Konzumidióta vagyok, ami azt jelenti, hogy minden technológiai újdonságot megnézek, kipróbálok, és ez elég sok pénzembe kerül. Ráadásul ez a pénz nem a magyar gazdaságban csapódik le, mert a kipróbált újdonságok a legritkább esetben magyar fejlesztések. A leggyakoribb kombináció, hogy a Távol-Keleten gyártott hardveren amerikai szoftver csábít pénzköltésre. Mondhatnám, hogy pörgetem a világgazdaságot, de ebből a leghamisabb fogalom épp a világgazdaság lenne, mert leginkább amerikai zsebeket tömök, és Amerika nem a világ.

Másfelől pedig évek óta idegesít, és ezt mantrázom is úton-útfélen, hogy a tárgyi kultúránkat észrevétlenül lecserélték. Pontosabban: lecseréltük. Az európai országokban, főleg Közép- és Kelet-Európában ugyanolyan könyvespolcunk van, ugyanolyan tányérból eszünk ugyanolyan kanalakkal. Alapvetően semmi bajom a skandináv dizájnnal, de ha mindenhol ugyanolyan minden, akkor bárhol otthon érezheted magad, ami azt jelenti, hogy sehol sem vagy igazán otthon.

Nagyjából ebből az alapállásból kezdtem nézegetni évekkel ezelőtt a digitális kulturális adatvagyon, ezzel összefüggésben az akkor még csak felsejlő mesterséges intelligencia-fejlesztések kérdését is. Múzeumigazgatóként többször is elmondtam: ha mi nem rendezzük be a virtuális valóságot, még pontosabban: ha nem mi rendezzük be a Mátrixot magunknak, akkor mások fogják berendezni nekünk. És annak nem biztos, hogy örülni fogunk.

Ezért a tavalyi évben létrehoztunk a Petőfi Kulturális Ügynökségen belül egy mesterséges intelligencia-labort. Feladatként azt adtam ki a laborvezetőnek, Nyirő Andrásnak, hogy az idei Jókai-bicentenáriumra fejlesszenek egy olyan terméket, ami megmutatja, hogyan lehet az anyanyelvű nemzeti kultúra horizontján belül használni a mesterséges intelligencia eszközét. Nomen est omen, benne van a nevében, mondtam félig viccesen, Jók.AI, és csak azért félig viccesen, mert ha valaki ezres fordulatszámon pörögne az MI használatában, az éppen a kétszáz éves Jókai.

A héten a bicentenárium nyitógáláján végül be is tudtuk mutatni a kultura.hu oldaláról elérhető Jók.AI online platformot, amelyet tehát azért hoztunk létre, hogy Jókai Mór műveit közelebb vigyük a mai fiatalokhoz a mesterséges intelligencia segítségével.

Célunk, hogy Jókai gazdag irodalmi örökségét modern technológiai eszközökkel tegyük élményszerűvé és interaktívvá.

Mivel a nagy nyelvi modellek elsősorban angol nyelvű szövegeken alapulnak, kihívást jelentett számunkra egy olyan szisztéma létrehozása, amely mélyen ismeri a magyar kultúrát és irodalmat. Ami nem csak magyar nyelvű, hanem a szó szoros értelmében magyar válaszokat képes adni. Ennek érdekében egy zárt rendszerbe feltöltöttük Jókai összes művét, hogy az erre betanított MI autentikus válaszokat adhasson a magyar irodalommal kapcsolatban.

A Jók.AI több funkcióval is rendelkezik. Az MI képes Jókai stílusában szövegeket generálni, például szerelmes leveleket írni, amelyek hűen tükrözik az író egyedi nyelvezetét és kifejezésmódját. Lehetőséget biztosítunk karakterelemzésekre és portrékészítésre is, amely során a mesterséges intelligencia a szerző leírásai alapján képes vizuálisan is megjeleníteni a karaktereket, mélyebb betekintést nyújtva belső világukba.

Emellett interaktív tanulási eszközöket fejlesztettünk ki, amelyek játékos feladatokon és személyiségteszteken keresztül segítik a diákokat Jókai műveinek megértésében. A pedagógusokkal szoros együttműködésben dolgoztunk, hogy a platformot beépíthessük az oktatásba. Kidolgoztunk egy NAT-kompatibilis tanmenetet, valamint interaktív feladatokat készítettünk, amelyek segítik a tanulók elmélyülését Jókai műveiben. A tanárok számára pedig egy bevezető mesterséges intelligencia tanfolyamot állítottunk össze, hogy megkönnyítsük számukra a technológia oktatásba való beépítését.

Jövőbeli terveink között szerepel a teljes magyar digitális kultúrkincs integrálása egy hasonló keretrendszerbe, már ha ezt a kulturális lófők is így akarják. Célunk, hogy létrehozzunk egy nemzeti digitális értéktárat, amelyben a kulturális adatbázisok mesterséges intelligencia segítségével válnak könnyen hozzáférhetővé és kereshetővé.

Be kell rendeznünk a Mátrixot magunknak. Mert ha ezt nem csináljuk meg, akkor feltehetjük a Jókai-összest a skandináv könyvespolcunkra, a gyerekünk a telefonjából felpillantva legfeljebb tereptárgyként fogja azonosítani.

Kiemelt kép: Demeter Szilárd a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke beszédet mond a Jókai 200 emlékév, az író születésének kétszázadik évfordulójára meghirdetett kulturális évad megnyitóján Balatonfüreden 2025. február 18-án (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)