logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Állam, EU, birodalmiság: mi a szuverenitási aggályok horizontja Brüsszel energetikai jogi ötleteinek ad hoc szintjén túl?

| Szerző: hirado.hu
Tóth Máté energiajogász vitairata szerint sokkal több van az EU ad hocnak tűnő energiajogi intézményei és energiapolitikai kezdeményezései mögött, mint amit ezek például az oroszokkal szemben vagy pláne az ellátásbiztonságunk szavatolásában elérnek, hiszen ezek az elsődleges vagy látszólagos célok egyelőre látványos kudarcot mutatnak. Ez a több pedig a hatalmi centrum átvándorlása a nemzetállamok (etnoszok) feje fölé, ami nem egy új aggodalom, pláne nem egy új megállapítás. Az azonban már az, hogy ehhez társul az erőszak-monopólium, mint a jog immanenciája, a kivételes állapot, mint a szuverenitás kulcsa, végül pedig a mítosz, hogy az EU az egyedül hatékony szerveződési szint most ezekben a rendkívüli időkben, ami legitimáló identitás. Kérdés, hogy hagyjuk-e, hogy az energiajog legyen egy államiságra törő új EU-s mítosz trójai falova.

Tóth Máté vitairata szerint az EU energetikai szabályozási javaslatai ad hoc ötletek, melyek a tételesen számba vett súlyos hibáikon túl annak a beismerései is, hogy az eddig erőltetett liberális piaci elvek kudarcra vezettek.

Túl az ad hoc ötletek szintjén viszont egy lényegesen súlyosabb tendencia is kirajzolódik:

az EU törekvése a szuverenitásra, melynek a nyári, úgynevezett földgázriasztási rendelet után a következő szintje a közös piaci vészhelyzeti eszköz lehet.

Márpedig az állam ott és addig állam, ahol és ameddig rendelkezik a kényszer és kikényszeríthetőség monopóliumával, mondja a szerző, hiszen a jog végső soron hatalmi jelenség. Ha ezt az Európai Unió egyik szerve, az Európai Bizottság birtokolja, úgy az EU tartalmilag, a lényeget, a hatalmi viszonyokat tekintve nagyon fontos lépést tesz az állammá válás felé. Ennek a felismerésnek a másik fele az intenzitással függ össze, hiszen az államot, akárcsak valamely vegyületet, reakcióban, harcban mérhetjük meg igazán, „szuverén pedig az, aki a kivételes állapotról dönt”.

Ha azt is Brüsszel mondaná meg, hogy mikor van ez a vészhelyzeti, kivételes állapot, az már pontosan ez a szuverén minőséget adó döntési jogosultság.

Mindez itt ér fenyegetően össze az EU-s szervek súlyos demokráciadeficitjével vagy szuverenitáshiányával. Az állam Tóth Máté szerint egy sor jelenség, intézmény, képzet és fikció végső létjogosultsága is: a pénzé, értékpapíroké, az államok joga által bejegyzett jogi személy vállalatoké, vagy az államok által létrehozott „államok feletti” olyan együttműködéseké, mint az EU. A lényegi különbség, hogy ez utóbbiak viszont csak az állam erőszakmonopóliumából nyerik a létjogosultságukat, az állam viszont az erőszakmonpolóliumon túl is identitást adó (őseredeti szerveződésű) minőség. Egyrészt mert a kiindulópontjánál egy etnosz, egy nemzet áll, másrészt mert hiszünk neki, mítosza van, ami identitást adó, kollektív cselekvő idealizmus – szemlézte a vitairatot a Novekedes.hu.

Kapcsolódó tartalom

Egyrészt ugyanis a szerző szerint az etnoszok (ős-nemzetek) ott állnak az állam természeti kezdeténél, ami a természeti a jogban, ami valami, ami a nemzetek felettivé hatalmasodó Európai Uniónak nyilvánvalóan nincs.

Az államok és a jog születésénél nem véletlenszerű individuumok, nem is társadalmi osztályok, pláne nem valami őskommunista egalitarizmus lépett ki a természetből, hanem törzsek és népek.

Méghozzá öntudatos törzsek és népek: a történelembe népekként belépő és magukra ekként is tekintő embercsoportok léte és – már a természetben is meglévő – belső szerveződési igénye az államnak mint a hatalmi (uralmi) objektivációnak a természetes egysége is lesz. A szerző itt számos történeti-jogtörténeti példával megvédi a nemzet fogalmát, visszautasítva, hogy az „képzelt közösség” lenne. Ha pedig az etnosz, a nemzet ugyanúgy az államiság természetes egysége és kiindulópontja, ahogy maga az uralom (erőszakmonopólium) ténye, akkor ami ezzel ellentétes irányba tart, az már a birodalmiság körébe tartozik, így az EU is.

Az EU ezért csak úgy válhat állammá, ha birodalom lesz: lenyomja a nemzetállamokat (etnoszokat) mint vele konkuráló hatalmi centrumokat.

Másrészt az államiság természetes születése kapcsán jelentőségében legalább ilyen fontos primordiális komponens a mítosz. A mítoszok azok, amik a képzetek közül kimagasodva önmagukban és nem a kényszer lehetősége által azok amik, és az általuk hordozott világnézeti kódhoz önként igazodva rendezzük el a teret és időt magunk körül. Az állam és a jog maga is szorosan összefügg(het), primordiális esetben szükségszerűen össze is függ valamilyen mítosszal, ami viszont lényegében független az erőszak és a szankció kérdésétől.

Kapcsolódó tartalom

A mítoszok identitást adnak, erre pedig még a jogrendszernek is szüksége van. Felülről annak az – alapvetően hatalmi függvényű – kódnak a formájában, mely aztán a működésének jogos/jogszerű alapképletét jelenti. Ez a jog lelke, az a kód, ami a látszólag élettelen jogot működésbe hozza, szankcionálásra vagy pozitív joghatásra készteti; tilt vagy megerősít. Alulról pedig a jogrendszerbe fektetett bizalom, a jogrendszerrel való azonosulás, vagyis az önkéntes jogkövetés formájában. Identitás (mítosz) kérdése az állam és a jogrendszer létjogosultsága.

Most viszont pontosan az EU mítoszteremtése történik.

A hatalmát (uralmát) növelő, ezért az államiság felé haladó, egyúttal viszont az államiság természeti alapegységeit jelentő etnoszokat, nemzetállamokat szuverenitásukban is visszanyomó EU most meg akarja teremteni a saját mítoszát. Ez pedig az, hogy a kisszerű, maradi, torzsalkodó nemzetállamokkal szemben az EU a cselekvés hatékony szintje, aki jobban tud, hatékonyabban ad energiabiztonságot, és aki nemcsak az oroszokkal szemben, de a maradi, „félfasiszta” nemzetállamokkal szemben is érti és képviseli a globális, woke idők szavát. Ez a mítoszteremtés pedig a riasztási rendelettel és a vészhelyzeti eszközzel immár jogszabályi szövegezést és normatív rangot is szerez magának.

Kapcsolódó tartalom

A jövő kérdése, hogy az EU, akárcsak a nemzetállamokkal szemben szintén konkuráló Facebook vagy a Ryanair el tudja-e venni, vitatni akár csak részben azt a legitimitást az államoktól, akiktől a jogi személyiséget és a szerződéseihez, aktusaihoz a kikényszeríthetőséget kapta? A folyamat elkezdődött, ennek befejezéséhez azonban nem csak az erőszakmonopólium átcsoportosulása kell, de új identitás, új mítosz is.

Kérdés, hogy hagyjuk-e, hogy az energiajog legyen egy államiságra törő új EU-s mítosz trójai falova.

A teljes vitairat itt olvasható.

Kapcsolódó hírek

Soros György nyerészkedik a háborún és a szankciókon
Az amerikai tőzsdespekuláns vagyona, valamint az általa birtokolt részvények egyértelműen azt bizonyítják, hogy Soros György nyerészkedik a háborún és az EU által bevezetett gazdasági szankciókon – írta meg a <a href="https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2022/09/itt-a-bizonyitek-sorosek-azert-tamogatjak-a-szankciokat-mert-szazmilliokat-nyernek-rajta">Magyar Nemzet</a>.
Külföld
Elemző: Németország az esélyét is elveszti annak, hogy Oroszországból gázt tudjon vásárolni
A németek többsége komolyan aggódik a megélhetése miatt – ez derül ki a Der Spiegel felméréséből. Az emberek borúlátóak: főként az infláció, az emelkedő energiaárak és munkahelyük esetleges elvesztése nyomasztja őket. A német energiaellátásnak a problémái jelentősen megnőttek kedd óta. Az Északi Áramlatban található szivárgásnak az a következménye, hogy Németország az esélyét is elveszti annak, hogy Oroszországból gázt tudjon vásárolni.
Külföld

Ajánljuk még