John Fitzgerald Kennedy 1961 és 1963 között volt az Egyesült Államok 35. elnöke. Vagyonos családba született, akik a politikában is otthonosan mozogtak, tanulmányai is ebbe az irányba terelték. Sorhajóhadnagyként szolgált a második világháborúban, kitüntetéssel szerelt le, majd 1947-ben indult a kongresszusi választásokon, amit meg is nyert. Politikai karrierje ezután felfelé ívelt, az 1960-as elnökválasztást republikánus ellenfelével, Richard Nixonnal szemben meg is nyerte, ezzel ő lett az első római katolikus vallású amerikai elnök. 1961. január 20-án lépett hivatalba, elnökségét a hidegháború feszültsége lengte körbe.
A merénylet
1963 novemberében az elnök Texas államba utazott feleségével, Jackie Kennedyvel. Az elnöki pár 1963. november 22-én dallasi látogatásán, a belvárosi felvonuláson hajtott keresztül az autókonvoj élén. Az elnököt 12:30-kor két puskagolyó találta el. Hivatalosan a Parkland Memorial kórházba szállítását követően mondták ki a halálát, amely egész Amerikát sokkolta.
Az alelnök, Lyndon B. Johnson még aznap, 14:38-kor letette az elnöki esküt, ezzel az Egyesült Államok 36. elnökévé vált.
A Kennedy ellen elkövetett merénylettel a közeli tankönyvraktár épületében dolgozó Lee Harvey Oswaldot gyanúsították meg, őt azonban nem sokkal letartóztatása után, mielőtt börtönbe szállíthatták volna, közvetlen közelről agyonlőtte Jack Ruby, egy helyi éjszakai klub tulajdonosa.
A rejtély, hogy Oswald volt-e a gyilkos, és ha igen magányos elkövető volt-e vagy egy szélesebb összeesküvés része, a mai napig nem oldódott meg. A történtekről összeesküvés-elméletek százai születtek, és születnek még ma is.
Összeesküvés-elméletek
Jesse Ventura volt minnesotai kormányzó They Killed Our President (Ők ölték meg az elnökünket) című könyvében 63 indokot sorol fel annak alátámasztására, hogy a Kennedy-gyilkosság az amerikai történelem legnagyobb összeesküvése volt. A szerző szerint a merénylet mögött a hivatalos állásponttal ellentétben nem egy magányos elkövető, hanem az országot ténylegesen irányító árnyékhatalom állt, utóbbi pedig mindent megtett azért, hogy ne derüljön fény az igazságra.
Jerome Corsi a Who Really Killed Kennedy? (Valójában ki ölte meg Kennedyt?) című tényfeltáró művében a szervezett bűnözés egyik vezetőjének vallomásai alapján a maffia felelősségét hangsúlyozza a volt elnök elleni merényletért.
Mark Shaw a The Poison Patriarch (A mérgező pátriárka) című mű írója az alvilággal való gyanítható kapcsolata miatt az elnök apját, Joseph P. Kennedyt hibáztatja a történtekért.
Jerome Corsi és Mark Shaw összeesküvés-elméletei tükrében az elnök gyilkosaként azonosított Lee Harvey Oswald csupán egy bábnak, az utolsó láncszemnek tekinthető.
James Reston, a The Accidental Victim (A véletlen áldozat) szerzője a fenti elméletekkel szemben azonban felsorolja mindazokat a bizonyítékokat, amelyek igazolják, hogy a Kennedyt egyébként csodáló Oswald egyedül, saját elhatározásából adta le a lövéseket. Reston megítélése szerint azonban a merénylő célt tévesztett, amikor a felhajtható tetejű Lincoln kabrió hátsó ülésén tartózkodó Kennedyre lőtt, eredeti célpontja ugyanis a limuzinban elöl ülő texasi kormányzó, John Connally volt, aki egyébként a lövöldözés során súlyosan meg is sebesült.
A „valódi gyilkosok” között tartják számon a maffia mellett a szovjeteket vagy a megbízásból cselekvő kubai vezetést; avagy éppen az Egyesült Államokban élő kubai emigránsokat; az érdekeit sérülni látó katonai-ipari komplexumot; az amerikai szélsőjobboldalt a titkosszolgálatokkal karöltve, mert „puhának” találták az elnöknek a kommunizmussal szembeni politikáját; valamint a személyes ambícióktól is fűtött Lyndon B. Johnson alelnököt. Az előbbi verziót támogatta Kennedy özvegye, Jacquline is.
A fent említett elméleteken túl több tucat egyéb feltevés is született arról, hogy mi történhetett 1963. november 22-én.
A vizsgálat
A merénylet után néhány nappal Lyndon B. Johnson elnök felkérésére november 29-én megalakult a Kennedy elnök meggyilkolását kivizsgáló elnöki bizottság, nem hivatalos nevén a „Warren-bizottság”. A bizottság 889 oldalas jelentését szűk egy éven belül elkészítette, 1964. szeptember 24-én átadta Johnson elnöknek. A dokumentumot három nappal később nyilvánosságra hozták. A vizsgálat megállapította, hogy Lee Harvey Oswald egymaga ölte meg Kennedyt, John Conallyt pedig megsebesítette. A dokumentum arra is kitér, hogy Jack Ruby szintén egyedül ölte meg Oswaldot. A Warren-bizottság által kiadott anyag azóta is vita tárgya, melynek megcáfolására, valamint alátámasztására is rengeteg tényfeltáró munka született.
Az Earl Warren akkori igazságügyi miniszter vezette testület egyik ma is élő tagja, Howard P. Willens ügyvéd a History Will Prove Us Right (A történelem minket fog igazolni) címmel nemrég kiadott könyvében leszögezi, hogy a felmerült gondok és a Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI), illetve a Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA) való együttműködés hiánya ellenére a tények alapján továbbra is helytálló a Warren-bizottság jelentése. Az MTI információi szerint Willens ugyanakkor elismerte, hogy a testület elkövetett néhány olyan hibát, amely kiváló táptalajt nyújtott a különböző összeesküvés-elméletek megszületéséhez.
A titkosított anyagok
A merénylet titkosított dokumentumaira vonatkozóan az amerikai kongresszus 1992-ben adott felhatalmazást arra, hogy 25 éven belül közzétegyék a titkosított iratokat, és ennek határideje 2017-ben lejárt, ám Donald Trump előző amerikai elnök ezt négy évvel elhalasztotta.
A csúsztatás után a dokumentumokat október 19-én hozták volna nyilvánosságra, ám a Fehér Ház közölte, hogy az akták napvilágra kerülését legalább december 15-ig elhalasztja.
Az 1963-ban meggyilkolt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök hozzátartozói sürgették Joe Biden amerikai elnököt, hogy hozza nyilvánosságra a merénylet még titkosított dokumentumait.
A Politico szerint Biden döntése meglepetésként érte a gyilkossággal foglalkozó történészeket és szakértőket, tekintve, hogy az elnök a szenátus tagja volt, amikor az amerikai kongresszus 1992-ben egyhangúlag felhatalmazást adott arra, hogy 25 éven belül közzétegyék a titkosított iratokat.
Történészek egyebek közt azt várják az újabb titkos dokumentumok közlésétől, hogy azok betekintést engedhetnek Lee Harvey Oswaldnak a gyilkosság előtt nem sokkal tett mexikóvárosi utazásába, amelynek során Oswald – a Kennedy-gyilkosságot vizsgáló Warren-bizottság szerint – az ottani szovjet és kubai nagykövetséget is felkereste, vallomása szerint azért, hogy beutazó vízumot kérjen a két országba.
A még titkosított anyagok tehát december 15-ig még biztosan nem kerülnek nyilvánosságra. Az időpont tovább is húzódhat, amennyiben az amerikai elnök úgy dönt, hogy az ország érdekei a további titkosítást kívánják meg.