A Digitális Polgári Körök (DPK) hálózatát Orbán Viktor miniszterelnök hívta életre júliusban a 34. Tusványoson, majd október 23-án a miniszterelnök a nemzeti ünnepen bejelentette a DPK hálózatának háborúellenes országjárását. A Digitális Polgári Körök hivatalos oldala szerint eddig 164 638-an csatlakoztak az indulás óta. Az eddigi háborúellenes gyűléseken részt vettek a polgári-konzervatív világ legjelentősebb gondolkodói, színészei és művészei.

A háborúellenes gyűlések mottója: „Aki békét akar, velünk tart!”

Orbán Viktor miniszterelnök a gyűléseken ismerteti Magyarország lehetőségeit a háborúból való kimaradásra, ugyanakkor az európai háborúpárti lobbi egyre elszántabb. Emlékezetes, Magyar Péter felettese, Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke a minap arról beszélt: az az álma, hogy európai katonák mehetnek majd Ukrajnába.

Az EPP elnöke ugyanakkor a közelmúltban számos érdekesebb kijelentést tett:

• „Én győztem meg Magyar Pétert a néppárthoz való csatlakozásról.”
• „Senki nem tudja, mi fog történni az áprilisi magyarországi választáson.”
• „Csak Európa-pártiakkal, Ukrajna-pártiakkal és jogállamiság-pártiakkal dolgozunk együtt.”
• „Mi, európaiak Ukrajna pártján állunk.”
• „Az ukránok a mi harcunkat vívják.”
• „Az egyenruhájukon EU-s zászlót viselő csapatokat kell küldeni Ukrajnába.”

Manfred Weber ezenfelül az uniós többségi döntéshozatal és az Európai Tanács, valamint az Európai Bizottság elnöki posztjának egy pozícióban egyesítése mellett emelt szót. Kijelentette:

„Most jött el a pillanat, hogy az egyenruhájukon EU-s zászlót viselő csapatokat küldjünk Ukrajnába.”

Mindezekkel összefüggésben a kormány Üzenjünk Brüsszelnek! címmel indított nemzeti petíciót, amelynek kipostázása már elkezdődött, ebbe pedig Orbán Viktor személyesen is bekapcsolódott.

Orbán Viktor a Digitális Polgári Körök korábbi, kaposvári háborúellenes gyűlésén ismertette a nemzeti petíció kérdéseit, amelynek keretében erre a három dologra lehet nemet mondani:

• az orosz–ukrán háború finanszírozása,
• Ukrajna tízéves támogatása,
• valamint a rezsiárak ezek miatti megemelése.

Továbbá az orosz energiaimportra Magyarország megkerülésével kivetett embargó bevezetése óta – emiatt Magyarország beperelte az Európai Bizottságot – a rezsicsökkentés megvédése is napirendre került. Ezzel – valamint a hosszú évek óta nem tapasztalt hideggel – összefüggésben a kormány rezsistopot hirdetett, amelynek értelmében a kormány úgy döntött, hogy januári rezsistopot vezet be. Ez azt jelenti, hogy „a januári fűtésnél jelentkező többletfogyasztást, annak költségét a családoktól a kormány átvállalja”, ahogy ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette korábban.

Mindeközben az Európai Uniónak a rezsicsökkentést is veszélyeztető, újabb elhibázott szankciós lépésének meghozatalával egy időben jelentek meg a Századvég Európa Projekt nevet viselő, nagy mintás, európai szintű, reprezentatív közvélemény-kutatásának eredményei. A szakértők arra jutottak, hogy

az európaiak nem támogatják Brüsszel orosz energiatilalmát.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a lopakodó hatáskörbővítés miatt az orosz olaj- és gáztilalomra vonatkozó brüsszeli rendelet nemcsak az EU jogszabályait és a tagállamok szuverenitását sérti, de ellentétes az európaiak elvárásával is. Kiemelték:

a magyar emberek kétharmada (62 százalék) elutasítja az orosz energiára kivetett brüsszeli embargót.

A Századvég Európa Projekt kutatásának új eredményei rámutatnak, hogy az uniós polgárok relatív többsége (45 százaléka) nem ért egyet a teljes embargóval. A tagállamok kétharmadában legalább a relatív többség elutasítja az intézkedést, és mindössze három olyan uniós ország van – Lengyelország, Litvánia és a korábbiakban már említett Észtország –, ahol az abszolút többség támogatja a brüsszeli intézkedést. Mindez összefüggésbe hozható az európai lakossági díjak drasztikus megemelkedésével, ami súlyos megélhetési gondokat okoz a háztartások széles körében. A Századvég kutatásában az európai rezsiválsággal kapcsolatban mérleget vont, és kimutatta,

mára az európai polgárok ötöde nem tudja megfelelően kifűteni az otthonát, és több mint egynegyedüknek már gondot okozott a közüzemi számlák kifizetése.

Ez alól egyedül Magyarország jelent kivételt, mivel nálunk az olcsó orosz olajnak és földgáznak, valamint ezzel együtt a legfontosabb energetikai vállalatokban szerzett nemzeti tulajdonosi többségnek köszönhetően, a kormány 2013-tól bevezette a rezsicsökkentést, és képes volt nyomott áron értékesíteni az elektromos áramot és a gázt a fogyasztóknak. A szigorú hatósági árszabályozás révén a rezsicsökkentés az Európai Unió legalacsonyabb lakossági energiadíjait biztosítja.

Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke (középen) a Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlésen a Hatvani Sport- és Rendezvénycsarnokban 2026. január 31-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán)