Ez azt jelenti, hogy minden egyes magyar állampolgárt – a csecsemőktől az idősekig – 2 millió forintnyi költség terhelné, illetve az agrártámogatások átrendeződése miatt egy átlag magyar gazdálkodó fél évtized alatt 3,2 millió forintot veszítene – közölte Siklósi Péter.

Továbbá Ukrajna integrációja könnyen olyan súlyos helyzetbe hozná az Európai Uniót, amit az EU nem is élne túl. Nem csoda, hogy Oroszország nem ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását, mert tudja, hogy ez a legrövidebb útja az EU meggyengítésének, illetve szétverésének – vélekedett.

Vagyis, aki Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását „tolja”, az egyben Vlagyimir Putyin orosz elnök szekerét is tolja – tette hozzá.

A kutató emlékeztetett arra, hogy mára Ukrajna NATO-csatlakozása lekerült a napirendről, ezért sokan a gyorsított uniós csatlakozást „vigaszdíjként” szánják az országnak. Ám ennek az volna a következménye, hogy az uniónak kellene vállalnia Ukrajna újjáépítésének, újrafelfegyverzésének és részben az állam működtetésének a költségeit. Ugyanakkor az ország gyorsított csatlakozása a finanszírozáson túl politikai problémákat is okozna – folytatta. Igazságtalan volna azokkal a többségében nyugat-balkáni államokkal szemben, amelyek évtizedek óta készülnek a csatlakozásra. Emellett Ukrajna, a mérete miatt felborítaná az unió jelenlegi politikai döntéshozatali rendszerét.

Számítani kell az illegális bevándorlás felerősödésére is,

hiszen az újjáépítésben feltehetően olyan, harmadik országból érkező munkások vesznek majd részt, akik Ukrajna csatlakozása esetén szabadon mozoghatnak az Európai Unióban. Emellett a kisebbségi jogok érvényesítése területén sem felel meg Ukrajna az uniós követelményeknek – sorolta.

Vagyis megjelenne egy olyan ország az EU-n belül, amelynek elnézik a kisebbségek jogainak megsértését – fűzte hozzá.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós szerződésekben szerepel egy kölcsönös segítségnyújtási záradék. Ennek nyomán pedig nagy az esélye annak, hogy Ukrajna belerángatja az EU-t és így közvetve a NATO-t is egy háborúba – mondta előadásában Siklósi Péter.

Kiemelt kép: Az aknamentesítésre szakosodott svájci FSD nonprofit szervezet súlyosan megrongálódott székháza egy orosz légicsapást követően a kelet-ukrajnai Harkivban 2024. július 24-én. Sebesültekről, áldozatokról nem érkezett jelentés, de az anyagi kár jelentős (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)