Az 1994 és 1998 közötti Horn-kormány pénzügyminisztere, Bokros Lajos baloldali-liberális nézeteket valló közgazdász – aki névadója a rendszerváltás utáni Magyarország történetének legsúlyosabb megszorítócsomagjának – erről Bolgár György műsorában beszélt a Klubrádióban, amikor arról beszélt, milyen lépésekre lenne szükség szerinte a magyar gazdasági „fellendüléshez”. A Mandiner megjegyzi,

Bokros Lajos javaslatai „nagyrészt egybeesnek a Tisza Párthoz kötött, korábban kiszivárgott körülbelül 600 oldalas programterv fő vonásaival, amelyek sok tekintetben párhuzamosak az Európai Bizottság Magyarország felé megfogalmazott elvárásaival is”.

Bokros Lajos ezenfelül kritizálta az egyes termékekre bevezetett árrésstopot is, valamint szerinte az egész áfarendszert át kell alakítani, ez viszont azt eredményezné, hogy a jelenleg alacsonyabb kulccsal adózó termékek és szolgáltatások áfája emelkedne.

A személyi jövedelemadó (szja) kapcsán Bokros az egykulcsos rendszer helyett háromkulcsos, progresszív rendszert javasol: 10, 20 és 30 százalékos sávokkal.

Elmondása szerint a 10 százalékos kulcsot 500 ezer forint jövedelemig, ezután az 500 ezer forint feletti jövedelmekre 20 százalékos kulcsot, valamint jóval felette pedig 30 százalékos kulcsot kellene kivetni. Ezenfelül – hasonlóképpen saját, 1995-ös megszorító csomagjához – ezúttal is a családtámogatások megvágására helyezte a hangsúlyt Bokros Lajos, szerinte el kellene törölni

• a családi adókedvezményeket,
• a gyerekkedvezményeket,
• valamint a két- vagy háromgyermekes anyák élethosszig tartó szja-mentességét.

Szerinte erre azért lenne szükség, mivel elmondása szerint a szociálpolitikát nem szabad az adórendszerbe keverni.

A tavalyi év második felében szeptembertől kezdve folyamatosan szivárogtak ki olyan kulcsfontosságú dokumentumok a Tisza Párt belső köreiből, amelyek felvázolják a párt által követni kívánt gazdasági irányvonalat kormányra kerülésük esetén. Ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán, kezdődött mindez a Tisza-adónak is nevezett, rendkívül durva szja-emelési tervezet megjelenésével, amelyben a Magyar Péteréknek dolgozó szakértők egy háromkulcsos szja-rendszer bevezetését szorgalmazták.

A háromkulcsos rendszer így épülne fel:

• 5 millió forint alatt: 15 százalék szja,
• 5–15 millió forint között: 22 százalék szja,
• 15 millió forint fölött: 33 százalék szja.

Ez a felosztás azt jelentené, hogy már havi 416 ezer forint feletti jövedelemnél emelkedne az adó, míg 1,25 millió forint felett már a legmagasabb kulcs lépne életbe. December elején az Index – amely először számolt be a Tisza-adóról szóló javaslatról – nyilvánosságra hozta a Magyarország 2027–2035 gazdasági konvergenciaprogram nevet viselő dokumentumot,

röviden: a Tisza Párt megszorításokat ígérő gazdasági programját.

Az Index cikkében tételesen felsorolja a tervezet több olyan intézkedését, amely alapjaiban írná át a magyar adórendszer eddig ismert logikáját:

• a családi és társasági adókedvezmények teljes eltörlése vagy radikális visszavágása,
• a társasági és tőkejövedelmek progresszív adóztatása, amely a magán- és vállalati befektetésekre is új terheket rakna,
• 32 százalékra emelt, európai összevetésben is extrém magas általános forgalmi adó, kiegészítve az alkoholra és dohányra kivetett új különadókkal,
• új, szolidaritási elvre épülő nyugdíj- és egészségügyi járulékrendszer, amely több ponton a jelenlegi befizetési struktúrák teljes újragondolását igényelné.

Az Index a dokumentumok alapján azt írta, még nagyobb horderejű változások érkeznének a kkv-szektorba.

A lap a birtokába jutott tervezet alapján közölte, hogy a Tisza Párt számára készült tervezet gyakorlatilag felszámolná a teljes kisadózói és egyszerűsített adózási rendszert, összesen mintegy 90 milliárd forintos adóemelést eredményezve.

A dokumentum a következő intézkedéseket is tartalmazza:

• az ekho és a kiva megszüntetése,
• az induló mikrovállalkozások tételes adójának bevezetése, amelyet az első két üzleti évben lehetne választani,
• 5 százalékos egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulék,
• 2,5 százalékos úgynevezett nyugdíj-szolidaritási járulék, amely a jelenlegi nyugdíjrendszert egészítené ki, a dokumentum szerint a generációk közötti szolidaritás erősítése érdekében,
• másfél százalékos szakképzési hozzájárulás, amely a szakképzés támogatására szolgálna, de egyben a munkaadók költségeit is tovább emelné,
• kétszázalékos szolidaritási egészségügyi járulék, amely egy második egészségügyi jellegű teherként jelenne meg, a rendszer fenntarthatóságára hivatkozva,
• egyszázalékos bérgarancia-alaphoz való hozzájárulás, amelynek célja a munkavállalók védelme csődhelyzet esetén, ám a járulék a bérköltségeket tovább növelné,
• másfél százalékos gyermekvédelmi hozzájárulás.

A fentiek alapján tehát nem véletlen az, hogy egyre többen látnak hasonlóságot a Tisza Párt gazdasági tervei és a Bokros-csomagnak nevezett, 1995-ös megszorító intézkedési-csomag között, az egykori MSZP–SZDSZ-kormány pénzügyminisztere, Bokros Lajos korábban maga is elismerte, hogy a Tisza Párt programja nagyon hasonlít saját megszorító intézkedéseinek tartalmára.

Kiemelt kép: Bokros Lajos volt pénzügyminiszter (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)