Közelebb került a globális nukleáris fegyverkezési verseny kockázata, miután megszűnt az Egyesült Államok és Oroszország közötti utolsó hatályban lévő nukleáris fegyverzet-ellenőrzési megállapodás. Az Új START-egyezmény lejártával azok a korlátozások is eltűntek, amelyek évtizedeken át féken tartották a világ két legnagyobb atomarzenálját – írja a Deutsche Welle.

Az amerikai–orosz nukleáris megállapodás alapvető szerepet játszott abban, hogy a hidegháború után ellenőrizhető keretek között maradjon az amerikai és az orosz stratégiai nukleáris fegyverek száma.

A mostani lejárat viszont azt jelenti, hogy Washington és Moszkva többé nincs felső határhoz kötve stratégiai robbanófejeik és hordozóeszközeik tekintetében.

Az orosz külügyminisztérium az új START-egyezmény lejártával kapcsolatban közölte, hogy Moszkva felelősségteljes magatartást ígér, és továbbra is nyitottak a stratégiai stabilitást célzó politikai-diplomáciai megoldások keresésére. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy határozott katonai-technikai ellenintézkedéseket tesznek, ha Oroszország biztonságát fenyegetés éri.

Vlagyimir Putyin orosz elnök már korábban is felvetette, hogy Moszkva az egyezmény lejárta után is kész lenne egy évig önként betartani annak előírásait, amennyiben az Egyesült Államok is így tesz.

Washington hivatalosan nem reagált a felvetésre, azonban Donald Trump amerikai elnök amellett érvelt, hogy bármilyen jövőbeli fegyverzetkorlátozási megállapodásnak Kínára is ki kell terjednie.

A 2010. április 8-án Prágában aláírt, tíz évre szóló – és egyszer legfeljebb öt évvel meghosszabbítható – Új START-szerződés Dmitrij Medvegyev és Barack Obama elnöksége idején jött létre. A dokumentum előírta, hogy hét éven belül mindkét fél legfeljebb 700 stratégiai hordozóeszközzel, 1550 telepített robbanófejjel és 800 indítószerkezettel rendelkezhet. A felek 2021-ben éltek a hosszabbítás lehetőségével, így az egyezmény 2026. február 5-ig maradt hatályban.

Kiterjesztenék a nukleáris fegyverzet-ellenőrzéseket

Az amerikai elnök tavaly októberben még „jó ötletnek” nevezte az egyéves hosszabbítást, de érdemi tárgyalások nem kezdődtek. Az Egyesült Államok álláspontja szerint Pekingnek olyan gyorsan növekszik a nukleáris arzenálja, hogy a bevonásuk nélkül nem lehet korszerű megállapodást kötni.

„Lehetetlen olyasmit tenni, ami nem vonja be Kínát, hatalmas és gyorsan növekvő készletei miatt” – hangsúlyozta csütörtökön Marco Rubio amerikai külügyminiszter.

Nukleáris robbanófejkészletek 2025-ben (Fotó: hirado.hu)

Johann Wadephul német külügyminiszter szintén arra szólította fel Kínát, hogy tanúsítson „visszafogottságot” fegyverfejlesztésében. Kijelentette, hogy a jövőbeli fegyverzet-ellenőrzési erőfeszítéseknek Pekingre is ki kell terjedniük.

A Kreml közlése szerint Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök videóbeszélgetésben tárgyalta a szerződés lejártát. Moszkva kiegyensúlyozott és felelősségteljes fellépést ígért, és jelezte, hogy nyitott marad a tárgyalások lehetőségeinek keresésére a stratégiai stabilitás biztosítása érdekében.

Az ENSZ szerint évtizedek óta nem volt ilyen nagy a nukleáris kockázat

Az ENSZ főtitkára komoly figyelmeztetést fogalmazott meg az Új START-egyezmény lejárata miatt. António Guterres súlyos pillanatnak nevezte a megállapodás megszűnését a nemzetközi béke és biztonság szempontjából, majd arra kérte a feleket, hogy haladéktalanul térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz.

„Több mint fél évszázada először találjuk magunkat egy olyan világban, ahol nincsenek korlátai az orosz és az amerikai nukleáris fegyverkezésnek” – jelezte közleményében a főtitkár, rámutatva arra, hogy az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja a világ nukleáris arzenáljának túlnyomó többségét.

 António Guterres szerint évtizedek óta nem volt ilyen nagy a veszélye az atomfegyverek bevetésének.

Hozzátette, hogy a fegyverkorlátozás terén elért több évtizedes eredmények visszavetése nem is jöhetett volna rosszabbkor, ezért a világ most azt várja az Egyesült Államoktól és Oroszországtól, hogy a szavakat tettekre váltsák.

Az Új START-egyezmény lejártával megszűntek az amerikai és orosz nukleáris arzenálokat korlátozó plafonok, miközben az ENSZ évtizedek óta nem látott kockázatra figyelmeztet (Forrás: Shutterstock)

Korábban XIV. Leó pápa is a feszültség csökkentésére kérte a feleket: „Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne induljon el egy új fegyverkezési hajsza, amely még jobban veszélyezteti a nemzetek közötti békét.”

Az atomfegyverek pusztító következményeire a hirosimai és nagaszaki túlélők is emlékeztettek. Tanaka Terumi, a 2024-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Nihon Hidankjo társelnöke úgy fogalmazott: „A jelen helyzetet látva az az érzésem, hogy a nem túl távoli jövőben tényleg ki fog törni egy atomháború és a pusztulás felé masírozunk.”

„Veszélyesebb világot jelent az Új START-egyezmény hiánya”

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint a kölcsönös ellenőrizhetőség az Új START‑egyezmény egyik fontos pontja volt. „A felek évente többször kölcsönösen helyszíni ellenőrzéseket tarthattak egymás silóinál és bázisain, hogy megbizonyosodjanak róla, a másik nem hazudik és nem ver át” – írta közösségi oldalán Bendarzsevszkij Anton.

Véleménye szerint a fegyverkorlátozási megállapodások hiánya nem pusztán több robbanófejet, hanem egy veszélyesebb, kiszámíthatatlanabb világot jelent, mivel a nukleáris elrettentés stabilitása sérülhet, ami fegyverkezési spirált indíthat el.

„A fegyverkorlátozási szerződések hiánya nem egyszerűen csak több bombát jelent, hanem egy veszélyesebb világot. Persze már néhány száz nukleáris töltettel el lehetne pusztítani a világot, tehát jogosan merülhet fel a kérdés, hogy nem mindegy, hogy ötezer töltete van valakinek, vagy tízezer? Nem mindegy, ugyanis a rendszer a kölcsönös elrettentés stabilitásán alapul.

Ha a stabilitás megborul, akkor abból hosszú távú következmények lesznek. Ha az egyik fél korlátlanul kezd fegyvereket gyártani, az mindenki mást is a gyártás felpörgetésére kényszeríti, hogy nem maradjon le”

– hangsúlyozta a külpolitikai elemző.

Bendarzsevszkij Anton hozzátette, hogy az Új START 2020 óta lényegében csak papíron működött, mégis fontos, szimbolikus jelentőségű a meghosszabbítás nélküli megszűnése. Véleménye szerint a Covid-járvány kirobbanásával Oroszország nem engedte be a másik fél megfigyelőit a saját katonai létesítményeibe, 2023-ban pedig felfüggesztették az Új START-ban való részvételt.

Az elemző arra is rámutatott, hogy a hidegháborús kétpólusú rendre épülő fegyverzet‑ellenőrzési rendszer mára elavult, hiszen Kína, India és más nukleáris hatalmak megerősödésével vagy minden érintettet be kellene vonni a korlátozásokba, vagy a rendszer fokozatosan leépül.

„Felemelkedett Kína, India és más hatalmak. Washingtonban joggal mondhatják azt, hogy minek korlátozzuk magunkat az oroszokkal, miközben senki másra ezek a korlátozások nem érvényesek. Senki nem tudja felügyelni jelenleg Kínát vagy Indiát. Tehát vagy változtassuk meg a rendszert úgy, hogy minden érintett hatalom legyen tagja a korlátozásoknak, vagy töröljük el azokat (és ez utóbbi az, ami most történik)” – ismertette.

Kiemelt kép: Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az alaszkai Anchorage-ben (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Gavriil Grigorov)