év legfontosabb kérdése, ezen belül is a villamosenergia.” Ennek kapcsán kiemelte, hogy elkerülhetetlen a Paks II. atomerőmű megépítése, valamint a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása – közölte a Világgazdaság.
A tervek szerint a jövőben a hazai villamosenergia-termelés 60 százaléka atomenergiából, 30 százaléka napenergiából, 10 százaléka pedig földgázból származhat.
A miniszterelnök elmondta: minden nagyobb ipari beruházás stabil energiaforrást igényel. Hozzátette, hogy a befektetések vagy saját döntés alapján érkeznek egy-egy térségbe, vagy állami közreműködéssel valósulnak meg.
Szekszárd esetében adottak a feltételek: a város rendelkezik ipari parkkal, és egy új, közművesített ipari terület kialakításának lehetősége is fennáll. A kormány és a városvezetés közös szándéka, hogy a jövőben jelentős ipari beruházás érkezzen a térségbe.
Az infrastrukturális fejlesztések közül kiemelte az M9-es gyorsforgalmi út tervét, amely továbbra is napirenden van. A beruházást azonban megelőzi a szekszárdi elkerülő út megépítése, amely a tervek szerint 2026 és 2030 között készülhet el.
A miniszterelnök a szekszárdi tárgyalásain szólt az egészségügyi fejlesztésekről is. Mint mondta, új vármegyei kórház építése szükséges a városban, és a koncepció előkészítése jól halad. A tervek szerint a következő kormányzati ciklusban megvalósulhat az új intézmény.
A mezőgazdaság jövőjéről szólva Orbán Viktor hangsúlyozta:
a következő években jelentős beruházásokra lesz szükség annak érdekében, hogy a Dunából érkező víz minél nagyobb részét a hazai mezőgazdaság hasznosíthassa. Úgy fogalmazott, a következő hét-nyolc év kiemelkedő időszak lehet az ágazat számára.
A dél-magyarországi régió fejlesztése más kormányzati szereplők nyilatkozataiban is megjelent. Lázár János építési és közlekedési miniszter korábban arról beszélt, hogy Pécs térségében egy nagy autóipari beruházás előkészítése zajlik, amelyhez mintegy 600 hektáros ipari parkot készítenek elő. A fejlesztés egyik feltétele az M6-os és az M60-as autópályák megfelelő kapcsolata.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese korábban arról beszélt: Dél-Magyarország az elmúlt másfél évtized ipari fellendüléséből kimaradt, ezért cél, hogy a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld is részesedjen a jövőbeni beruházásokból.
A kormányzati tervek szerint a következő években a térség gazdasági megerősítése, az infrastruktúra fejlesztése és az energiaellátás biztosítása együtt teremtheti meg az alapot a dél-magyarországi régió felzárkózásához.
Kapcsolódó tartalom
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTVA/Lehotka László)