×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Tényleg lelepleződhet Kennedy gyilkosa? – 58 éve várat magára az igazság

 

A John F. Kennedy amerikai elnök ellen elkövetett merénylet máig szóbeszéd tárgya. A gyilkosság kapcsán titkosított anyagokat a tervek szerint október 19-én hozták volna nyilvánosságra, de a Fehér Ház bejelentette, a publikálást december 15-ig elhalasztja. Az elnök halálával kapcsolatban rengeteg összeesküvés-elmélet született, hogy egészen pontosan mi is történhetett 1963. november 22-én, éppen 58 éve.

John Fitzgerald Kennedy 1961 és 1963 között volt az Egyesült Államok 35. elnöke. Vagyonos családba született, akik a politikában is otthonosan mozogtak, tanulmányai is ebbe az irányba terelték. Sorhajóhadnagyként szolgált a második világháborúban, kitüntetéssel szerelt le, majd 1947-ben indult a kongresszusi választásokon, amit meg is nyert. Politikai karrierje ezután felfelé ívelt, az 1960-as elnökválasztást republikánus ellenfelével, Richard Nixonnal szemben meg is nyerte, ezzel ő lett az első római katolikus vallású amerikai elnök. 1961. január 20-án lépett hivatalba, elnökségét a hidegháború feszültsége lengte körbe.

Washington, 1961. január 25.: John Fitzgerald Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok elnökének beiktatási ünnepsége (Fotó: MTI/FR)

A merénylet

1963 novemberében az elnök Texas államba utazott feleségével, Jackie Kennedyvel. Az elnöki pár 1963. november 22-én dallasi látogatásán, a belvárosi felvonuláson hajtott keresztül az autókonvoj élén. Az elnököt 12:30-kor két puskagolyó találta el. Hivatalosan a Parkland Memorial kórházba szállítását követően mondták ki a halálát, amely egész Amerikát sokkolta.

Amatőr film egy kockája azt a pillanatot mutatja, amint John Fitzgerald Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke 1963. november 22-én Dallasban lövésektől találva lehanyatlik kocsija hátsó ülésén, felesége, Jacqueline pedig éppen felé fordul (Fotó: MTI/UPI)

Az alelnök, Lyndon B. Johnson még aznap, 14:38-kor letette az elnöki esküt, ezzel az Egyesült Államok 36. elnökévé vált.

A Kennedy ellen elkövetett merénylettel a közeli tankönyvraktár épületében dolgozó Lee Harvey Oswaldot gyanúsították meg, őt azonban nem sokkal letartóztatása után, mielőtt börtönbe szállíthatták volna, közvetlen közelről agyonlőtte Jack Ruby, egy helyi éjszakai klub tulajdonosa.

A rejtély, hogy Oswald volt-e a gyilkos, és ha igen magányos elkövető volt-e vagy egy szélesebb összeesküvés része, a mai napig nem oldódott meg. A történtekről összeesküvés-elméletek százai születtek, és születnek még ma is.

Összeesküvés-elméletek

Jesse Ventura volt minnesotai kormányzó They Killed Our President (Ők ölték meg az elnökünket) című könyvében 63 indokot sorol fel annak alátámasztására, hogy a Kennedy-gyilkosság az amerikai történelem legnagyobb összeesküvése volt. A szerző szerint a merénylet mögött a hivatalos állásponttal ellentétben nem egy magányos elkövető, hanem az országot ténylegesen irányító árnyékhatalom állt, utóbbi pedig mindent megtett azért, hogy ne derüljön fény az igazságra.

Jerome Corsi a Who Really Killed Kennedy? (Valójában ki ölte meg Kennedyt?) című tényfeltáró művében a szervezett bűnözés egyik vezetőjének vallomásai alapján a maffia felelősségét hangsúlyozza a volt elnök elleni merényletért.

Mark Shaw a The Poison Patriarch (A mérgező pátriárka) című mű írója az alvilággal való gyanítható kapcsolata miatt az elnök apját, Joseph P. Kennedyt hibáztatja a történtekért.
Jerome Corsi és Mark Shaw összeesküvés-elméletei tükrében az elnök gyilkosaként azonosított Lee Harvey Oswald csupán egy bábnak, az utolsó láncszemnek tekinthető.

James Reston, a The Accidental Victim (A véletlen áldozat) szerzője a fenti elméletekkel szemben azonban felsorolja mindazokat a bizonyítékokat, amelyek igazolják, hogy a Kennedyt egyébként csodáló Oswald egyedül, saját elhatározásából adta le a lövéseket. Reston megítélése szerint azonban a merénylő célt tévesztett, amikor a felhajtható tetejű Lincoln kabrió hátsó ülésén tartózkodó Kennedyre lőtt, eredeti célpontja ugyanis a limuzinban elöl ülő texasi kormányzó, John Connally volt, aki egyébként a lövöldözés során súlyosan meg is sebesült.

A „valódi gyilkosok” között tartják számon a maffia mellett a szovjeteket vagy a megbízásból cselekvő kubai vezetést; avagy éppen az Egyesült Államokban élő kubai emigránsokat; az érdekeit sérülni látó katonai-ipari komplexumot; az amerikai szélsőjobboldalt a titkosszolgálatokkal karöltve, mert „puhának” találták az elnöknek a kommunizmussal szembeni politikáját; valamint a személyes ambícióktól is fűtött Lyndon B. Johnson alelnököt. Az előbbi verziót támogatta Kennedy özvegye, Jacquline is.

A fent említett elméleteken túl több tucat egyéb feltevés is született arról, hogy mi történhetett 1963. november 22-én.

A vizsgálat

A merénylet után néhány nappal Lyndon B. Johnson elnök felkérésére november 29-én megalakult a Kennedy elnök meggyilkolását kivizsgáló elnöki bizottság, nem hivatalos nevén a „Warren-bizottság”. A bizottság 889 oldalas jelentését szűk egy éven belül elkészítette, 1964. szeptember 24-én átadta Johnson elnöknek. A dokumentumot három nappal később nyilvánosságra hozták. A vizsgálat megállapította, hogy Lee Harvey Oswald egymaga ölte meg Kennedyt, John Conallyt pedig megsebesítette. A dokumentum arra is kitér, hogy Jack Ruby szintén egyedül ölte meg Oswaldot. A Warren-bizottság által kiadott anyag azóta is vita tárgya, melynek megcáfolására, valamint alátámasztására is rengeteg tényfeltáró munka született.

A 2017. május 26-án közreadott képen John Fitzgerald Kennedy néhai amerikai elnök koporsóját ágyútalpon viszik a washingtoni Fehér Házból 1963. november 25-én (Fotó: MTI/EPA/John F. Kennedy Elnöki Könyvtár)

Az Earl Warren akkori igazságügyi miniszter vezette testület egyik ma is élő tagja, Howard P. Willens ügyvéd a History Will Prove Us Right (A történelem minket fog igazolni) címmel nemrég kiadott könyvében leszögezi, hogy a felmerült gondok és a Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI), illetve a Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA) való együttműködés hiánya ellenére a tények alapján továbbra is helytálló a Warren-bizottság jelentése. Az MTI információi szerint Willens ugyanakkor elismerte, hogy a testület elkövetett néhány olyan hibát, amely kiváló táptalajt nyújtott a különböző összeesküvés-elméletek megszületéséhez.

A Warren-bizottság által bemutatott "egyetlen golyó", mely J. F. Kennedy elnök halálát okozta (Fotó: Wikipedia.org)

A titkosított anyagok

A merénylet titkosított dokumentumaira vonatkozóan az amerikai kongresszus 1992-ben adott felhatalmazást arra, hogy 25 éven belül közzétegyék a titkosított iratokat, és ennek határideje 2017-ben lejárt, ám Donald Trump előző amerikai elnök ezt négy évvel elhalasztotta.

A csúsztatás után a dokumentumokat október 19-én hozták volna nyilvánosságra, ám a Fehér Ház közölte, hogy az akták napvilágra kerülését legalább december 15-ig elhalasztja.

John Fitzgerald Kennedy amerikai politikus, az Egyesült Államok 35. elnöke (Fotó: MTI/FR)

Az 1963-ban meggyilkolt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök hozzátartozói sürgették Joe Biden amerikai elnököt, hogy hozza nyilvánosságra a merénylet még titkosított dokumentumait.

A Politico szerint Biden döntése meglepetésként érte a gyilkossággal foglalkozó történészeket és szakértőket, tekintve, hogy az elnök a szenátus tagja volt, amikor az amerikai kongresszus 1992-ben egyhangúlag felhatalmazást adott arra, hogy 25 éven belül közzétegyék a titkosított iratokat.

Történészek egyebek közt azt várják az újabb titkos dokumentumok közlésétől, hogy azok betekintést engedhetnek Lee Harvey Oswaldnak a gyilkosság előtt nem sokkal tett mexikóvárosi utazásába, amelynek során Oswald – a Kennedy-gyilkosságot vizsgáló Warren-bizottság szerint – az ottani szovjet és kubai nagykövetséget is felkereste, vallomása szerint azért, hogy beutazó vízumot kérjen a két országba.

A még titkosított anyagok tehát december 15-ig még biztosan nem kerülnek nyilvánosságra. Az időpont tovább is húzódhat, amennyiben az amerikai elnök úgy dönt, hogy az ország érdekei a további titkosítást kívánják meg.

A 2017. május 26-án közreadott képen John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök és neje, Jacqueline Kennedy a Texas állambeli Dallasba érkezik 1963. november 22-én (Fotó: MTI/EPA/Cecil Stoughton/John F. Kennedy Elnöki Könyvtár)