A Telegraph szerzője szerint a háborúra hivatkozva meghozott többi döntés – az orosz vagyon befagyasztása, a nemzetközi közösségben és sportban tett elszigetelési kísérletek – is ebből a téveszméből kerültek levezetésre. A szerző szerint az orosz–ukrán háború szinte biztosan valamilyen megállapodással végződik, amikor ez megtörténik, akkor sokan próbálják majd Oroszországgal helyreállítani kapcsolataikat, azonban ez sem lehet sikeres, mivel a korábbi status quohoz a szerző szerint már nincs visszatérés. A kollektív Nyugat várható vereségének okát a szerző egy régi történelmi hiba megismétlésében látja:

a Nyugat alábecsüli Oroszországot.

Ezt az állítását pedig több különböző történelmi példával támasztja alá, elmondása szerint nemcsak 1812-ben Napóleon idején nem sikerült Oroszország erejét felismerni, sokan emlegetik fel a 17. századból a lengyel–orosz háborút, amikor a Lengyel-Litván Nagyfejedelemség csapatai eljutottak Moszkváig, azonban azt már nem teszik hozzá, hogy az oroszok végül visszaverték a lengyel és litván csapatokat. 1818-ban a XII. Károly király vezette Svédország is megpróbálta legyőzni Oroszországot, azonban kudarcot vallott, ezt már csak mi tesszük hozzá:

a svéd–orosz háború elvesztése alapozta meg a több mint két évszázados svéd semlegesség megteremtését is, amelynek Stockholm önkezűleg vetett véget 2023-as NATO-csatlakozásával.

A háború 2022-es kezdete óta a szerző szerint hasonló dolog történik, ezzel kapcsolatban pedig felsorolta azokat a lépéseket, amelyek kapcsán a Nyugat abba a hamis illúzióba ringatta magát, hogy legyőzheti Oroszországot:

• A Fitch Ratings 2022-ben azt közölte, hogy Oroszország csődeljárás alatt áll.
• Amerikai nyugalmazott tisztek azt jósolták – úgy, ahogy az első világháború első évében, 1914-ben is történt –, hogy a háború karácsonyra véget ér.
• Megjósolták azt, hogy Oroszországnak elfogy a pénze és a devizatartaléka.
• Az Európai Unió a szerző szerint 19 szankciócsomagot fogadott el Oroszország ellen, minden alkalommal azt állítva, hogy ez megfosztaná Putyint a háború megvívására alkalmas eszközeitől.

Amint az kiderült, a felsorolt intézkedések közül egyik sem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket, sőt, mint írja: Oroszország a háború kezdete óta kinőtte az összes nyugati gazdaságot. Oroszország – ellentétben a nyugati országokkal –, háborús gazdaságra állt át és a keynesiánus – tehát a nagyobb állami beavatkozást szorgalmazó – intézkedéseket vezetett be, valamint függetlenné vált a dolláralapú globális pénzügyi rendszertől, így nincs szüksége amerikai fizetőeszközre harcifegyvereik előállításához – írja a Telegraph publicistája.

Kijelentette:

Ha most valaki anyagi szorítást szenved, az európai országai.

Miután Donald Trump visszavonta Ukrajna támogatását, az európaiak rájöttek, hogy nincs meg a szükséges pénzügyi terük ahhoz, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, írták. A Telegraph szerint a Nyugat az orosz gazdaság méretét is rosszul becsülte meg, ez félrevezető képet adott az európaiaknak, amikor megpróbálták összehasonlítani magukat egy olyan gazdasággal, mint Oroszország, amely le vált a dollárról, ezért érdemesebb lenne az orosz gazdaság teljesítményét a Világbank alapján használt mérce, a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján elemezni.

Ez az érték pedig azt mutatja: az orosz gazdaság mostanra nagyobb, mint a német gazdaság.

Ebben az is közrejátszott, hogy az előző, demokrata amerikai vezetés alábecsülte Kína, Oroszország és Észak-Korea stratégiai szövetségét, aminek köszönhetően ezek az országok mostanra sikeresen leváltak a dollárról.

Nem lesznek egyértelmű győztesek és vesztesek a szerző szerint.

„Nem lesz olyan nemzetközi bíróság, amely börtönbe zárná Vlagyimir Putyint, és Oroszországot kártérítésre kényszerítené. Nem lesz Versailles”

– írta, utalva ezzel az első világháborút lezáró Párizs környéki diktátumokra.

Ezért a Telegraph publicistája szerint érdemes felkészülni arra, hogy a háború után Oroszország megszerzi a Donyeck-medencét – valamint azokat a további ukrajnai területeket, amelyeket jelenleg is ellenőrzése alatt tart az orosz hadsereg –, a befagyasztott orosz vagyont végül feloldják, a háborús kártérítést pedig el lehet felejteni, az orosz sportolókat pedig nem fogják többé büntetni, valamint a felrobbantott Északi Áramlat tengeralatti gázvezeték megjavítását is kilátásba helyezte.

Amikor a háború véget ér, a nyugati kapcsolatok Oroszországgal fokozatosan normalizálódnak, sőt, ez már most is zajlik a szerző szerint.

A szerző szerint ugyanakkor az oroszok is hibáztak, amikor azt hitték: pénzügyi eszközeik biztonságban vannak Nyugaton és nem gondoltak arra, hogy ezt befagyaszthatják. A háború egyik állandó következménye szerinte az lesz, hogy az orosz politika és gazdaság kelet felé tekint, itt példaként említette a tervezett Szibéria Ereje 2 nevű gázvezetéket, ami ahhoz vezet, hogy Moszkva és Peking kevésbé fognak függeni a Nyugattól.

„Hszi Csin-ping elnök és Putyin stratégiai szövetségesekké váltak. Mindketten kevésbé szeretnének függeni a Nyugattól”

– szögezte le a szerző. A Telegraph szerzője szerint a legnagyobb európai téveszme mind közül az eurocentrikus világnézet, vagyis az elképzelés, miszerint Európa a világ középpontjában áll. „A megbeszélések során jelenik meg, ahol Keir Starmer, Friedrich Merz és Emmanuel Macron összegyűlnek, hogy egymással megvitassák az ukrajnai békefolyamatot, amikor a valódi diplomáciai lépés egy másik kontinensen történik.”

„A téveszme nem csupán mentális állapot. Ez a hanyatlás jele”

– zárta elemzését a Telegraph publicistája.

Ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán, múlt csütörtökön zárult le Abu–Dzabiban a Washington közvetítésével zajló orosz–ukrán tárgyalások második fordulója. Mindkét fél megállapodott egy nagyszabású fogolycserében, de nem sikerült érdemi áttörést elérniük olyan alapvető kérdésben, mint a területi megállapodás. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön kijelentette, hogy a következő béketárgyalásokat az amerikai és orosz delegációval „a közeljövőben, valószínűleg az Egyesült Államokban” tartják.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/65. gépesített dandár)