„Az EBESZ válságának okai egyértelműen a NATO és az Európai Unió tagállamainak lépéseiben keresendők. Ezek az országok már jóval az ukrajnai események előtt elkezdték saját érdekeik szolgálatába állítani a szervezetet, majd a különleges katonai művelet megkezdése után az Oroszország elleni hibrid háborúnak, illetve annak a nyílt fegyveres háborúnak a támogatását, amelyet országunk ellen az ukrán rezsim közreműködésével indítottak el” – jelentette ki a tárcavezető.
Lavrov szerint az EBESZ az általa tárgyalt összes témát és kérdést gyakorlatilag „ukránosította”. „Ez még azokon a területen is így volt, amelyek a kölcsönösen előnyös együttműködésről, a közlekedés, a kommunikáció, a logisztika, a beruházások terén megvalósítható, konkrét és általánosan elfogadható projektek kereséséről, valamint a humanitárius feladatok megoldásáról szóltak” – tette hozzá.
Lavrov azt mondta: az EBESZ vele tárgyaló vezetői egyetértettek azzal az orosz állásponttal, amely szerint „elfogadhatatlan, hogy egy szervezetnek nevezett struktúrának nincs alapszabálya”. „Így azok az intézmények, amelyek ennek a szervezetnek a keretében létrejöttek, mindenféle általánosan elfogadott szabály nélkül működnek” – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország a szövetségeseivel a Független Államok Közösségében (FÁK) és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (ODKB) 2007-ben „előterjesztettek javaslatokat az EBESZ valamennyi intézménye működési elveinek és szabályainak meghatározására, köztük az alapszabály tervezetére. „A Nyugat akkor mindent megtett annak érdekében, hogy ezt a munkát ellehetetlenítse” – emelte ki.
Lavrov szerint „az a szégyenletes helyzet alakult ki, hogy a szervezet a fejlett demokráciájú nyugati országokba alkalmanként tíz-tíz megfigyelőt küld, míg a Bécstől keletre fekvő minden egyes országba több százat”. Nehezményezte azt is, hogy a legutóbbi moldovai választásokon az EBESZ „aktívan segédkezett azoknak, akik mindenféle módon erősítik a jelenlegi moldovai hatóságok nyíltan Nyugat-párti, oroszellenes irányvonalát”.
Mint arról a hirado.hu-n írtunk, a külügyminiszter előzőleg reagált arra a pénteki támadásra, amelyben Vlagyimir Alekszejev tábornokra egy ismeretlen tüzet nyitott Moszkvában. Lavrov szerint a „terrortámadás” megtörténte megerősítette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „rezsimje” a háború lezárásáról folyó tárgyalások „meghiúsítására törekszik”.
Kiemelt kép: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Irán, Oroszország és Törökország külügyminisztereinek tanácskozásán Teheránban 2023. október 23-án. MTI/EPA/Abedin Taherkenareh.