Mindebből egy könyv is készül, amelyben a legrégebben érkezett, és még mindig aktív kollégák beszélnek majd élményeikről a hőskorból. A bevezető műsorban Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója méltatta a centenáriumot, majd az abszolút rangidős, Novotny Zoltán beszélt.
Megszólalt Járai Judit vezető szerkesztő, külpolitikai újságíró is, aki még 1988-ban került a közmédiához. Szerinte a magyar rádiózásnak nagy, komoly legendái vannak, de nem sorolja magát ezek közé, inkább a közmédia munkásának tartja magát. Az írott sajtóból került még 1987-ben a Magyar Televízióhoz, a Külpolitikai Főszerkesztőségbe.
Ennek a szerkesztőségnek nagyon sok műsora volt, a legismertebb ezek közül a Panoráma. 2003-ban megkeresték, hogy elmenne-e tudósítani Washingtonba? A 2000-es években átszerveződött a közmédia, egy kalapba került a rádió, a televízió és a távirati iroda. Amikor 2009-ben hazajött Washingtonból, egy ideig a Magyar Távirati Iroda külpolitikai szerkesztőségének a vezetőjeként dolgozott, majd a rádiós műsorkészítést választotta. Járai Judit elmondta, szereti a műsorkészítést, ami mindig is szórakoztatta, és elmondhatja, hogy a munkája a passziója.
Szerinte abszolút van jövője a rádiózásnak. Amikor megerősödött a tévé, azt mondták, hogy a rádiózásnak is vége lesz. De nem így lett. A rádiók iránt van érdeklődés, de nem biztos benne, hogy hosszú távon ez a mostani helyzet a jövő.
Hiszen meghallgatja a Meserádiót, figyeli a Sportrádiót, de az élet teljességét, a Kossuth Rádió adja, vagy akár még a Petőfi is. A híreket, az emberi sorsokról szóló műsorokat, az értékelő műsorokat, a háttérműsorokat, az érdekes műsorokat, mert a Kossuthon vannak kifejezetten színes, érdekes adások. Ezt így, egyetlen csatorna adja. Ha lenne egy csatorna, amelyik csak színeset ad, egy csatorna, amelyik csak híreket ad, nem tudni, hogy az milyen hosszú távon lenne sikeres? Az újdonság varázsa mindig érvényesül, de mindig a teljességet szeretjük nézni. Ugyanakkor a rádiózás jövője pontosan a tematikus televíziózás miatt biztosított. A rádió kínálja az alternatívát.
Mindazt, amit a kereskedelmi televíziózás nem mindig értékteremtő módon produkál, az visszafordít embereket a Kossuth Rádióhoz, amit Járai Judit mind a mai napig a legjobbnak tart.
Úgy vélte, nincs vetélytársa, éppen azért, mert sokszínű, és az élet teljességével foglalkozik, és ez a jövőben is így lesz. Mert mi van, ami csodálatosabb az embernél? És az embert a Kossuth Rádió igyekszik megmutatni a maga teljességében. Nem gondolja, hogy a rádiózásnak ne lenne jövője, ez szerinte butaság!
„Jól kell csinálni, jót s jól, ebben áll a nagy titok”
Jól kell csinálni, a komoly témát is érdekesen kell megcsinálni, szépen kell beszélni,
lehetőleg ne rontsuk a saját anyanyelvünket.
Ezzel így együtt, abszolút jövője van a rádiónak. Az élet nagyon sok területére a rádió nem betüremkedik, hanem éppen hogy kitölti a teret, ami adódik neki. Sokkal inkább kitölti, mint a televízió. Nyilván ez majd a későbbi korok zenéje lesz, hogy este, amikor híradók és filmek mennek vagy elemző műsorok a minőségi televíziókban, akkor a rádió hogyan tud konkurálni ezzel?
Ez nehéz feladat, de sok tehetséges ember van, aki ezt ki tudja találni, hogy mi legyen, hogy legyen. Egy kis handicapet jelent majd ez a rádiózásnak az esti sáv, de biztos, hogy meg lehet találni. Még minimum száz év van a rádióban, száz év múlva pedig majd meglátjuk, hogy mi lesz – közölte Járai Judit a Kossuth Rádió centenáriumról szóló műsorában.