A hatóságok adatai alapján évről évre nő az ilyen incidensek száma. Míg a háború első évében mindössze öt esetet regisztráltak, 2023-ban 38-at, 2024-ben 118-at, 2025-ben pedig már 341-et. 2026 februárjának elejéig további 24 esetről számoltak be – közölte a Strana ukrán hírportál.
Az elmúlt hetekben több városban is történtek támadások toborzótisztek ellen: volt, ahol késsel sebesítettek meg egy munkatársat, máshol lövések dördültek, illetve előfordult, hogy civilek blokkolták a mozgósítottakat szállító járműveket és segítették őket a menekülésben.
Egyes esetekben nők is aktívan felléptek a mozgósítás ellen.
Egyre több az incidens
A hatóságok adatai szerint évről évre nő az ellenállással járó esetek száma. Míg a háború első évében mindössze öt ilyen incidens történt, 2023-ban 38, 2024-ben 118, 2025-ben pedig már 341 esetet regisztráltak. 2026 februárjának elejéig további 24 esetről számoltak be.
Az elmúlt hetekben több városban is történtek támadások toborzótisztek ellen: volt, ahol késsel sebesítettek meg egy munkatársat, máshol lövések dördültek, illetve előfordult, hogy civilek blokkolták a mozgósítottakat szállító járműveket, és segítették őket a menekülésben. Egyes esetekben nők is aktívan felléptek a mozgósítás ellen.
A rendőrség szerint a jelenség hátterében elsősorban az áll, hogy sokan nem akarnak bevonulni, emellett a toborzóközpontokkal kapcsolatos korrupciós ügyek is aláássák a bizalmat.
Megváltozott közhangulat
Toborzótisztek arról számolnak be, hogy míg 2022-ben a lakosság támogatóan viszonyult hozzájuk, ma gyakran ellenséges hangulattal találkoznak. Egyesek már civil ruhában mennek haza szolgálat után, mert tartanak a megtorlástól. Elemzők szerint az ellenállás növekedésének két fő oka van:
- A mozgósítás módszereinek keményedése
A közösségi médiában rendszeresen jelennek meg felvételek erőszakos előállításokról. Emellett visszatérő téma a korrupció: a vádak szerint jelentős összegekért el lehet kerülni a bevonulást. - Háborús fáradtság
A társadalomban nő a béke iránti igény. Felmérések szerint emelkedett azok aránya, akik a háború lezárását támogatnák, akár területi engedmények árán is.
A politikai vezetés retorikája is változott. Volodimir Zelenszkij elnök és az új védelmi miniszter, Mihajlo Fedorov is elismerte, hogy problémák vannak a mozgósítás gyakorlatában. Az elnök nyilvánosan használta a „buszosítás” (kényszerített utcai begyűjtés) kifejezést, és reformokat ígért.
Lehetséges irányok
Felmerült a rendszer átalakítása és a visszaélések visszaszorítása, valamint nagyobb hangsúly helyezése a szerződéses szolgálatra. A kormány javaslatot tett úgynevezett motivációs szerződések bevezetésére, amelyek meghatározott idejű szolgálatot és kedvezményeket kínálnának a leszerelés után. Ugyanakkor olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek szerint akár a mozgósítás további szigorítása is szóba kerülhet, például a korhatár csökkentésével vagy az elkerülőkkel szembeni szankciók bővítésével.
Szakértők szerint a hatalom nehéz helyzetbe került. A hadseregnek folyamatos utánpótlásra van szüksége, miközben a társadalmi ellenállás egyre erősebb. Egy politológus úgy fogalmazott, hogy a bizalom megingott, és ha nem sikerül érdemi változtatásokat végrehajtani, az akár helyi zavargásokhoz is vezethet.
Feszültség a kisebbségi közösségekben
Hatósági ellenőrzések zajlanak egyes nemzetiségi közösségek körében is, ahol a vezetők bevonásával próbálják ösztönözni a mozgósítás elfogadását. Kritikusok attól tartanak, hogy ez tovább ronthatja az amúgy is feszült társadalmi viszonyokat.
Toborzótisztek beszámolói
Névtelenül nyilatkozó toborzótisztek szerint napi kvótákat kell teljesíteniük, és egyre gyakoribbak az utcai konfliktusok. A beszámolók korrupciós gyakorlatokra is utalnak, bár ezek az állítások hivatalosan nem megerősítettek. Az érintettek szerint a hivatalos kommunikáció és a valóság között jelentős a különbség, miközben a fronton komoly létszámhiány tapasztalható.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: X.com)