„Egyre szűkül a keresési és mentési műveletekre álló időkeret, nem áll rendelkezésre elegendő menedékhely, tiszta víz, illetve gyógyszer sem” – közölte kedden Marcoluigi Corsi, az ENSZ humanitárius tevékenységének mianmari irányításáért és összehangolásáért felelős munkatársa. A genfi sajtótájékoztatóra videólinken bejelentkező Corsi rámutatott, hogy
az érintett területen élők áram és csapvíz nélkül maradtak, és a szabad ég alatt töltötték az éjszakát.
Több ENSZ-ügynökség is arra hívta fel a figyelmet, hogy a térségben kialakult ivóvízhiány miatt megnőtt a kolerajárvány kialakulásának veszélye. Julia Rees, az ENSZ Gyermekalapja mianmari irodájának helyettes képviselője a legégetőbb problémának a vízhiányt nevezte, mivel az érintett területeken perzselő hőség tombol, a vízvezetékek és a szennyvíztárolók azonban nem működnek.
Kapcsolódó tartalom
Az Egészségügyi Világszervezet beszámolója szerint
a kórházak túlterheltek, a gyógyszerkészletek elfogytak, a vízellátás szünetel, és üzemanyagból is hiány alakult ki.
Az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága (UNHCR) a legmagasabb szintű humanitárius válságnak nevezte a mianmari földrengés következtében kialakult helyzetet, és műanyag ponyvákat, alváshoz szükséges kellékeket és szúnyoghálókat tartalmazó csomagok küldését készítette elő.
A mentési munkálatokat az utakat és hidakat ért károk is megnehezítik. Az UNHCR közlése szerint csapatuknak 8 óra helyett 13-ba telt, míg Mandalajból Jangonba értek. „A legalapvetőbb szükségletek a menedékhelyek és segélycsomagok, emellett fennáll a veszély az elmúlt négy év fegyveres konfliktusa során hátrahagyott robbanóanyagok detonációjának is” – mutatott rá Genfben Babar Baloch, az UNHCR szóvivője.
Kiemelt kép: Összeomlott épület romjai a mianmari fővárosban, Najpjidóban 2025. április 1-jén, négy nappal a 7,7-es erejű földrengés után (Fotó: MTI/AP)