Sok kapaszkodót kínál Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde, kapaszkodik is belé fű, fa, virág. Én most azt emelném ki, amelyiknél a legnagyobbat bólintottam, idézem: „Aztán itt vannak az aggasztó adatok a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás növekedéséről. Itt baj van. Az olcsó, mérgező kotyvalékok, szintetikus szerek elárasztották az országot. Ezt meg kell fékeznünk. Bármi áron. Szó szerint bármi áron. Külön kormánybiztost fogok kinevezni. Zéró toleranciát vezetünk be. Pintér miniszter urat pedig arra kérem, hogy a kábítószerkereskedőkkel szemben rendeljen el hajtóvadászatot. A kábítószerkereskedő ronccsá teszi, és megöli a másik ember gyerekét, ezért nem érdemel sem kíméletet, sem kegyelmet. Nem is fognak kapni.”

Nem vagyok a téma szakértője, annyit tudok, amennyit egy átlagos témaérzékenységű honpolgár tudhat.

Tudom, hogy a dizájnerdrogok két fő kategóriába sorolhatók: a szintetikus kannabinoidok (ismertebb nevükön „herbál” vagy „biofű”), melyeket növényi alapanyagra permetezve forgalmaznak, valamint a szintetikus amfetaminok, köztük a mefedron vagy a „kristály”. Ezek a szintetikus szerek különösen veszélyesek, mivel összetételük folyamatosan változik, így hatásuk teljesen kiszámíthatatlan. A fogyasztók gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy mit is tolnak be, ami súlyos egészségügyi következményekhez vezethet – a szív- és érrendszeri problémáktól a veseelégtelenségen át akár a halálig is. A mentális egészségre gyakorolt hatások között gyakori a paranoia, a pszichotikus epizódok, valamint a tartós depresszió és szorongás.

Azt is tudom, hogy rendkívül olcsón hozzá lehet jutni, olcsóbb, mint az alkohol vagy a cigaretta. Ez magyarázza, hogy miért terjednek különösen gyorsan a hátrányos helyzetű, szegényebb közösségekben.

És emiatt figyeltem fel rá már hosszú hónapokkal ezelőtt. Nekünk a szeretett Kádár-kockánk ugyanis egy elöregedő kelet-magyarországi zsákfaluban van. A mi falunkban még annyira nem, de a szomszéd falvakban már a hétköznapi életben is egyre több gondot okoz a drog. Nem csak fiatalok, de felnőttek is rabjává válnak az olcsó kristálynak. Addig tisztességben felépített egzisztenciákat, családi örökségeket herdálnak el aprópénzekért. Elveszi a szülők nyugdíját a felnevelt gyermek, mert kell a következő adag. Fényes nappal lopnak, a tettenért tolvaj zavarosan magyarázkodik, kiszámíthatatlan a reakció. Az öregebbje a szembejövő fiatalban nem potenciális segítőt, hanem rablót sejt. A környékünkön még van háztáji, nagyobb gazdák is művelik a földet, terményéréskor a vadkár mellett erre is figyelniük kell. És ahogy az egyik elöljáró ismerősöm fogalmazott: „Ezek az öregek keményfejű magyarok, és azért itt mindenki vadászik vagy vadászott.” A mondatot nem fejezte be, mert nem akarta befejezni, én sem akartam hallani. Vagy: panaszkodott egy családapa, hogy az iskolaelhagyó lányát nagy nehezen visszaimádkozta az iskolapadba. A lány tanszerekre kért pénzt, majd három hónapig nem látták. Egy másik apa meg elborult arccal mesélte, hogy a nagyfiát, akit becsületre nevelt, egyébként dolgos gyerek, épp viszik börtönbe, mert fényes nappal, a rendőrök orra előtt akarta kirabolni a szomszédasszonyt. Azt a szomszéd nénit, aki gyermekkorában vigyázott rá, amíg ők munkában voltak. Vagy beszélhetnénk az értelmetlen és tragikusan fiatalon bekövetkezett halálesetekről.

Hosszan lehetne sorolni még a drogok okozta problémákat, a gazdaságitól a társadalmi hatásokig, vagy számszerűsíteni az egészségügyi rendszernek okozott többletterhelést, mindezt keretezve a sürgősségi osztályok rémtörténeteivel.

De inkább nézzünk a számok mögé, és lássuk azt, hogy a számok mögött szülők, gyermekek, közösségek vannak. Emberi életek. A gyermeked élete akár, a szomszéd, a falustárs, a tömegközlekedésen látott ismerős idegen élete. Ha rajtam múlna, a drogkereskedőkre – akárcsak a pedofilokra – nem a nyugati civilizációs kódok szerinti büntetést szabnám ki. Kultúremberként a konkrét javaslatot nem mondhatom ki. De szerencsére nem rajtam múlik, mert akkor elég sok félkarú drogkereskedő szabadulna nagyon későn a börtönből.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)