Bár Észtországban a többség – ahogy ez kiderül a Századvég Európa Projekt kutatásának eredményeiből – még támogatja az orosz energiahordozók tilalmáról szóló uniós döntést, de nem kizárt, hogy ez hamarosan változhat, ahogy a balti ország is megérzi a kibontakozó európai rezsiválságot. Az EurAsia Daily az észt közszolgálati televízióra hivatkozva számolt be arról, hogy
Észtországban 200 euró fölé kúszott az elektromos áram díja megawattóránként, miközben az ország legfontosabb olajtüzelésű erőművei leálltak, ráadásul éppen akkor, amikor beállt a leghidegebb időjárás.
Az Eesti Energia nevű észt állami vállalat leányvállalata, az Enefit Power olajtüzelésű erőművei nem működtek teljes kapacitással, bár a magas kereslet és az emelkedő árak is hozzájárultak ehhez. Már hétfő délután közel 640 megawatt termelési kapacitást vontak ki a piacról az Enefit erőműveinek meghibásodása miatt – közölte az ERR észt közszolgálati televízió, amely hozzátette: kisebb mértékű kompenzációt jelentett az észt erőmű 185 megawatt teljesítményű 8. blokkjának újraindítása.
„A 270 megawattos Auvere erőműnek is kicsit korábban kell működésbe lépnie, mint azt korábban előre jeleztük: február 10-e helyett már február 8-án tér vissza a piacra”
– tette hozzá az ERR.
Az észt közszolgálati tévének megszólalt Raine Payo, az Enefit Power igazgatótanácsának elnöke, aki emlékeztetett: a leállított erőműveket még az 1960-as években építették, ezért ezek a régi olajtüzelésű erőművek hosszú távú és stabil működésre vannak tervezve, emiatt pedig nehezen és lassan reagálnak a villamosenergia-piacon bekövetkező hirtelen változásokra – ezt már mi tesszük hozzá, az orosz energiahordozók tilalma is idesorolható –, miközben ennek az ellenkezőjére lenne szükség az állandó terhelés fenntartása érdekében, amelyet kiszolgálandó tervezték meg ezeket a létesítményeket.
„Az újraindítás jelentős terhet jelent a régi erőműveknél, amely során a korábban felmerült hiányosságok tovább súlyosbodnak, és növelik a leállások kockázatát”
– tette hozzá Raine Payo. Elmondása szerint a szezonon túl is szoktak különböző karbantartási munkálatokat végezni, a legtöbb meghibásodásról csak a munkafolyamatok során értesülnek, vagy akkor, amikor ezek bekövetkeznek.
„Ennek megfelelően ezeknek a hibáknak a felismerése és megszüntetése egy olyan időszakra esik, amikor nagy a piaci kereslet, amely egybeesik a hideg idő beálltával, ekkor ugrik meg értelemszerűen a villamosenergia-fogyasztás, és jellemzően épp ekkor történik a legtöbb meghibásodás” – fűzte hozzá Raine Payo.
Egy minden korábbinál súlyosabb rezsiválság jöhet Európában, miközben az európai polgárok sem állnak egy emberként Brüsszel mögött az orosz energia tilalmával kapcsolatban
Észtország ugyanakkor nem az egyetlen európai uniós tagország, ahol gondot okoznak az energiahordozók megemelkedett beszerzési árai, ellátási hiány és ezzel együtt a rezsiköltségek megemelkedése a lakossági és a vállalati fogyasztók számára egyaránt. Európában kibontakozóban van egy minden korábbinál súlyosabb rezsiválság, Németországban január végén a gáztározók még a 41 százalékos töltöttségi szintet sem érték el, Finnországban pedig hétszáz dollár közelébe emelkedett a gáz ezer köbméterenkénti ára (625 dollárról felment 680 dollárra), miközben egy sarkvidéki légtömegnek köszönhetően a korábbiaknál is szokatlanul hidegebb a tél az észak-európai országban.
Mindezt pedig tetézte az Európai Unió múlt hétfői döntése – amelyről beszámoltunk a hirado.hu oldalán –, miszerint betiltotta az orosz kőolaj és földgáz importját, a döntést pedig Magyarország megtámadta az Európai Unió Bíróságán, amikor hazánk beperelte az Európai Bizottságot. Mindeközben az Európai Uniónak a rezsicsökkentést is veszélyeztető, újabb elhibázott szankciós lépésének meghozatalával egy időben jelentek meg a Századvég Európa Projekt nevet viselő, nagy mintás, európai szintű, reprezentatív közvélemény-kutatásának eredményei, amelynek keretében a szakértők arra jutottak, hogy
az európaiak nem támogatják Brüsszel orosz energiatilalmát.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a lopakodó hatáskörbővítés miatt az orosz olaj- és gáztilalomra vonatkozó brüsszeli rendelet nemcsak az EU jogszabályait és a tagállamok szuverenitását sérti, de ellentétes az európaiak elvárásával is. Kiemelték:
a magyar emberek kétharmada (62 százalék) elutasítja az orosz energiára kivetett brüsszeli embargót.
A Századvég Európa Projekt kutatásának új eredményei rámutatnak, hogy az uniós polgárok relatív többsége (45 százaléka) nem ért egyet a teljes embargóval. A tagállamok kétharmadában legalább a relatív többség elutasítja az intézkedést, és mindössze három olyan uniós ország van – Lengyelország, Litvánia és a korábbiakban már említett Észtország –, ahol az abszolút többség támogatja a brüsszeli intézkedést.
Mindez összefüggésbe hozható az európai lakossági díjak drasztikus megemelkedésével, ami súlyos megélhetési gondokat okoz a háztartások széles körében. A Századvég kutatásában az európai rezsiválsággal kapcsolatban mérleget vont, és kimutatta,
mára az európai polgárok ötöde nem tudja megfelelően kifűteni az otthonát, és több mint egynegyedüknek már gondot okozott a közüzemi számlák kifizetése.
Ez alól egyedül Magyarország jelent kivételt, mivel nálunk az olcsó orosz olajnak és földgáznak, valamint ezzel együtt a legfontosabb energetikai vállalatokban szerzett nemzeti tulajdonosi többségnek köszönhetően, a kormány 2013-tól fogva bevezette a rezsicsökkentést, és képes volt nyomott áron értékesíteni az elektromos áramot és a gázt a fogyasztóknak. A szigorú hatósági árszabályozás révén a rezsicsökkentés az Európai Unió legalacsonyabb lakossági energiadíjait biztosítja.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)