Ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán, Orbán Viktor a szombati, szombathelyi háborúellenes gyűlésen kijelentette:
„fel kell adniuk az ukránoknak azt az állandó követelőzést Brüsszelben, hogy leválasszák Magyarországot az olcsó orosz energiáról. Amíg Ukrajna ezt teszi, az ellenségünk, az elementáris érdekünket sérti”
– fogalmazott, és kitért arra, ha nincs orosz olaj és gáz, akkor a mostani áraknak a többszörösét kellene fizetni Magyarországon is. A miniszterelnök által elmondottakra azóta már több ukrán hírportál is reagált, a Kyiv Independent azt emelte ki, hogy a miniszterelnök szerint „Magyarországnak együtt kell működnie Ukrajnával, mint szomszédjával, azonban Kijevnek soha nem szabad EU-tagságot kapnia.” Az Unian hírügynökség pedig ezzel a mondattal kezdte beszámolóját: „Valószínűleg ez az első alkalom, hogy egy magyar miniszterelnök nyilvánosan Magyarország ellenségének nevezi Ukrajnát.”
Kapcsolódó tartalom
Időközben továbbra is folyamatosan érkeznek az ukrán reakciók Orbán Viktor beszédére, a UNN ukrán hírportál az „orosz gazdasági függőségről” szóló narratívával magyarázza az elhangzottakat, míg az Online.ua nevű hírportál „cinikusnak” nevezte a miniszterelnök kijelentéseit. A legerősebb megjegyzést ezidáig Anton Gerascsenko, korábbi ukrán belügyminisztériumi tanácsadó (2021-2023) tette, aki X (korábban Twitter) amellett, hogy elutasította azt, hogy Ukrajna Magyarország ellensége lenne, majd hozzáfűzte: már tudjuk, ki az ellenség.
„Köszönöm azoknak, akik értik, kik a barátok és kik az igazi ellenségek”
– írta Anton Gerascsenko, aki egy köszönetnyilvánítás erejéig a magyarországi ukránpárti elemek tevékenységére is kitért,
„Szeretném elmondani a magyar népnek, hogy tudjuk, hányan támogatták és támogatjátok továbbra is az ukránokat. Ezért szeretném megköszönni mindannyiótoknak”
– írta közösségi oldalán Anton Gerascsenko, azonban nem tette világossá kikre is gondolt pontosan.
Ugyanakkor az ukrán belügyi tárca korábbi tanácsadójának szavai egybeesést mutatnak azzal az állítással, amelyet a magyar kormány fogalmazott meg, amely arról szól, hogy
Ukrajna politikai befolyásszerzési tevékenységet fejt ki Magyarországon azért, hogy a 2026-os választások után olyan kormány kerüljön hatalomra, amelytől a kijevi hatalom háborús erőfeszítéseinek támogatását várhatja.
Ezzel kapcsolatban pedig érdemes felidézni a tavalyi év első felében kirobbant ukrán kémbotrány részleteit, amely azt követően került a szélesebb magyar nyilvánosság homlokterébe, hogy Volodimir Zelenszkij bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt, amiért véleménynyilvánító szavazást kezdeményezett Ukrajna uniós tagságáról.
Ezzel kapcsolatban tavaly május második felében Budapest belvárosában letartóztatták Holló Istvánt, aki kémkedés gyanúja miatt került a magyar hatóságok érdeklődésének középpontjába. Holló István kapcsolatban állt Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnökkel, a Tisza Párt honvédelemért felelős szakpolitikusával, aki ellen a Honvédelmi Minisztérium indított vizsgálatot amiatt, hogy a korábbi NATO-üléseken többször eltért a kormány békepárti álláspontjától, felszólalásait pedig a Dicsőség Ukrajnának köszöntéssel zárta. A vizsgálat szerint
Ruszin-Szendi Romulusz kommunikációja bizalmi válságot idézhetett elő a NATO-n belül, és nemzetbiztonsági érdekeket is sérthetett.
A Honvédelmi Minisztérium közzétette a Ruszin-Szendi Romulusról szóló jelentés összefoglalóját, melyben megállapították: Ruszin-Szendi nem a magyar érdekeket képviselte a NATO és az EU vezérkarfőnöki ülésein. Azt is közölték:
„Részrehajlóan Ukrajna-barát álláspontot” képviselt Ruszin-Szendi Romulusz.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője ezzel kapcsolatban korábban úgy fogalmazott, hogy fennáll a gyanúja, hogy a Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnöke be van ütve az ukránokhoz, és ukrán titkosszolgálati kapcsolatai vannak.
„Nyilvánvalóvá vált, hogy az ukrán titkosszolgálat összejátszik a Tisza Párttal”
– szögezte le Kocsis Máté.
Az ukrán kémbotránnyal összefüggésben kapott nagyobb ismertséget Magyar Péter Tisza-vezér és Tseber Roland Ivanovics kárpátaljai ukrán katonai tanácsos ismertsége. Magyar Péter még 2024 nyarán, ukrajnai útjáról több platformon is rendszeresen beszámolt, és folyamatosan osztott meg fényképeket a háború sújtotta keleti szomszédból, ekkor több kép- és videófelvételt is megosztott a közösségi médiában, amelyen Tseber Roland Ivanoviccsal közösen szerepel. Azóta kiderült, hogy
Tseber Roland Ivanovics nem pusztán a kárpátaljai katonai közigazgatás egyik magas rangú tisztje, hanem a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által alapított Nép Szolgája pártnak is tagja.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülését követően – amelyet Holló István letartóztatása ügyében hívtak össze – arról tájékoztatott:
Holló az ukrán katonai hírszerzéssel együttműködve próbálta feltérképezni a magyar haderő és energetikai szektor részleteit.
Kapcsolati hálójában nemcsak külföldi, de hazai katonai és ipari szereplők is feltűnnek – tette hozzá.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlésen a szombathelyi a Haladás Sportkomplexumban 2026. február 7-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos)