Több évtized után Kapu Tibor személyében ismét adtunk egy űrhajóst – de kinek is? Induljunk ki abból, hogy aki az űrkutatással, űrutazással foglalkozik, az a jövőbe fektet be, vagyis reméli a jövőt. És aki ebben csak a technológiai fejlesztéseket látja, annak a gondolkodását nevezzük most – mindenféle pejoratív felhang nélkül – „földhözragadtnak”.

Minden bizonnyal származnak olyan gyakorlati és tudományos eredmények, amelyek az itt és most logikájában is értelmezhetőek, és ez rendben is van. De nem szabad leragadnunk a forintosítható következmények világában, mert azzal azt a felhajtóerőt veszítjük el, ami értelmet ad az egész emberi létezésnek.

Ebben segít az, amit Frank White az 1980-as években „overview effect”-nek nevezett el. Bevett magyar fordításáról nem tudok, legtöbbször „áttekintő hatás”-nak fordítják.

Az áttekintő hatás lényege a perspektíva radikális megváltozása.

Amikor az űrhajósok többszáz kilométeres magasságból tekintenek bolygónkra, a Föld egyetlen, oszthatatlan egészként jelenik meg. A politikai határok, amelyek a térképeken és a földi konfliktusokban olyan élesen elválasztják a nemzeteket, láthatatlanokká válnak. Helyettük egy törékeny, ékszerként ragyogó gömb tárul fel, amelyet vékony, szinte alig látható légkör ölel körül. Ez a látvány egyszerre idéz áhítatot és szorongást: áhítatot a Föld szépsége és harmóniája iránt, szorongást pedig annak felismerése miatt, hogy ez az egyetlen otthonunk, amely az űr végtelen ürességében lebeg.

Az űrhajósok beszámolói szerint az áttekintő hatás három kulcsfontosságú elemet foglal magában: 1. Az egység felismerése: A Föld egységes rendszerként jelenik meg, ahol minden – az óceánok, a kontinensek, az élővilág és az emberi társadalmak – összekapcsolódik. Rádöbbensz, hogy minden összefügg, hogy egy egységes egész részei vagyunk. 2. A törékenység tudatosulása: A Föld légköre, amely az életet lehetővé teszi, az űrből nézve csupán egy vékony, kékes sáv.

Ez a látvány szembesíti az űrhajósokat bolygónk sebezhetőségével.

3. A transzcendens élmény: az áttekintő hatás sok űrhajós számára spirituális dimenzióval bír, függetlenül vallási vagy filozófiai meggyőződésüktől. A Föld látványa gyakran az emberi létezés nagyobb kontextusába helyezi az egyént, és kozmikus távlatokat nyit meg. És itt jön egy lényeges mozzanat: az űrhajósok mindezt nem „isteni nézőpontként” mesélik el, hanem a törékeny és véges emberi perspektívából – egyszerre alázattal és felelősséggel.

Nem érzik magukat „másik Istennek”. Már nem is tudom, kinél olvastam, de köszönet innen is: ezt nevezhetjük „földtudati fordulat”-nak.

Az áttekintő hatás ugyanis egy újfajta kopernikuszi fordulatot eredményez. Mert az tény, hogy nem a Nap forog a Föld körül, mint ahogyan az is rideg természettudományos tény, hogy bolygónk csak egy a sok közül. A kérdés csak az, hogy hogyan értelmezzük a tényeket. Jelen tudásunk szerint a Föld az egyetlen emberi életre alkalmas bolygó, mármint számunkra az egyetlen.

Még egyszerűbben megfogalmazva: nincs másik Föld.

Emberi élet számára alkalmas bolygókról beszélhetünk, mint ahogyan a Mars kolonizálását is célul tűzhetjük ki, de a ma élő nyolcmilliárd ember, valamint gyermekeink és unokáink számára ezek nem reális alternatívák. Ha tehát az ember számára élhetetlenné „fejlesztjük” ezt a bolygót, akkor nincs hová mennünk.

Az emberiség migrációja megoldhatatlan feladat. És így írhatjuk át Vörösmartyt kozmikus léptékűvé: „A világűrben e kívül / Nincsen számodra hely; / Áldjon vagy verjen sors keze; / Itt élned, halnod kell”.

Nem véletlenül citálom ide Vörösmartyt. A Föld jövője nem tudományos vagy gazdasági kérdés.

A földtudati fordulat nem pusztán gondolati felismerés, hanem újfajta etikai érzékenység – olyan belső érzékelés, amely a Föld egységét és törékenységét egyszerre tárja elénk. Egyfajta hatodik érzék, ami alapján kijelenthetjük: nem számszerűsíthető a felelősségünk. Annál jóval több, minőségileg más. Még csak nem is filozófiai megfejtést igényel. Annál is nehezebb. Van Wittgensteinnak egy aforizmaszerű szentenciája, így szól:

„Ne gondolkodj, hanem nézz”. Próbáljunk meg Kapu Tibor szemével nézni a bolygónkra. És
akkor talán látni is fogunk, és mi is eljutunk a földtudati fordulatig.

Kiemelt kép: A NASA felvétele a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Axiom 4 (Ax-4) missziójának legénységéről (Fotó: MTI/AP/NASA)