A Focus német lapban megjelent vendégcikkében Gabor Steingart nagynevű publicista emlékeztet, hogy a hétvégén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjúban azt mondta, megtört az orosz hadsereg gerince, és nem tud talpra állni – egy volt NATO-szakértő azonban ennek éppen az ellenkezőjét feltételezi.

A háború is üzlet, a nagy háború pedig nagy üzlet

Németország éli az életét – kezdi cikkét Steingart. „Berlinben, Hamburgban, Passauban, Husumban zajlik a mindennapi élet: a pék süt, a kőműves téglát rak, a tanár tanít. Látszólag minden ugyanolyan, mint régen, belül azonban tombol a vihar. A történelem feketére festette az életünket, egy csúnya szó került át a külföld rovatból a címlapra, a háború. És most úgy szerepel ott, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne” – írja.

A talk show-k megteltek katonai szakértőkkel, a fegyvergyártó cégek extra műszakokban dolgoznak. A jövő történelemkönyveiben a krónikás valószínűleg hűvösen ennyit ír majd: a háború utáni időszak 2022. február 24-én hajnali fél ötkor ért véget. A kérdés nem az, hogy marad-e az ukrajnai konfliktus, hanem inkább az, jön-e a nagy európai háború? – fogalmaz a publicista.

Most egy 800 kilométer hosszú front kanyarog keresztül Európa földrajzilag második legnagyobb országán. A CNN jelenleg mintegy 200 újságíróval tudósít a háborús övezetből – ez több, mint ahány szerkesztője van a Der Spiegelnek Németországban. Mert a háború is üzlet, a nagy háború pedig nagy üzlet.

„Elpárolgott »a szerelem nyara«, Woodstock, a flower-power, és a távolból Joan Baezt halljuk, akusztikus gitárral a kezében: Tell me where the flowers are, azaz, Mondd, hol van a sok virág?” – fogalmaz Steingart.

Napraforgóból golyóálló mellény lett – ez most a Zöldek új „logója”

Valaha a Zöldek logója a napraforgó volt, mára viszont az új zöldpárti külügyminiszter logója a golyóálló mellény. És már nem a Mercedes vagy a Siemens rendelkezik a legnagyobb beruházási költségvetéssel, hanem a Bundeswehr, Németország hadereje. A védelmi miniszter 150 milliárd eurót költhet, az oktatási miniszter csak 20,3 milliárd eurót, utóbbi ráadásul 500 millió euróval kevesebb, mint 2021-ben. A német állam tehát átrendezte prioritásait.

„Közben pedig azt látjuk, hogy a média nagy lépésekkel neveli át nézőit és olvasóit a virológiáról a militarizmusra.

A Franz Josef Strauß-féle »a törzsasztalok feletti légi szuverenitás« kifejezés immár nem csak szimpla metafora, hanem egyfajta új normalitást teremtett a kocsmákban és vállalati étkezdékben. Ez az, amit a filozófus Peter Sloterdijk ironikus távolságtartással »egészséges bellicizmusnak« nevez, azaz egy olyan politikai álláspontnak, amely a célok elérését szolgáló katonai eszközöket a politika legitim eszközének tekinti, és hajlamos azokat előnyben részesíteni a békés eszközökkel szemben” – fogalmaz Steingart. (Franz Josef Strauß CSU-politikus, 1978 és 1988 között bajor miniszterelnök másik szállóigévé vált mondata volt a „semmi sem nőhet a CSU-tól jobbra” – a szerk.).

Anton Hofreiter, aki 2005 óta a Zöldek képviselője a Bundestagban, és aki 2021 óta az európai uniós ügyek bizottságának elnöke, Steingart szerint az egyik ilyen új, állítólag „egészséges bellicista”, és éppúgy járhat, mint a fiatal Sebastian Haffner az első világháború idején. Haffner az Egy német története (Geschichte eines Deutschen) című művében arról ír, hogy miként találkozott a hadijelentések kirakatával. Mert, amit azokban olvasott, nem voltak mások, mint egy furcsa folytatásos regény, egy, a hétköznapoktól elszakadt élet: „Ellenséges áttörési kísérletek elhárítva. Ellenséges állások szétzúzva.”

„Ma a haditudósításokat Volodimir Zelenszkij írja, a kirakat pedig, ahová kiteszi őket, az az internet. Néha óránként számol be ellenséges veszteségekről, később visszafoglalt részterületekről beszél, majd a hétvégén egy televíziós interjúban bejelentette a végső csapást: Ukrajna »megtörte az orosz hadsereg gerincét«” – írja Steingart.

A szakértő ezzel szemben az „óriáskígyó-stratégiáról” beszél

„A régi mondás azonban, miszerint »minden háború első áldozata az igazság«, vonatkozott az első világháborúra, vonatkozott Hitler háborújára, és vonatkozik Putyin háborújára is. A frontvonal mindkét oldalán folyik a szépítés, a hamisítás és a hazugság. És, hogy ne kelljen megismételnünk a fiatal Sebastian Haffner csalódásait („Valójában a végső győzelemre várok” – „Ich warte tatsächlich auf den Endsieg”), foglalkoznunk kell a valósággal, még ha az fájdalmas is” – fogalmaz a német publicista.

Stefanie Babst, aki 2012 és 2020 között a NATO stratégiai előrejelzési csoportját vezette, egészen más következtetésekre jutott, mint Zelenszkij. Szerinte Ukrajna semmiképpen sem törte meg az orosz hadsereg gerincét, hanem épp ellenkezőleg, az fojtogatja az ukrán hadsereget.

Babst asszony az „óriáskígyó-stratégiáról” beszél: „Az oroszok három oldalról rontottak be Ukrajnába, és most nemcsak katonailag próbálják megtizedelni az ukrán fegyveres erőket, hanem gazdasági eszközökkel is megpróbálják elvágni az utánpótlási vonalakat. Ez jól látható délen, az Azovi-tengeren és a Fekete-tengeren: három kikötővárost már elfoglaltak. Az utolsó szabad ukrán kikötőváros, Odessza ostrom alatt áll. Oroszország Ukrajnából egy úgynevezett államcsonkot akar csinálni”. (Az államcsonk kifejezés a Frankfurter Rundschau német lapban jelent meg 1992-ben a Szerbiával és Montenegróval közös jugoszláv államcsonk elleni szankciók kapcsán – a szerk.).

Babst szerint a katonai művelet mélyebb értelme az, hogy elvágja Ukrajnát gyakorlatilag minden kereskedelmi lehetőségtől. „A kikötőket blokád alá vették, aláaknázták, és orosz hadihajók leselkednek Odessza kikötője előtt. Ez meglehetősen bizonytalan helyzet, Ukrajna további központi ellátása szempontjából is” – fogalmazott a nemzetközi szinten elismert szakértő.

Ha mindehhez hozzávesszük a szintén megszállt délkelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk köztársaságokat, valamint a Krímet, amelyet Oroszország már 2014-ben elfoglalt, akkor Babst asszony szerint csak egy ukrán államcsonk marad. Szerinte ez az orosz tábornokok valódi célja. „Oroszország egy csonka államot akar csinálni Ukrajnából , a tengerrel való kapcsolat, valamint a kiemelten fontos keleti ipari bázis, a Donbasz nélkül.”

Már 6,2 millió ukrán menekült el hazájából

Ugyanakkor Oroszország katonai szempontból is újra és újra benyomul Nyugat-Ukrajnába, ennek azonban szerinte szintén egyértelmű célja van, „az orosz kormány ezt arra akarja felhasználni, hogy az ukrán lakosság stressz-szintjét magasan tartsa. Mert, szörnyű érzés állandó ágyúzás vagy szirénariasztás alatt élni”.

Steingart úgy összegez, egyelőre csak remélni tudjuk, hogy a dolgok másképp alakulnak, és a Nyugat megmenekül a fiatal Sebastian Haffnert ért csalódástól. Az 1918-ban tizenegy éves fiú egy újságosbódéban olvasta el az első világháború befejezésének feltételeit, amely „a kíméletlen vereségről szólt”. Haffner azt írta,

„vereség: hogy ilyesmi is létezhet számunkra, de nem mint valamiféle váratlan történés, hanem a győzelmeink és a győzelmeink végeredménye – azt ép ésszel nem tudtam felfogni. Megváltozott az egész világ, furcsává és hátborzongatóvá vált”.

Gabor Steingart, Németország egyik legismertebb újságírója 1962-ben született Berlin-Kreuzfeldben, politikai menekült magyar apa és berlini nő gyermekeként. Jelenleg The Pioneer Briefing című hírlevél kiadója, valamint az azonos elnevezésű podcast Németország vezető napi politikai és üzleti platformja. Steingart 2020 májusa óta dolgozik szerkesztőségével a The Pioneer One projekten. A Media Pioneer megalapítása előtt Steingart többek között a Handelsblatt Media Group igazgatótanácsának elnöke volt.