Az összeesküvés-elmélet nem új keletű fogalom, de az internetnek köszönhetően új életre kelt. Itt áttekintjük a legőrültebb elméleteket, amelyeket az emberek elhittek az évek során, laposföld-elmélettől kezdve, Walt Disney-n át J. K. Rowling nem létezéséig.
Íme néhány, az interneten jelenleg terjedő legfurcsább összeesküvés-elméletek közül:
A Disney megalkotta a Frozent, mindez pedig csak egy figyelemelterelés része
Sok elmélet övezi a Disney egészét. Van egy teória, amelyet a leginkább romantizálnak, ez pedig az, hogy Walt Disney-t kriogén módon lefagyasztották. Walt Disney-ről már életében is számos –legtöbbször kellemetlen – pletyka keringett, viszont ismert volt a legújabb technológiák iránti rajongása is. Nem kizárható, hogy a krionika is felkeltette a rajfilmrendező figyelmét, emiatt terjedhetett el az a tévhit, hogy Disney lefagyasztatta magát – bár egyesek szerint csak a fejét. Walt Disney 1966. december 15-én, 65 évesen rákbetegség következtében hunyt el.
A legújabb összeesküvés-elmélet azt vizsgálja, hogy a The Walt Disney Company azért hozta létre a Frozent – azaz a Jégvarázs című animációs filmet –, hogy meghackelje a Google keresési algoritmusát, és elvonja a fogyasztók figyelmét a néhai Walt Disney lehetséges lefagyasztási eljárásával kapcsolatos információkról.
Így tehát ha valaki beírja azt a Google-keresőbe, hogy „Walt Disney frozen”, akkor az animációs filmet és az ahhoz kapcsolódó tartalmakat jeleníti meg a kereső, a tényleges Walt Disney-sztori megtalálásához pedig hosszú percekig kell keresgélni.
Bigfoot létezik
Az észak-amerikai telepesek az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején kezdtek beszámolni megfigyelésekről, alkalmanként lábnyomokra bukkantak, sőt, találkozhattunk néhány szemcsés fotóval és videóval is az interneten, ami tovább fokozza a rejtélyt. A vita és a kutatás folytatódik.
Külön szervezeteket hoztak létre Bigfoot tanulmányozására és dokumentálására, valamint létezésének bizonyítására, és csoportok rendszeresen kutatják az északnyugati erdőket, keresve a végső bizonyítékot.
Ráadásul a Bigfootnak (Nagyláb) saját FBI-fájlja is van, tehát jó esély van rá, hogy valami van odakint az erdőkben.
Úgy tűnik, ha Bigfoot létezik, a lény valószínűleg Washington államban lakik.
2020 májusáig 2032 észlelésről számoltak be.
Észak-Amerikában – különösen északnyugaton – hallhatunk meséket több mint két méter magas, szőrös férfiakról, akik az erdőben üldögélnek, időnként megijesztik a táborlakókat, favágókat és a túrázókat.
Míg Bigfoot igen, J. K. Rowling valójában nem is létezik
„Hogyan lehetséges az, hogy egy ember megír hat vastag könyvet, azokat 55 nyelvre lefordítják, és kevesebb, mint tíz év alatt több, mint 250 millió példányt adnak el?” – teszi fel a kérdést Nina Grünfeld filmrendező, aki ezzel elindította azt az elméletet, hogy J. K. Rowling valójában nem is létezik.
Mindenki ismeri azt a hatalmas szórakoztatóipart, amely J. K. Rowling Harry Potter-könyvei köré nőtt, kevésbé ismert azonban, hogy egyesek azt hiszik, hogy mindez hókuszpókusz és az egész nem létezik. Pontosabban a norvég filmrendező, Nina Grünfeld állítja ezt.
2005-ben azzal érvelt, hogy Rowling története – amikor egy vonaton ragadva megírta a roxforti kalandokat – túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen, és nem tudta megmagyarázni, hogyan tudott ennyi könyvet megírni ilyen rövid idő alatt. Ehelyett Grünfeld azt állította, hogy a Nancy Drew-rejtélyeket előtérbe helyező Carolyn Keene névhez hasonlóan J. K. Rowling a sorozatot a kulisszák mögött kidolgozó szakemberekből álló csapat fedőneve.
Üreges vagy lapos a Föld?
Hála a médiának, a közelmúltban készült dokumentumfilmeknek és olyan hírességeknek, mint BoB és Shaquille O’Neal, sokan ismerjük a laposföld elméletét. A Lapos Föld Társaság “tanait” még az 1800-as évek elején Samuel Birley Rowbotham angol feltaláló alapozta meg, ma pedig a teória a reneszánszát éli.
Hiába a rengeteg bizonyíték, fotók, csillagászati vizsgálatok, tudományos kutatások:
a laposföld-hívők egyik fő érve az, hogy nem látszik a Föld íve, és hogy minden kép, ami ezt bizonyítja, csak hamisítvány vagy a kamerák „halszemhatásának” eredménye.
Vannak, akik szerint valójában az északi és déli sarkkörök sem léteznek, hanem az egész óceánt egy nagy jégfal tartja helyben, másképpen lefolyna a víz a korongról, illetve egyesek úgy vélik, hogy a Nap és a Hold kering valójában a Föld körül.
Míg a laposföld-lakókon van a legtöbb figyelem, létezik egy olyan összeesküvés-elmélet is, amely azt állítja hogy a Föld üreges. Ennek továbbgondolásában egyesek úgy vélik, hogy a Föld belsejében akár egy rendkívül fejlett civilizáció is élhet.
A NASA-nak tudomása van egy második napról, ezt azonban titkolja
A NASA-t érintő összeesküvés-elméleteiből sincs hiány az interneten.
Amikor a NASA 2016-ban egy 9-es bolygó felfedezéséről számolt be – a kilencedik bolygó egy feltételezett óriásbolygó a Naprendszer külső vidékén –, Paul Cox csillagász az interneten azt feltételezte, hogy a bolygó valójában:
egy második nap.
Ez az elmélet egy nyolcórás élő adás során derült ki, ahol Cox élőben mutatta be a bolygókat vizsgáló távcsövét. Egy hátsó pontra mutatva – amely a Merkúr bolygó volt – Cox azt állította, hogy ez a második nap helye, és elutasította azt az elképzelést, hogy ez valójában a Swift bolygó volt.
„A NASA és más szervezetek általában eltitkolják előlünk ezeket a dolgokat” – mondta Cox. „Nem mondanak nekünk igazat, de ott van.” Cox azt állítja, hogy a világ vak ezekre az információkra, mert az űrügynökség szándékosan eltitkolja azokat.
Minél szórakoztatóbb, annál hitelesebb
Az összeesküvés-elmélet egy olyan teória, amely egy eseményt vagy körülményt magyaráz meg egy általában nagy hatalmú összeesküvők titkos cselekményének eredményeként. Vagy másképpen: felháborító összefüggés megtalálása annak magyarázatára, hogy miért történt egy esemény.
Egy kutatás kiderítette, hogy a hagyományos pszichológiai magyarázattal ellentétben a tévhitek sokasága nem csupán a szorongó, bizonytalan emberek menedéke. Az összeesküvés-elméleteket sokan szórakoztatónak találják, és úgy tűnik, minél jobban szórakoznak, annál inkább hisznek bennük – írja a Maszol.
A klasszikus pszichológia a negatív érzelmekre helyezi a hangsúlyt, amikor arra a kérdésre keresi a választ, hogy miképpen győzhetnek meg sokszor gyermeteg valóságmagyarázatok egyébként értelmes embereket is. Eszerint, amikor az emberek szoronganak, bizonytalanok, úgy érzik, hogy nem urai a helyzetnek, fogékonyabbá válnak az összeesküvés-elméletekre. Ezért van az, hogy a jelenség főleg társadalmi válsághelyzetekben nyer teret, amikor a nyomasztó eseményekhez kapcsolódó negatív érzések befolyása alatt keressük a magyarázatot a szűkebb-tágabb környezetünkben végbemenő folyamatokra.
A címlapfotó illusztráció.