Összesen 1,5 billió, vagyis 1500 milliárd euróba kerülne az Európai Uniónak, ha Oroszország nyerné a háborút – jelentette ki a biztos pénteken. A Tények.hu által is idézett volt litván miniszterelnök erről a védelmi, külpolitikai és uniós ügyekért felelős parlamenti bizottságok tagjaival folytatott megbeszélésen beszélt.
Kubilius emlékeztetett: az Európai Unió jelenlegi tervei szerint Ukrajna idén és jövőre évente mintegy 30 milliárd euró katonai támogatást kapna egy uniós hitel keretében. A biztos szerint azonban ez az összeg nem elegendő. Norvég szakértők becsléseire hivatkozva Kubilius arra figyelmeztetett, hogy
ekkora szintű nyugati segítség mellett Oroszország idővel átveheti az irányítást a csatatéren,
és győzelmet arat a háborúban.
Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelemért és űrkutatásért felelős tagja a 18. alkalommal rendezett európai űrkonferencián Brüsszelben 2026. január 27-én, a kétnapos rendezvény első napján (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)Párbeszéd a Kremllel
Norvég számítások szerint egy ilyen forgatókönyv következményeinek a kezelése 1,5 billió (vagyis 1500 milliárd) euróba kerülne nekünk – hangsúlyozta Kubilius.
Ezzel szemben, tette hozzá, az a többletsegély, amely lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy uralja a csatateret, és békét teremtsen, ennek az összegnek mindössze a harmadába kerülne (ez 500 milliárd euró lenne)
A biztos az Európa és Oroszország közötti közvetlen tárgyalások újraindítását sürgető hangokkal kapcsolatban is egyértelműen fogalmazott. Véleménye szerint normális párbeszéd a Kremllel mindaddig nem lehetséges, amíg Oroszország folytatja agresszióját szomszédja ellen. Ugyanakkor hangsúlyozta:
az Európai Uniónak fel kell készülnie arra, hogy adott esetben békéről tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel,
ami azonban szerinte nem azonos a politikai párbeszéd helyreállításával.
Nem maradhatnak itt örökké
Kubilius a látogatás során az európai biztonság jövőjéről is beszélt, és figyelmeztetett: az Egyesült Államok katonai jelenléte nem marad örökké Európában. Szerinte az EU-nak le kell számolnia azzal az illúzióval, hogy az amerikaiak hosszú távon is garantálják a kontinens védelmét. Ha Washington csökkenti európai jelenlétét, Európának képesnek kell lennie pótolni az Egyesült Államok által biztosított képességeket – többek között a hadászati mobilitás és az űrtechnológiák terén is.
A biztos külön kiemelte: jelenleg mintegy 100 ezer amerikai katona állomásozik Európában, akik kulcsszerepet töltenek be a kontinens stratégiai védelmében.
Az amerikai erők gyors átcsoportosítási képességeivel szemben az EU 27 tagállamának hadseregei nem rendelkeznek hasonló rugalmassággal
– fogalmazott a politikus, aki egy valódi védelmi unió létrehozását szorgalmazta.
Kiemelt kép: A kijevi Darnicja hőerőmű romjai között munkások egy orosz támadás után, 2026. február 4-én (Fotó: MTI/EPA)