Baerbock kazah hivatali partnerével, Muhtar Tileuberdivel tartott megbeszéléseit követő sajtótájékoztatóján a Kaszpi-tenger régiójában tervezett hidrogénprojektet hozta fel „a közös és fenntartható jövő” példájaként. Mint mondta,

ennek keretében 2030-tól szélenergia segítségével 3 millió tonna hidrogént nyerhetnek ki elektrolízissel a tengervízből.

A német tárcavezető szerint Berlin – közösen Brüsszellel – digitalizációs, energetikai és szállítmányozási projekteket indít, hogy szorosabbra fűzze Európa és a közép-ázsiai régió kapcsolatát. Mindebben központi szerepet játszik a Global Gateway elnevezésű európai beruházási kezdeményezés, amellyel az unió mintegy 300 milliárd eurót tervez költeni a fejlődő-, illetve feltörekvő országok infrastruktúrájába egyfajta konkurenciaként a kínai Új Selyemút projekthez.

Baerbock setzt auf grünen Wasserstoff aus Kasachstan https://t.co/eyyNsG42db pic.twitter.com/Z5erKOV7Pj

— WELT (@welt) October 31, 2022

Anélkül, hogy Kínát említette volna, Baerbock arról is beszélt, hogy más országok világszerte „nemcsak katonai erővel, de olyan gazdasági megállapodásokkal próbálják kiterjeszteni befolyásukat, amelyek mögött függőségek hálója húzódik meg”. Németország azonban más, „tisztességes, egyenrangú, gúzsba kötő hitelek és hátsó szándékok nélküli” gazdasági kapcsolatokat akar – hangoztatta.

A 19 millió lakosú, ásványkincsekben gazdag Kazahsztán Németország legfontosabb gazdasági partnere Közép-Ázsiában. Több mint 200 német vállalat működik az országban.

A kiemelt kép illusztráció.