logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A nap, amikor a feldühödött migránsok megostromolták a magyar határt

| Szerző: hirado.hu
Hat évvel ezelőtt, 2015. szeptember 16-án csaptak össze a bevándorlók a magyar rendőrökkel a röszkei határátkelőn, miután elkészült a magyar határzár. Akkor rengeteg támadás érte hazánkat, mostanra azonban egyre több uniós ország épít vagy épített határkerítést.

Hat éve a kormány úgy döntött, hogy mind nemzetbiztonsági, mind közegészségügyi okokból le kell zárni a magyar határt, mivel voltak olyan napok, amikor csaknem tízezer illegális bevándorló jutott be mindenféle ellenőrzés nélkül Magyarország területére.

Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet biztonságpolitikai elemzője az M1-en elmondta, két fő oka volt annak, hogy 2015. szeptember 15-én megépült a magyar határzár: egyrészt, mint azt tudni lehetett, a migránsok sokféle betegséget hordoztak, egy alkalommal leprát is kimutattak náluk. Másrészt a magyar kormány már idejében felismerte, hogy elképzelhető, hogy terroristák, például az Iszlám Állam harcosai juthatnak be Európa szívébe, és támadásokat készíthetnek elő. Ez sajnos be is bizonyosodott:

láthattuk a párizsi terrortámadásokat, a nizzai gázolót, a berlini gázolót és a würzburgi baltás támadást a vonaton.

A határzár megépülése komoly indulatokat váltott ki az illegális bevándorlókból, de a szakértő szerint nem csak a kerítés okolható a röszkei ostromért. „Meg kell említenünk Ahmed H.-t, aki hangosbemondóval tüzelte fel a tömeget, hogy köveket dobáljanak és próbáljanak meg áttörni a határon” – fogalmazott.

Hozzátette: az elfogása után Ahmed H.-nál több útlevelet is találtak, melyeket számos közel-keleti államban állítottak ki, és felmerülhetett az a gyanú, hogy a közel-keleti titkos szolgálatok hírszerzője volt. Ciprusi állampolgárként útlevéllel akár repülőgéppel is legálisan beutazhatott volna Magyarországra, ő mégis a határzár felé vette az irányt.

Amikor a Terrorelhárítási Központ (TEK) őrizetbe vette, akkor azt mondta, hogy családtagjai is voltak a menedékkérők között, és őket kísérte, tehát el akarta őket juttatni biztonságban Németországba, de ez nem magyarázza azt, hogy miért volt nála egy kézi hangosbemondó, és miért biztatta arra arab nyelven a fiatal férfi bevándorlókat, hogy dobáljanak köveket a kivonuló rendőri erőkre és a TEK-re, illetve, hogy törjék át a határt” – emelte ki Georg Spöttle.

Tüntető migráns a Horgos–Röszke határátkelőhely szerbiai oldalán 2015. szeptember 16-án. A magyar rendőrök könnygázt és vízágyút is bevetettek a köveket dobáló illegális bevándorlókkal szemben (Fotó: MTI/Sóki Tamás)

Ahmed H. volt az, aki ultimátumot adott a magyar határvédő erőknek, hangsúlyozva hogy „nagy bajotok lesz, ha nem nyitjátok meg a határt előttünk”. Ezért még a fellebbviteli bíróság is úgy döntött, hogy a terrorizmus vádja megáll.

Hamed öt év börtönbüntetést kapott, négy év után szabadult. A történet „bája” azonban az európai reakcióban rejlik.

Brüsszelben, Berlinben, mindenütt »Free Ahmed H« (szabadságot Ahmed H.-nak) felirattal ellátott molinókkal álltak fel a liberális politikusok, de befogadni egyetik ország sem akarta befogadni. Nagy nehezen sikerült újra Ciprusra eljuttatni Ahmed Hamedot, de senki nem akart egy terrorgyanús vagy közel-keleti titkos szolgálatokhoz köthető személyt befogadni – mondta a biztonságpolitikai elemző.

Azóta is történtek tömeges határátlépési kísérletek Magyarország déli határán, ezek a csoportok Georg Spöttle szerint azonban nem olyan szervezettek, mint a hat évvel ezelőtti ostromnál támadó tömeg. Inkább magukat szervezik, kisebb csoportokban próbálnak átjutni a határon létrákkal vagy egyéb eszközökkel, például alagutat ásva, de nem sok sikerrel.

Címlapfotó: Migránsok tüntetnek a magyar oldalon álló rohamrendőrökkel szemben a Horgos–Röszke határátkelőhelynél, a magyar–szerb határ szerbiai oldalán 2015. szeptember 16-án. Könnygázt és vízágyút is bevetettek a magyar rendőrök az őket dobáló illegális bevándorlókkal szemben (MTI/Ujvári Sándor)

Érdekes lehet számodra:

Ajánljuk még