„A globális piac valójában egyre inkább fél az amerikai dollártól.
Alternatívákat keres. Ajánljunk neki európai államkötvényeket!”
– többek között ezzel az okfejtéssel támasztotta alá legújabb ötletét Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a Le Monde című lapnak adott interjújában.
Bankár-trükk
Macron hétfőn több európai újságnak, köztük a Le Monde-nak adott interjút, amelyben újra előhozakodott a 27 tagállam által felvett, „közös hitel” lehetőségével, amely a stratégiai beruházásokat finanszírozná, és lehetővé tenné az Európai Unió (EU) számára, hogy „megkérdőjelezze a dollár hegemóniáját”. Az újabb, ügyesen megfogalmazott „tarhálást” a francia elnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek február 12-i brüsszeli találkozójára időzítette.
Bankár-trükkök. Csak a kezét figyeljék! (Fotó: MTI/EPA/Armando Babani)Ismert: az Európának közös hitelfelvételt egyre sűrűbben ajánlgató francia köztársasági elnök korábban – 2008 szeptemberétől – befektetési bankár volt a Rothschild & Cie-nél. (Az egyik első ügye a Cofidis , a fogyasztói hitelekre szakosodott vállalat felvásárlása volt a Crédit Mutuel által.) A most megjelent
Le Monde-interjú különös pikantériáját adja, hogy Macron 2010-ben, még szintén bankárként, személyesen részt vett a baloldali lap feltőkésítésében.
Az államcsőd szélén
Miközben a Le Monde-nak adott interjújában felszólította a huszonheteket, hogy a hitelfelvétellel közösen fektessenek be az ökológiai átállásba, a mesterséges intelligenciába és a kvantumtechnológiába, hogy „elkerüljék a lemaradást”, közismert, hogy lemaradással leginkább az EU egyik legnagyobb gazdaságaként harmadik esztendeje parlamenti többség által elfogadott költségvetés nélkül, az államcsőd szélén egyensúlyoz.
A francia gazdaság ráadásul idén rekordmagas munkanélküliségi adattal nyitja az új esztendőt: az INSEE kedden bejelentette, hogy
a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal emelkedett a tavalyi év utolsó negyedévében, elérve az aktív népesség 7,9 százalékát, a fiatalok esetében pedig a 21,5 százalékot,
ami sem Macron válságkezelési tehetségét, sem azt a szándékát nem állítja be hitelesnek, hogy interjújában szemmagasságból, sőt egyfajta aufklérista (a felvilágosodás híve) leereszkedéssel adjon instrukciókat európai partnereinek a kontinens gazdaságának helyreállításához.
Macron egy olyan állam első számú vezetőjeként hirdette meg a Le Monde-nak adott nyilatkozatában az európai „ébredés pillanatát”,
amikor országának államadóssága már meghaladja a 3,3 billió eurót.
Míg az IMF (Nemzetközi Valutaalap) becslései szerint a GDP 116,3 százalékát elérő adósság (mint arról korábban a hirado.hu is beszámolt) komoly veszteséget okoz a francia bankok részvényeinek, így tavaly a BNP Paribas körülbelül 5, míg a rivális Societe Generale több mint 6 százalékot veszített értékéből, Macron „közös” eurókötvények kibocsátását szorgalmazza, mind a 27 tagállam kontójára.
A Le Monde-interjúban ugyanis így fogalmazott: „(…) tekintettel az európai költségvetés megszorításaira, itt az ideje elindítani egy közös hitelfelvételi kapacitást e jövőbeli kiadások – jövőorientált eurókötvények – finanszírozására. Jelentős európai programokra van szükségünk a legjobb projektek finanszírozásához!”
Átjátszaná az adósságot?
Mindemellett Macron csak hímezett-hámozott arra a nekiszegezett újságírói kérdésre amely fölvetette: „az új, közös európai adósság létrehozását egyesek úgy tekinthetik, mint egy módot arra, hogy
az EU-ra hárítsanak egy olyan terhet, amelyet Franciaország az államháztartása miatt nem tud elviselni”.
Macron elismerte. „Franciaország nehézsége abban rejlik, hogy soha nem volt kiegyensúlyozott modellje, mint egyes északi gazdaságoknak, amelyek inkább a felelősségtudatra támaszkodnak. És soha nem tapasztalt megszorításokat” – állította – „ellentétben azzal, amit sokan hisznek. Soha nem voltak olyan reformjaink, mint amilyeneket a 2010-es években Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban vagy Görögországban hajtottak végre”.
A francia kormány tervezett nyugdíjreformja ellen tüntetnek a szakszervezetek felhívására Montpellier-ben egy országos sztrájk idején, 2023. január 31-én. Macron: „Végrehajtottam egy nyugdíjreformot” (Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo)Az elnök ezután – mintegy védekezésképpen – elmondta, hogy végrehajtott „egy nyugdíjreformot, amely nem kapott széles körű támogatást” (a valóságban a törvényhozás megkerülésével sikerült a jogszabályt érvényesíteni – a szerk.), ám nem cáfolta meg az újságírói kérdést, miszerint a közös hitellel keresne kiutat a fenyegető, teljes államcsődből.
„My name is…”
„Macron képe lebeg a szemem előtt, ahogy napszemüvegben azt mondja: »My name is Bond, Eurobond«. Hát köszönöm szépen, én nem kérek ebből!”
„Macron az adósságok szakértője, hogyne… Elég csak Franciaország helyzetét megnézni”!
– még a „vonalas” szélsőbaloldal felé húzó lapban is számos ilyen és ehhez hasonló olvasói reakció jelezte a felvetés meglehetősen vegyes fogadtatását.
Macron az interjúban több olyan kijelentést is tett, amely nem győzte meg feltétlenül az olvasókat arról, hogy az elnök a helyzet magaslatán van akár az általános gazdasági kérdéseket, akár saját javaslatának pénzügyi, technikai hátterét illetően. A feltett kérdésekre ilyen válaszokat fogalmazott meg: „Nem fogjuk előnyben részesíteni az európai mobiltelefon-gyártókat; (hiszen) többé már nem gyártunk mobiltelefonokat Európában.”
Kiemelt kép: Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller)