Miután a Diákhitel Központ egykori vezérigazgatója, Magyar Péter a 2024. február 11-ei Partizánnak adott interjút követően átvette a Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza Párt) vezetését – először alelnökként, majd elnökként –, a párt megmérettette magát a júniusi európai parlamenti választásokon, valamint Budapesten részt vett az önkormányzati választásokon is. A 2024. június 9-ei eredmény önmagáért beszélt:

Fidesz–KDNP: 45 százalék, Tisza Párt: 29,6 százalék.

Ez azt jelenti, hogy a Magyarországnak kiosztható 21 mandátumból a kormánypártok 11-et, míg Magyar Péterék csupán 7-et szereztek meg. A Fidesz–KDNP-szövetség tehát fölényesen megnyerte a két évvel ezelőtti voksolást a baloldali-liberális tábor által pajzsra emelt új kihívó feltűnése ellenére. Magyar Péterék a Fidesz és a KDNP korábbi pártcsaládjának, az Európai Néppártnak lettek a tagjai, miközben a Fidesz és a KDNP megalapította a Patrióták Európáért pártcsaládot, de erről a későbbiekben még bővebben lesz szó. Elemzésünket azonban kezdjük időrendben az első pont kifejtésével, vagyis a Tisza Párt brüsszeli elvárásainak támogatásával.

A Biden-féle Szabad Európa Rádiónak beszéltek arról Magyar Péterék, milyen költségei lehetnek a Tisza Párt brüsszeli támogatásának

Miután Magyar Péterék bejutottak az Európai Parlamentbe és csatlakoztak a Manfred Weber vezette Európai Néppárthoz, a Szabad Európa Rádió – amely ekkor még a leköszönő Biden-elnökség irányítása alatt állt – több hónapon keresztül folytatott háttérbeszélgetéseket a párt tisztviselőivel. Az erről szóló riport 2024 augusztusában jelent meg, ebben egyéb kérdések mellett meg nem nevezett tiszás tisztviselők kijelentették:

„A Tisza számára világos, hogy a következő magyar választás megnyerésének lesznek költségei Brüsszelben.”

Arról is beszéltek ekkor a Szabad Európa Rádiónak, hogy a Tisza Párt feladata „az esetleges károk és rossz érzések minimalizálása lesz”, ezért folyamatosan elmagyarázzák, mit és miért tesznek, hogy „okos kompromisszumokra jussunk a frakció többi tagjával”.

„Lojálisak leszünk és partnerséget ajánlunk”

– fogalmaztak a névtelenséget kért tiszások.

A fentiekben kifejtett kijelentések kiemelt jelentőséggel bírnak a jövőre nézve, mivel Magyar Péterék feltűnése óta a kormánypártok képviselői, valamint maga a miniszterelnök is több alkalommal beszélt arról, hogy a Tisza Párt feladata a brüsszeli és néppárti elvárások teljesítése lesz, legyen szó az illegális migrációhoz, az orosz–ukrán háborúhoz vagy az LMBTQ-lobbihoz való hozzáállásról.

Az, amit a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozó tiszások mondtak, egyértelműen a Fidesz–KDNP által megfogalmazott állításokat igazolják. Továbbá az Európai Bizottság elkezdett dolgozni az ukrán jóléti terven, amely az előzetes számítások szerint több mint 1,3 millió forintos adóterhet szabna ki minden magyar család számára. Az ukrán támogatási igény alig másfél hónap alatt ugrott a horribilis 800 milliárd dolláros igényről 1500 milliárd dollárra, az európai adófizetők ezt az összeget csak nagyon kemény megszorítások árán tudják előteremteni.

Így válik érthetővé a Tisza Párt európai képviselőinek „ukrán pólós” akciója is az Európai Parlamentben – erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán, miért is egy esetleges kormányváltástól teszi függővé Ukrajna gyorsított uniós csatlakoztatásának megvalósítását –, továbbá

itt jön a képbe a Tisza Párt szja-emelésről és megszorításokról szóló javaslatcsomagja, kormányváltás esetén a Tisza Párt az ebből befolyó magyar adófizetői források segítségével járulna hozzá az ukrajnai háború uniós szintű finanszírozásához.

Az erről szóló dokumentumokat az Index hozta nyilvánosságra tavaly ősszel, ezekben a Tisza Párthoz kapcsolódó szakértők háromkulcsos személyijövedelem-adózás bevezetését és egy 1300 milliárd forintos megszorítócsomag – amely a kata, az ekho vagy a kiva eltörléséhez fogható, vagy a 13. és 14. havi nyugdíj eltörlését tartalmazza – végrehajtását javasolják kormányváltás esetén. Mindezek alapján nem nehéz kiolvasni azt, hogy a Tisza Párt emiatt fog koncentrálni „az esetleges károk és rossz érzések minimalizálására”.

A józan ész felülírta a szélsőliberális, háborúpárti pozíciót – így segítette győzelemre Karol Nawrockit a háborúellenes álláspont és Donald Trump támogatása Lengyelországban

Miközben a bizottság dolgozik az ukrán jóléti terven, ezzel párhuzamosan – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán – Donald Trump amerikai elnök nemrégiben teljes körű támogatásáról biztosította Orbán Viktort a 2026-os országgyűlési választásokra való felkészülésében. Mindkét esemény hátterében a magyar választások állnak:

Ukrajnának és a bizottságnak égető szüksége van egy kormányváltásra a gyorsított csatlakozás miatt, az Egyesült Államoknak azonban stabil és megbízható szövetségesekre van szüksége ahhoz, hogy békét teremthessen Ukrajnában.

Éppen ezért ezzel kapcsolatban érdemes felidézni az amerikai elnöknek a Karol Nawrocki számára nyújtott politikai támogatás körülményeit a 2025-ös lengyel elnökválasztás idején, amiről annak idején a hirado.hu oldalán beszámoltunk. Miután Karol Nawrocki a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) színeiben megnyerte az elnökválasztást, a The Wall Street Journal részletes beszámolót közölt a jobboldali kampányról, ebből mi most csak három fontos részletet emelünk ki:

• Karol Nawrocki az Orbán-kormányéhoz hasonló pozíciót vett fel az ukrajnai háborúhoz való viszonyulásban, több háborúpárti elképzelést – például európai, köztük lengyel katonák Ukrajnába küldését – élesen elítélte.
• Jelöltként a mostani elnök arról beszélt, hogy ellenfele, a Donald Tusk támogatását élvező varsói polgármester, Rafal Trzaskowski illegális kampánytámogatásokhoz juthatott az Európai Uniótól.
• Donald Trump személyes támogatása pedig legitimálta Nawrocki személyét a választók előtt, mint Lengyelország hivatalos képviselőjét a nemzetközi közösség, valamint a szövetségesek előtt.

A fenti sorokat olvasva a magyar olvasó könnyű szerrel képes a lengyel elnökválasztás fejleményeit párhuzamba állítani a magyar belpolitikai folyamatokkal, Donald Trump személyes támogatásán túl emlékezetes:  a hazai baloldali-liberális ellenzék több mint 4 milliárd dolláros támogatáshoz jutott a Korányi Dávid-féle Action 4 Democracy szervezeten, valamint az amerikai demokratákhoz köthető Act Blue szervezeten keresztül. A szervezetet emellett pénzösszeggel az a Thomas Matthew Crooks is támogatta, aki 2024 júliusában a kampány idején próbálta megölni Donald Trumpot, mint elnökjelöltet. Végül, de nem utolsósorban:

a magyar kormány a háború 2022-es kezdete óta (ha kellett, ellenszélben is) a tűzszünet és a béketárgyalások elindítása mellett foglalt állást.

Ezen a ponton kell kitérnünk arra, miért is volt fontos lépés a nemzeti erők európai szintű újraszervezése a Patrióták Európáért pártcsaládban, mivel ezzel a Fidesz–KDNP és a Tisza pozíciói is világossá válnak:

Miközben Magyar Péteréknek „társutasokként” kell alkalmazkodnia egy létező pártcsalád szabályaihoz, addig Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP saját maga alkotja a szabályokat a saját pártcsaládjában.

Az egyik oldalon tehát Orbán Viktor személyében egy önálló vezető áll saját pártcsaládjával, a másikon ezzel szemben Magyar Péter maximum az Európai Néppárt „kifutófiúja” lehet, a két politikus személyes szuverenitása és mozgástere között tehát óriási különbségek vannak. Ez a személyes politikai szuverenitás és mozgástér csak még értékesebbé vált azután, hogy Donald Trump megnyerte a 2024-es elnökválasztást, megalapozva ezzel az „amerikai–magyar kapcsolatok aranykorát”, vagyis azt, hogy

a formális szövetségen túl egy értékrend alapú szövetség alakuljon ki Magyarország és az Egyesült Államok között.

Ez az értékrend alapú szövetség pedig immár konkrét együttműködésben is tetten érhető: azóta Magyarország csatlakozott a Béketanácshoz, valamint teljes és időkorlát nélküli mentességet kapott az orosz energiára kivetett washingtoni szankciók alól, a budapesti amerikai nagykövetségről pedig megszűnt a politikai nyomásgyakorlás. Mindezek fényében az áprilisi választás – vagy, ahogy a kormánypártok hívják: sorsválasztás – során két alternatíva áll szemben egymással: Magyar Péterékkel a brüsszeli alkalmazkodás jöhet, és a háborúba való belesodródás. Orbán Viktorral és a Fidesz–KDNP szövetséggel együtt maradhat, sőt kibontakozhat a magyar érdekérvényesítés Európában.

Kiemelt kép: Magyar Péter, Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)