Berlin új szövetségest keresett – Rómát választotta
A Telegraph beszámolója szerint Merz és Meloni Rómában partnerségi megállapodást írtak alá, amelyet olasz források „az EU-n belüli új súlypont” jeleként értékeltek. A lap idéz egy uniós diplomatát is, aki szerint Berlinnek olyan partnerre van szüksége, akivel tud dolgozni, Macronnal ez most nem működik megfelelően, mert a francia elnök hamarosan távozni fog, és több ellentét is felmerült közöttük a német kancellárral. Franciaország most instabil a kormányzás, a németek pedig nem szeretik az instabilitást.
A brit lap szerint az új Róma–Berlin-páros a védelem, migráció és a kereskedelem terén is együtt vinné tovább az EU-t egy konzervatívabb irányba, Melonit pedig a németek szemében – a korábbi előítéletek ellenére – pragmatikus és kiszámítható partnernek látszik.
Macron „béna kacsa” lett, hamarosan leváltják
A Politico is úgy jellemezte Macron helyzetét, hogy a 2026-os költségvetési huzavona lezárása után lényegében „béna kacsává” változott, mert a francia politika a törvényhozásban már nem fog érdemi munkát végezni a következő választásokig. Először az önkormányzati választások, majd a 2027-es elnökválasztás jön, amelyen Macron már nem indulhat, a cikk szerint pedig reális forgatókönyv, hogy a belpolitikai instabilitás közepette a Nemzeti Tömörülés jelöltje lehet a fő esélyes az elnöki címre.
A lap forrásai arról számoltak be, hogy a kompromisszumok és a belpolitikai alkuk megszűntek, emiatt Macron elnök csak kül- és védelempolitikában tud önállóan aktív maradni, belpolitikailag viszont teljesen beszűkült a mozgástere – ez pedig az EU-ban is csökkentette Párizs súlyát.
Franciaország gazdasági és politikai instabilitása – az elhúzódó költségvetési viták, a reformok visszavonása, valamint a 2027-es elnökválasztás árnyéka – Berlin szemében kockázattá vált. Németország nem kíván újra egy olyan partnerrel közös adósság- és gazdaságpolitikai pályára lépni, amely saját belső problémáit sem tudja kezelni. Ezzel szemben Olaszország, Meloni vezetése alatt, a német értékelések szerint fiskálisan fegyelmezettebbé, politikailag stabilabbá vált – vagyis Franciaország helyére lépett.
A Merz–Meloni-együttműködésben a hangsúly egyre inkább a szuverenitás, az ipari versenyképesség, a migrációs szigor és a biztonságpolitikai együttműködés felé tolódik, szemben Macron integrációpárti, föderalista elveivel, ez pedig Magyarország számára is kedvező változásokat hozhat az uniós politikában.
A német–francia kapcsolatot ugyanakkor nem lehet egyik napról a másikra lecserélni, és Párizst sem lehet teljesen félretenni. A változás inkább abban áll, hogy Berlin több pólusú, „többsebességes” európai működésben gondolkodik – és ebben Róma lehet a legfontosabb szövetségese.
Kiemelt kép: Friedrich Merz német kancellár és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a megbeszélésüket követő sajtóértekezleten Rómában 2026. január 23-án (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Lami)