A dokumentum hangsúlyozza: az önkormányzat célja nem a turizmus felszámolása, hanem annak kordában tartása, illetve a helyi lakosság védelme egy új, területileg differenciált szabályozási rendszerrel. A tanulmány szerint a kérdés már nem az, hogy szükség van-e beavatkozásra, hanem az, milyen gyorsan és milyen mélységig érdemes szigorítani.

Lakófunkció kontra turizmus

A tanulmány vezetői összefoglalója rámutat, hogy a Váci utca, az Erzsébet tér vagy a Bazilika környéke ma már sokkal inkább a látogatók igényeihez igazodik, mint a helyiek mindennapjaihoz. A rövid távú lakáskiadás, a vendéglátás és a szállodai fejlesztések terjedése fokozatosan kiszorítja a klasszikus lakófunkciót, ami több szinten is problémákat okoz.

A szerzők lakhatási válságról beszélnek, mivel a turisztikai hasznosítás felhajtja az ingatlanárakat, és egyre kevesebb lakás marad hosszú távú bérlésre. Mint írják: „A folyamat eredménye a monofunkciós belváros kialakulása lehet: a mindennapi élethez szükséges boltok és szolgáltatások eltűnnek, helyüket ajándékboltok, bárok és rövid távra kiadott lakások veszik át”. A gyakran cserélődő vendégkör miatt a lakóközösségek meggyengülnek, a családos háztartások száma csökken.

Robbanó számok, fogyó lakosság

Az Index által idézett tanulmány részletes adatokkal támasztja alá a belvárosi átalakulást. Az V. kerületben 2010-ben még mindössze kilenc szálloda működött, 2025-re számuk 48-ra nőtt, miközben a férőhelyek száma 2700-ról közel 12 ezerre emelkedett. Emellett több mint ötszáz magánszálláshely és hasonló számú egyéb szálláshely működik a kerületben.

A vendégforgalom is látványosan megugrott: 2021-ben alig több mint 300 ezer látogatót regisztráltak, 2024-re viszont már 1,12 milliót, 2025-ben pedig a hárommillió vendégéjszaka elérése volt kilátásban.

A gazdasági haszon jelentős – a szálláshelyek árbevétele néhány év alatt a négyszeresére nőtt –, a tanulmány ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy ezzel párhuzamosan a társadalmi és környezeti terhelés is fokozódik.

Mindeközben az állandó lakosság csökken. Az V. kerület népessége 2011 és 2025 között több mint nyolc százalékkal esett vissza, a városrész elöregedőnek számít, és egyre nehezebb megtartani a fiatalabb korosztályokat. A külföldi állampolgárok aránya ezzel párhuzamosan drasztikusan nőtt, amit a tanulmány a lakosság gyors cserélődésének jeleként értelmez.

Zónákra bontott szabályozás jöhet

A dokumentum egyik kulcseleme a zónákra épülő szabályozási koncepció. Eszerint a még jelentős lakónépességgel rendelkező területeken elsőbbséget kapnának a mindennapi életet szolgáló funkciók, míg a már túlterhelt, frekventált részeken indokolt lenne a további turisztikai növekedés visszafogása.

A Kúria tavaly novemberben mondta ki, hogy nem törvényellenes a VI. kerület döntése, amely 2026. január 1-től nullában határozza meg a rövid távon kiadható napok számát.

Erzsébetváros szintén szigorított, és az épületek legfeljebb tíz százalékában engedélyezi az ilyen funkciót. Ezek az intézkedések precedenst teremthetnek az V. kerület számára is.

A tanulmány alapján Belváros–Lipótváros komoly döntés előtt áll. A turizmus jelentős gazdasági előnyöket hoz, ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy a kerület végleg elveszíti lakójellegét. A szerzők olyan szabályozási csomagot sürgetnek, amely egyszerre védi a helyiek életminőségét és biztosítja a városrész működőképességét.