Az összeesküvés-elmélet nem új keletű fogalom, de az internetnek köszönhetően új életre kelt. Itt áttekintjük a legőrültebb elméleteket, amelyeket az emberek elhittek az évek során, laposföld-elmélettől kezdve, Walt Disney-n át J. K. Rowling nem létezéséig.

Íme néhány, az interneten jelenleg terjedő legfurcsább összeesküvés-elméletek közül:

A Disney megalkotta a Frozent, mindez pedig csak egy figyelemelterelés része

(Fotó: MTI/NSZK)

Sok elmélet övezi a Disney egészét. Van egy teória, amelyet a leginkább romantizálnak, ez pedig az, hogy Walt Disney-t kriogén módon lefagyasztották. Walt Disney-ről már életében is számos  –legtöbbször kellemetlen – pletyka keringett, viszont ismert volt a legújabb technológiák iránti rajongása is. Nem kizárható, hogy a krionika is felkeltette a rajfilmrendező figyelmét, emiatt terjedhetett el az a tévhit, hogy Disney lefagyasztatta magát – bár egyesek szerint csak a fejét. Walt Disney 1966. december 15-én, 65 évesen rákbetegség következtében hunyt el.

A legújabb összeesküvés-elmélet azt vizsgálja, hogy a The Walt Disney Company azért hozta létre a Frozent – azaz a Jégvarázs című animációs filmet –, hogy meghackelje a Google keresési algoritmusát, és elvonja a fogyasztók figyelmét a néhai Walt Disney lehetséges lefagyasztási eljárásával kapcsolatos információkról.

Így tehát ha valaki beírja azt a Google-keresőbe, hogy „Walt Disney frozen”, akkor az animációs filmet és az ahhoz kapcsolódó tartalmakat jeleníti meg a kereső, a tényleges Walt Disney-sztori megtalálásához pedig hosszú percekig kell keresgélni.

Bigfoot létezik

(Fotó: Shutterstock)

Az észak-amerikai telepesek az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején kezdtek beszámolni megfigyelésekről, alkalmanként lábnyomokra bukkantak, sőt, találkozhattunk néhány szemcsés fotóval és videóval is az interneten, ami tovább fokozza a rejtélyt. A vita és a kutatás folytatódik.

Külön szervezeteket hoztak létre Bigfoot tanulmányozására és dokumentálására, valamint létezésének bizonyítására, és csoportok rendszeresen kutatják az északnyugati erdőket, keresve a végső bizonyítékot.

Ráadásul a Bigfootnak (Nagyláb) saját FBI-fájlja is van, tehát jó esély van rá, hogy valami van odakint az erdőkben.

Úgy tűnik, ha Bigfoot létezik, a lény valószínűleg Washington államban lakik.

2020 májusáig 2032 észlelésről számoltak be.

Észak-Amerikában – különösen északnyugaton – hallhatunk meséket több mint két méter magas, szőrös férfiakról, akik az erdőben üldögélnek, időnként megijesztik a táborlakókat, favágókat és a túrázókat.

Míg Bigfoot igen, J. K. Rowling valójában nem is létezik

(Fotó: MTI/EPA/Ian West)

„Hogyan lehetséges az, hogy egy ember megír hat vastag könyvet, azokat 55 nyelvre lefordítják, és kevesebb, mint tíz év alatt több, mint 250 millió példányt adnak el?” – teszi fel a kérdést Nina Grünfeld filmrendező, aki ezzel elindította azt az elméletet, hogy J. K. Rowling valójában nem is létezik.

Mindenki ismeri azt a hatalmas szórakoztatóipart, amely J. K. Rowling Harry Potter-könyvei köré nőtt, kevésbé ismert azonban, hogy egyesek azt hiszik, hogy mindez hókuszpókusz és az egész nem létezik. Pontosabban a norvég filmrendező, Nina Grünfeld állítja ezt.

2005-ben azzal érvelt, hogy Rowling története – amikor egy vonaton ragadva megírta a roxforti kalandokat – túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen, és nem tudta megmagyarázni, hogyan tudott ennyi könyvet megírni ilyen rövid idő alatt. Ehelyett Grünfeld azt állította, hogy a Nancy Drew-rejtélyeket előtérbe helyező Carolyn Keene névhez hasonlóan J. K. Rowling a sorozatot a kulisszák mögött kidolgozó szakemberekből álló csapat fedőneve.

Üreges vagy lapos a Föld?

(Fotó: Shutterstock)

Hála a médiának, a közelmúltban készült dokumentumfilmeknek és olyan hírességeknek, mint BoB és Shaquille O’Neal, sokan ismerjük a laposföld elméletét. A Lapos Föld Társaság “tanait” még az 1800-as évek elején Samuel Birley Rowbotham angol feltaláló alapozta meg, ma pedig a teória a reneszánszát éli.

Hiába a rengeteg bizonyíték, fotók, csillagászati vizsgálatok, tudományos kutatások:

a laposföld-hívők egyik fő érve az, hogy nem látszik a Föld íve, és hogy minden kép, ami ezt bizonyítja, csak hamisítvány vagy a kamerák „halszemhatásának” eredménye.

Vannak, akik szerint valójában az északi és déli sarkkörök sem léteznek, hanem az egész óceánt egy nagy jégfal tartja helyben, másképpen lefolyna a víz a korongról, illetve egyesek úgy vélik, hogy a Nap és a Hold kering valójában a Föld körül.

Míg a laposföld-lakókon van a legtöbb figyelem, létezik egy olyan összeesküvés-elmélet is, amely azt állítja hogy a Föld üreges. Ennek továbbgondolásában egyesek úgy vélik, hogy a Föld belsejében akár egy rendkívül fejlett civilizáció is élhet.

A NASA-nak tudomása van egy második napról, ezt azonban titkolja

(Fotó: EPA/JUSTIN LANE)

A NASA-t érintő összeesküvés-elméleteiből sincs hiány az interneten.

Amikor a NASA 2016-ban egy 9-es bolygó felfedezéséről számolt be – a kilencedik bolygó egy feltételezett óriásbolygó a Naprendszer külső vidékén –, Paul Cox csillagász az interneten azt feltételezte, hogy a bolygó valójában:

egy második nap.

Ez az elmélet egy nyolcórás élő adás során derült ki, ahol Cox élőben mutatta be a bolygókat vizsgáló távcsövét. Egy hátsó pontra mutatva – amely a Merkúr bolygó volt – Cox azt állította, hogy ez a második nap helye, és elutasította azt az elképzelést, hogy ez valójában a Swift bolygó volt.

„A NASA és más szervezetek általában eltitkolják előlünk ezeket a dolgokat” – mondta Cox. „Nem mondanak nekünk igazat, de ott van.” Cox azt állítja, hogy a világ vak ezekre az információkra, mert az űrügynökség szándékosan eltitkolja azokat.

Minél szórakoztatóbb, annál hitelesebb

Az összeesküvés-elmélet egy olyan teória, amely egy eseményt vagy körülményt magyaráz meg egy általában nagy hatalmú összeesküvők titkos cselekményének eredményeként. Vagy másképpen: felháborító összefüggés megtalálása annak magyarázatára, hogy miért történt egy esemény.

Egy kutatás kiderítette, hogy a hagyományos pszichológiai magyarázattal ellentétben a tévhitek sokasága nem csupán a szorongó, bizonytalan emberek menedéke. Az összeesküvés-elméleteket sokan szórakoztatónak találják, és úgy tűnik, minél jobban szórakoznak, annál inkább hisznek bennük – írja a Maszol. 

A klasszikus pszichológia a negatív érzelmekre helyezi a hangsúlyt, amikor arra a kérdésre keresi a választ, hogy miképpen győzhetnek meg sokszor gyermeteg valóságmagyarázatok egyébként értelmes embereket is. Eszerint, amikor az emberek szoronganak, bizonytalanok, úgy érzik, hogy nem urai a helyzetnek, fogékonyabbá válnak az összeesküvés-elméletekre. Ezért van az, hogy a jelenség főleg társadalmi válsághelyzetekben nyer teret, amikor a nyomasztó eseményekhez kapcsolódó negatív érzések befolyása alatt keressük a magyarázatot a szűkebb-tágabb környezetünkben végbemenő folyamatokra.

A címlapfotó illusztráció.